Az európai parlamenti választás idén május 26-án lesz hazánkban. Itt minden magyar lakcímmel rendelkező európai polgár egy szavazattal rendelkezik, amellyel listán szavazhat a neki szimpatikus pártra a saját lakhelyéhez tartozó szavazókörben, vagy május 22-ig másik szavazókörbe átkéretve magát, ahogyan erre az országgyűlési választáson is volt lehetőség. A mandátumot szerző pártok az Európai Parlamentben ezután pártcsaládokba, frakciókba szerveződnek, és szövetségi alapon képviselik a rájuk szavazó európai választópolgárokat. Az Európai Parlament szerepe nagyon fontos, mert az Európa jövőjét érintő kérdéseket a választott képviselők itt tudják megvitatni, így az uniós források elköltésének módjáról, az európai integráció mértékéről, vagy általánosságban az európai értékekről (például a jogállamiság) ők tesznek javaslatokat az Európai Unió döntéshozó szerveinek.
A mostani európai parlamenti választás különleges, mert egy egyértelmű törésvonal húzódik a kormánypártok és az ellenzéki pártok között az európai integráció kérdésében. Míg az ellenzéki pártok az európai integráció erősítését hangsúlyozzák, addig a kormánypártok ezt elutasítják. Több olyan sarkalatos kérdés is van, ahol eltérnek a vélemények, ilyen az európai uniós források központi felügyelete, az európai uniós források elköltési módjának újragondolása, a közös határvédelem, a közös hadsereg létrehozásának kérdése, a jogállami minimumok európai szintű megállapításának kérdése. A következő választás kérdése leegyszerűsítve a következőképpen foglalható így össze: egy szorosan, intézményi szinten együttműködő Európai Unió jön létre, vagy egy gyenge és széthúzó, nemzetállami szinten megragadó, laza szövetség marad.
Magyarország szempontjából is különleges a következő választás. Az utóbbi időben több tényfeltárás is rámutatott az európai uniós forrásokkal való visszaélésekre. Ilyen volt például az OLAF által is vizsgált ELIOS-ügy, ahol a miniszterelnök vejéhez köthető cég nyerte országszerte a közvilágítás felújítását, így felvetődött az összeférhetetlenség és a korrupció gyanúja. Emellett több helyen megkérdőjelezték az európai uniós források elköltési módját, gondoljunk csak a sport által egészségmegőrzésre adott európai uniós támogatásokra, amelyekből több futball klubnak stadiont építettek. Az ilyen jellegű visszaélések megakadályozására több javaslat is érkezett. Erre jó példa az Európai Ügyészség kérdése, amely az uniós pénzek elköltését felügyelné. A kormánypártok egyértelműen elutasítják ezen intézmény bevezetését, míg az ellenzéki pártok egységesen kiállnak emellett és aláírást gyűjtenek Hadházy Ákos, független parlamenti képviselő kezdeményezésére. Ennek a problémának kezelésére érkezett javaslatként, hogy az Európai Bizottság közvetlenül ossza szét a pénzeket és a kormányzati szint ne pusztán önmaga kezelje ezt, ezzel is gátolva a korrupció lehetőségét. Más javaslatok szerint azzal lehetne enyhíteni a problémát, ha átrendeznénk az elköltés struktúráját, és más stratégiai ágazatokra költenénk az uniós forrásokat: például szociális ellátásra, egészségügyre, oktatásra, illetve általánosan hosszútávú munkahely-teremtésre.
Összefoglalva, a mostani európai parlamenti választás nagyban meghatározza majd Magyarország jövőjét. Emiatt, ha csak egy EP-választáson szeretne valaha részt venni, azt javasoljuk, hogy ez legyen az!
