Csaknem 95 ezer fiatalnak csak alapfokú végzettsége van. Európában csökken az arány, nálunk nő.
Az Európai Unió országai között Magyarország már a hatodik helyen áll a korai iskolaelhagyók számának tekintetében – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég megjelent, Magyarország 2018 című kiadványából. A helyzet egy évvel korábban sem volt sokkal jobb, de akkor még a hetedik helyet szereztük meg.
Korai iskolaelhagyónak azok a 18-24 évesek számítanak, akik legfeljebb alapfokú végzettséggel kerülnek ki az oktatási rendszerből. Arányuk a 2017-es 12,2 százalékról 2018-ra 12,5 százalékra emelkedett. A 18-24 évesek száma valamivel több mint 759 ezer főt tett ki a KSH januári adatai szerint, közülük majdnem 95 ezren számítanak korai iskolaelhagyónak. Ez 2010-hez képest 1,7 százalékpontos növekedés, miközben az uniós átlag 3,3 százalékkal csökkent (tavaly 10,6 százalék volt).
A 2010-ben elfogadott Európa 2020 Stratégiában Magyarország azt vállalta, hogy 2020-ra a korai iskolaelhagyók arányát 10 százalékra csökkenti, ettől a célkitűzéstől azonban egyre távolodunk. Az okok összetettek: társadalmi, gazdasági, kulturális, oktatási, nemi és családi tényezők is befolyásolhatják a jelenséget. De a romló statisztikai adatokban nagy szerepet játszik az is, hogy a tankötelezettség korhatárát 2012 szeptemberétől 18-ról 16 évre csökkentette a kormány. Az oktatásból való lemorzsolódás aránya a férfiaknál magasabb (12,6 százalék), a nőknél valamivel alacsonyabb (12,3 százalék).
A teljes népesség iskolai végzettségét tekintve sem állunk túl jól: a többi visegrádi országhoz (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) viszonyítva hazánkban a legmagasabb (15,1 százalék) az alacsony végzettségűek aránya, s nálunk a legalacsonyabb (59,8 százalék) azok aránya, akik középfokú végzettséggel rendelkeznek. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők (25,1 százalék) tekintetében már megelőzzük Csehországot és Szlovákiát, de az uniós átlagtól még mindig 7,2 százalékponttal maradunk el.
