A Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjastagozatának határozott álláspontja, hogy az öregségi ellátásokat nem lehet csupán az inflációhoz kötni, mert a munka világából visszavonult szépkorúak jelentős szerepet vállaltak abban, hogy az ország most milyen gazdasági teljesítményre képes. Emiatt havi 23 ezer forintot vesznek ki a zsebükből azzal, hogy a nyugellátások összegének emelését csak az inflációhoz igazítják, s a bérek emelését, a GDP növekedését nem veszik figyelembe – írta a szervezet közleményében.
Történelmi jelentőségű nyugdíjemeléssel menthetik meg a nélkülözéstől az uniós szinten az egyik legszegényebbnek számító román időseket a Blikk összeállítása szerint. Ennek hatására a havi járandóságuk már megközelítheti a magyarországi szépkorúakét. Klaus Iohannis Johannis államelnök a napokban írta alá azt a törvényt, amelynek értelmében két év alatt 70 százalékkal emelnék meg az eddig igen alacsony román nyugdíjakat. Az öregségi ellátás az idei első negyedévben átlag 1227 lej, azaz nagyjából 82 ezer forint volt, ami 2021-re átszámítva csaknem 140 ezer forintra nőhet.
Mindeközben a magyar átlagnyugdíj az év elején kevesebb mint 135 ezer forint volt, két év múlva pedig várhatóan 142-143 ezer forint lesz abban az esetben, ha a jegybank által kalkulált infláció valósul meg, és a járandóság csupán a pénzromlás ütemével megegyezően növekszik. Most a régióban Románia az egyetlen ország, ahol kevesebbet kapnak havonta az idősek, mint nálunk: például Szlovákiában átszámítva 138 ezer forint volt tavaly az átlagnyugdíj, Csehországban 150 ezer, Lengyelországban pedig 164 ezer forint – hívta fel a figyelmet közleményében a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nyugdíjastagozata.
A MASZSZ nyugdíjastagozatának vezetője mindezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy súlyos gondok vannak a hazai nyugdíjrendszer kapcsán is. Juhász László álláspontja szerint sok tízezer forintot vesznek ki évente a szépkorúak zsebéből azzal, hogy a nyugdíjakat mindössze az infláció mértékével megegyezően növelik, és nem veszik figyelembe a bérek emelkedését, illetve a GDP növekedését.
Amennyiben a korábban gyakorolt vegyes indexálással számolnak, a nyugdíjak reálértéken az utóbbi hat esztendőben több mint tíz százalékkal nőhettek volna – állítja Juhász László. Ezzel szemben, például 2016-ban több mint hét százalékkal nőttek a reálkeresetek, miközben a nyugdíjak 1,6 százalékkal emelkedtek. De a helyzet később sem változott: a 2017-es 11 százalékos reálbérnövekedés mellett 2,4 százalékkal kaptak több pénzt a nyugdíjasok, míg tavaly már kilenc százalék volt a különbség.
A MASZSZ nyugdíjastagozatának határozott álláspontja, hogy az öregségi ellátásokat nem lehet csupán az inflációhoz kötni, mert a munka világából visszavonult szépkorúak jelentős szerepet vállaltak abban, hogy az ország most milyen gazdasági teljesítményre képes. Úgy vélik, a sikerekből a nyugdíjasoknak is részesülniük kell: ha nagyobb a GDP, s ha nőnek a reálbérek, a már inaktív korosztályok is igényt tarthatnak rá, hogy ennek megfelelően emelkedjék az ellátásuk összege.
Juhász László közölte: a MASZSZ évek óta kezdeményezi a vegyes indexálási rendszer visszaállítását. A társadalmi igazságosság ugyanis azt követeli, hogy amikor jól megy az országnak, annak hasznából mindenki részesüljön. A nyugdíjasok is, hiszen a sikereket nagyrészt ők alapozták meg.
Ezzel szemben a nyugdíjastagozat számítása szerint 2013-hoz képest idén már átlagosan havi 23 ezer forintot veszítenek a nyugellátásban részesülő emberek azzal, hogy az ő járandóságuk most is csak az infláció mértékével megegyező mértékben emelkedik. A MASZSZ szerint ez méltatlan, elfogadhatatlan, és szembe megy a társadalmi szolidaritás eszméjével – olvasható a közleményben.
