fbpx
24.9 C
Kecskemét
2022. augusztus 11., csütörtök

FRISS HÍREK

Minden alapellátásban dolgozó fogorvos csatlakozott a sztrájkhoz

Hosszú évek óta orvosolatlan, és mára súlyossá vált finanszírozási probléma miatt kezd sztrájkba két hétre szeptember 2-től ezerszáz fogorvos országosan, és csak a sürgősségi ellátást fogják ezen idő alatt biztosítani. Információink Kecskeméten mind a 18 alapellátó fogorvos csatlakozott az akcióhoz.

A fogászati alapellátást a magyar állam kötelező önkormányzati feladatként határozza meg, így a praxisok önkormányzati szintű támogatása sokban különbözhet. De egyben nem: forintra pontosan ugyan annyit kapnak a teljesítményalapon a feladatok ellátásáért a fogászok, mint 2001-ben. Szeptemberig kellett volna teljesülnie a fogorvosok azon kérése, hogy a kormányzat rendezze az alapellátás minimumait fedező, jelenleg eléggé foghíjas finanszírozást, ám ez, a 2 évvel ezelőtti tiltakozó akcióhoz hasonlóan, most sem talált eddig megértő fülekre. Ezért a magyar fogászati rendszer kálváriája folytatódik, de mindenek előtt tisztázni szükséges pár dolgot, hogy megértsük a fogászati szakma helyzetét – foglalja össze alapos anyagában az egriugyek.hu.

Mind vállalkozók

Először is, a fogorvosok kötelezően (a háziorvosokhoz hasonlóan) vállalkozóként szerződnek az NEAK-al, és az önkormányzatokkal, azaz nem az államtól, vagy az önkormányzattól kapnak fix fizetést, hanem az elvégzett kezelések után járó finanszírozásból kell azt “előteremteniük”. A finanszírozás duális, azaz van egyszer egy bázis finanszírozás, ami fixen jár a körzet lakosságszámtól függően. Ez átlagban 2-300 ezer forint havonta. És van a teljesítmény finanszírozás, ami átlagban (a körzet lakosságszámától, az elvégztett munkák típúsától és mennyiségétől függően) kb. 5-600 ezer forint havonta. Ebből kell finanszírozni az ellátáshoz szükséges anyagokat, műszereket, az aszisztensi bért, a rezsit, a takarítást, ha van, akkor pedig a bérleti díjat is, és minden apróságnak tűnő dolgot, ami összefügg a működéssel (karbantartás, szervízelés, kötelző továbbképzés orvosnak és asszisztensnek). És ami marad, abból adhat magának bért.

A fogorvosok egy része a saját tulajdonú műszereivel és eszközeivel rendezi be a rendelőjét. Az az alap felszerelés műszerekkel, amit az ÁNTSZ előír egy rendelő törvényes működéséhez, a gépek típusaitól függően 10 és 20 millió forint közötti összegbe kerül. Ezeket a műszereket sokszor már “vinnie kell magával” a fogorvosnak, amikkel természetesen a TB-s patienst is kezelik, gyógyítják. Ezeknek a gépeknek, és eszközöknek a meghibásodását, és tervszerű amortizációját senki nem fizeti ki, azt a TB-s finanszírozásból kellene kigazdálkodni, amire természetesen esély sincsen, az önkormányzatok is ilyenkor a fogukhoz verik a garast. Akinek erre pedig nincs pénze, annak bérelnie kell, vagy megelégedni azzal, amit az önkormányzat majd biztosít a számára.

A fogorvosok az alapellátás keretein belül vállalják, hogy a körzetéhez tartozó biztosított betegeket, és a sürgős eseteket lakcímre és biztosítotti jogviszonyra való tekintet nélkül, ellátják. Ugyanúgy, mint a háziorvosok, mégis közel fele annyi támogatás jár nekik érte, mint a háziorvos kollégáiknak, pedig a fogászati alapellátásnak nagyobb az anyagigénye, és sokszor műszerigénye is. Természetesen nem elvitatni akarják a háziorvosoknak járó finanszírozást, csupán a minimumfeltételeket biztosító finanszírozást kérnek, követelnek. A fogászati alapellátás annak ellenére van megkülönböztötve finanszírozást tekintve, hogy jogszabály szerint ugyan úgy a kötelező alapellátás részre. Ma átlagosan évente(!), egy patiens után 3300 forintot kap egy fogorvos, pedig az egészséges működéshez minimum 7 ezer forintra lenne szükség.

Hiába a sokadik sztrájk, csak felszínesen kezelik a problémát

Három évvel ezelőtt sikerült plusz 2 milliárd forintot kicsikarni a fogászati szakmának, ami praxisonként havi 50 ezer forintot jelentett, és két éve, a sztrájk hatására, egyszeri 3 millió forintot adtak rendelésenként, ami havi 250 ezer forintot jelentett. De ez az összeg tartósan nem épült be a finanszírozásba, és azóta is hiányzik a fogászati kasszából. A gyakorlatban így, a 2018-as évben, havi 120 ezer forinttal kevesebbel kellett gazdálkodni, az előző évhez képest.

“A kormányzat akkor ígéretet tett, hogy egy-két éven belül megkezdődik a fogászatok finanszírozásának rendezése, ám ez aztóta sem történt meg” -nyilatkozta dr. Nagy Ákos a medicalonline.hu-nak.

Fontos hermetikusan külön választani az orvos tb-s és magánrendelését. A tb-s rendelést a fogorvos a szerződés szerinti időpontokban és óraszámban ellátja az állami finanszírozással, és ezen kívüli időszakban és óraszámban ellátja, tetszőlegesen, a hivatalos magánellátását, saját finanszírozással. A szakma írott szabályainak megfelelően és az etikus eljárás követelményeként a magánbeteget és az állami biztosított beteget is ugyanolyan ellátásban részesítik. Ám nem nehéz belátni, hogy csak a szaktudást tudja ugyan olyan szinten biztosítani, ha az állami finanszírozott rendelésen nem tud a legjobb minőségű anyagokkal és eszközökkel dolgozni, mert nincs rá pénz. Ezeket a magánpraxisban a patiens kifizeti, így rendelkezésre tudnak állni. A fogorvosok ezért rákényszerülhetnek a kevésbé jó minőségű anyagok és eszközök használatára, ami az ellátás minőségét ronthatja, amin a legnagyobb szakmai profizmus és elhivatottság sem segíthet. Szerencsére ez a ritkább, mert sokszor, a profizmus és a szakmai elhivatottság okán, a fogorvosok a saját magánpraxisuk bevételéből pótolják ki az állami rendelés hiányosságait. Sok fogorvostól való félelem és horror storytól függetlenül, az, aki rendszeresen jár fogorvoshoz, tudhatja, hogy a fogorvosok nagyon is tiszában vannak azzal, hogy a fog végén egy ember található. Sokszor emberi és lelkiismereti tényezők határozzák meg az állami ellátás sikereit, és meglátásom szerint csak a szakma elhivatottságával és jóindulatával kikövezett úton döcög az állami fogászati alapellátás. De kérdés meddig, hiszen tartósan nem várható el a fogorvostól, hogy a magánidejében, magánpraxisából és magánpénzéből finanszírozza az önkormányzatra sózott kötelező állami feladatot, ahogyan egy maszek buszsofőrtől sem, hogy a maszek bevételéből tankolja a volános buszt.

Drága szakma, kevés pénz

Abban sem különbözik a tb-s és a magán patiens, hogy mindkettő ugyanazokat várja el: kiváló minőséget, kiváló ellátást, korlátlanul és azonnal. De míg a magánellátásban a patiens maradéktalanul megfizeti az álatal kívánt anyagköltséget, és a kért szolgáltatási díjat (amiből a bér is fizethető, és a rendelő is fejleszthető), úgy a tb-s patiens után (akit ugyanúgy megillet az ellátás) az állam nem fizeti meg maradéktalanul a költségeket.

Sokat változott a patiensek hazai szemlélete a fogászati alapellátást illetően, és sokan azt hiszik, nem is nagyon van biztosított ellátás, pedig ez nem igaz. 18 éven aluli patienseknek minden ellátás ingyenes, 18 és 62 éves kor között a fogpótló kezelések kivételével minden más ingyenes, és 62 éves kor fölött szintén minden ellátás ingyenes. Egyes ellátásoknál azonban technikai díjak fordulhatnak elő, pl fogszabályozásnál, protéziseknél…stb. Tehát nagyon is létezik biztosítotti kezelés, amit az állami kezelés keretein belül el kell látni, ami a biztosított patiens joggal el is várhat, hiszen biztosítás formájában megfizeti azt. Azonban kevesekben tudatosul, hogy a fogászati alapellátásba ennek minimális töredéke csöpög le.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a speciel gyerekkörzetek, ahol csak a 18 éven aluli patienseket látnak el, még rosszabb helyzetben vannak, hiszen teljes egészében az állami finanszírozásra támaszkodhat, ugyanis minden ellátás ingyenes, ami ugye nem elegendő a tisztességes működéshez. Ezeknek a körzeteknek ráadásul a létszáma is kolátozott; egy körzetbe csupán 1800 fő tartozhat.

Ergo, ha nagyon akarja, a fogorvos tudja ugyanazt a minőségű tömőanyagot biztosítani, mint amit sokan a magánrendelésen kérnek, de akkor a vége az lenne, hogy havonta ki kellene sorsolni azt a 10-20 embert, akinek betömik a fogát, mert annyira drága. Nem nehéz ezért kitalálni, hogy az orvosok, a tapasztalataikra építve, az ár-arány értékben a legmegfelelőbb, de a magánellátásban használttól mindenképp olcsóbb anyagot használnak.

A fogorvosok fizetnek a foghúzásért

335 forintot fizet egy fog kihúzásáért a társadalombiztosítás, azonban a valóságban ez a legolcsóbb feltételek mellett is minimum 580 forintba kerül. A finanszírozó állítólag azért finanszírozza alul a foghúzást, mert a fogmegtartó kezeléseket részesíti előnyben. Azaz alapból az a feltételezés, hogy a fogorvosok lusták elvégezni tisztességesen a dolgukat, és ha kifizetnék a teljes árat, akkor mindenkinek csak huzigálnák a fogát. Ami persze abszurd feltételezés, de talán ezt még be is nyelnék a fogaink doktorai. De nemcsak a húzás alulfinanszírozott, hanem minden más is. A finanszírozási tételek a 18 évvel ezelőtti szinten befagytak. Az inflációt és a béremelkedést is figyelembe véve, ma, minimum, dupla annyinak kellene lennie a finanszírozásnak. Kb. pont annyival, mint amennyi a valós követelés. Az alacsony finanszírozásból következik, hogy a fogorvosoknak sokszor sakkozniuk kell a műszervásárlásnál. Egy normális fogó készlet 70 ezer forinttól kezdődik, és a határ a csillagos ég. Sokszor a fogorvosnak el kell döntenie, hogy megveszi e az olcsóbb és gagyibb műszert, amit a TB finanszírozásból megengedhetne magának, vagy éppen saját bevételéből vesz egy drágább, jobb minőségűt. A gagyibb műszer különösen akkor cikisebb, ha épp a patiens foga alatt roppan össze, ami azért kellemetlen mind a patiensnek, mind az orvosnak, így az esetek döntő többségében az orvosok a saját műszereiket hasznáják a TB-s ellátások esetében is. Ma már, egy valamire való TB-s fogorvos nem engedheti meg magának, hogy gagyi eszközei legyenek, de nem engedheti meg magának a jó minőségűt sem. 50-70 fúrója minden fogorvosnak van, ami 70 ezer forinttól kezdődik. Az igazán profi 7-8 ezernél kezdődik darabja. Ahogyan egy gyökérkezeléshez szükséges készlet is 60 ezer forint egy dobozkával.

No de mit és mennyire is finanszíroz a TB? És mennyibe kerül valójában? Lássuk pár példát:

Nem húzva tovább a foghúzás témáját, azért mégis érdemes megemlíteni, hogy a finanszírozott 335 forintból 250 forint csak az érzéstelenítő lidocain tűvel és fecskendővel, hogy a patiens fájdalom nélkül élje át a műveletet. Továbbá jól szemlélteti a helyzetet az is, hogy valamikor 30 perceket is lehet killódni egy fog kihúzásával. Azaz, ha két fog félórás húzását számoljuk, az azt jelenti, hogy nemhogy a fogorvos és asszisztense keresett 670 forintot a tb-től, hanem még rá is fizetett. Aki pedig nem tudná, a fogorvosi egyetemi képzés 5 + 3 év rezidens képzéssel. A beugró és a tankönyv az első évben pedig kb. 1 millió forint.

Egy megfelelelő, közepes méretű és felszínű, tömést érzéstelenítéssel, mindennel együtt 2000 forinttal finanszíroz a társadalombiztosítás. A valóságban ez anyagárban, mindenféle óradíj nélkül(!), (csak a tömőanyag, a maszk, nyálelszívó, kesztyű, pohár, érzéstelenítő…stb) 5000 forintra jön ki. Egy tömés. Itt csak elmélkedhetünk azon, hogy ma Magyarországon egy orvos elvárható minimális órabére min. 2500 ft, egy asszisztensé pedig 1000 ft lenne.

Azonban ha egy kezelés belecsúszik az időkorlát sávjába, az ovos az elégzett kezelés után semmiféle finanszírozást nem kap. Egy fogat egy évben egyszer lehet tömni, szűrővizsgálatot szintén egy évben egyszer lehet elszámolni, míg a fogkőszedést állcsontonként évente kétszer ( fél évente egyszer). De például a vizsgálat, gyökércsatorna átöblítése, recepet, beutaló, érzékenység kezelés és ideiglenes tömés készítéséért sem jár a finaszírozás.

Hasonló cikkünk:  Elhunyt Szabó Zoltán
Hasonló cikkünk:  Elhunyt Szabó Zoltán

És amint látszik, mindegyik ellátásfajtánál problémás a kifizetés, hiszen az apróbb, értékben kevesebbet érő beavatkozások is alulfinanszírozottak, amiből nagyon sokat kell csinálni, és a nagyobb értékű beavatkozásnál pedig még jobban ráfizethet az orvos. Ebből nagyon az következhet sokak számára, hogy az állam az alapellásra ad épp annyit, hogy ne omoljon össze, majd elvárja, hogy az fogorvosok a magánpraxisukból tapossák ki a működési hiányt, ami végső soron a patiensek magánellátásba történő átterelését vetíti elő.

A sztrájk végső soron ezt az idült alulfinanszírozást hivatott orvosolni; a fogászati szakma azt szeretné, ha az egy patiensre jutó évi átlagos 3300 forintos támogatás minimum 7000 forintra emelkedjen.

Se sztrájk, se szabadság

Tekintettel arra, hogy a fogorvosok a praxist vállalkozásban végzik, a törvényi értelemben vett sztrájk leginkább kollektív szabadságolást jelent a gyakorlatban, hiszen sztrájkhoz való joguk nincsen, csupán a munkabeszűntetéssel tudnak hangot adni ügyüknek.

Érdemes megemlíteni azt is, hogy a fogorvosok, a teljes évi tevékenységük során, csak a legindokoltabb esetben tudnak szabadságra menni, hiszen, amellett, hogy a beteg igényli az ellátást, a szabadság alatt nincs bevétele a rendelőnek, így még kisebb bevételből kell kigazdálkodni a bért, az anyagköltséget és minden olyan kötelező kiadást, ami munkavégzés nélkül is kiadást generál. Attól, hogy az orvos szabadságon van, a szolgáltatásoknak (pl. internet, telefon, közművek) alapdíja van, a járulékokat és adókat ugyanúgy egész hónapra kell fizetni. Arról nem is beszélve, hogy tartós helyettesítésért a fogorvosnak fizetnie kell, női fogorvosnak saját bevételéből kell biztosítania esetleges szülési szabadság esetén, hiszen vállalkozóként számára fizetett nem jár.

Nem feltétlen kiszámítható életpálya

Sokaknak a fogorvos a minden luxusban fürdő társadalmi elitként tagjaként él a képzeletében. Azonban ez egy nagyon hamis és torz kép. Mint minden szakmában, az orvosoknál is megvan a sztár szülész-nőgyógyász, a sztár plasztikai sebész, és persze a sztár fogorvos is. Az első érthető, hiszen az elmúlt évtizedekben egyértelművé vált, hogy a szülők a születendő gyermekükért bármilyen anyagi áldozatra is képesek, és mindenből a legjobbat akarják. Ezen kívül természetesen azok a területek lesznek a legjövedelmezőbbek, ami az esztétikával van összefüggésben. Míg egy urológus, hematológus, gasztroenterológus…etc csak akkor szükséges egy embernek, ha probléma, vagy lehetséges betegség merül föl, addig a plasztikai sebészet és a fogászat, a bőrgyógyászat…stb rá tud feküdni olyan piaci résekre, amik közkedveltek, és keresettek. Persze ha az az esztétikai ellátás orvosi tevékenységi körbe tartozó marad. Azonban a fogorvos társadalomnak ez csak igen kis szelete, és legtöbbje beleszületett vagyon nélkül robotol rezidensként 20-30%-ért magánklinikáknak, és csak önkormányzati tulajdonú és vagyonú rendelőben tudja megkezdeni a munkáját.

Már ha megkezdheti, mert ehhez praxisjogot kell szerezni. A praxisjoggal az önkormányzat kereskedik sokszor, és általában a “jó körzetek” sokmilliós összegekért el is keltek. A tartósan betöltetlen praxisok az önkormányzatoknál vannak, és sokszor ingyen megkaphatóak. Azonban nemhiába betöltetlenek. Ezek a rendelők általában a szegényebb régiókban és kistérségekben találhatók és rendkívül elavult, sok esetben az 1994. körüli privatizáció korabeli, infrastruktúrával rendelkezik, több tízéves (valahol kezelhetetlen 20 éves szék!) gép- és eszközparkkal. Tekintve, hogy elmaradott, és szegény térség, szegényes önkormányzattal, így a magánellátási bevételből kipótolni az állami rendelés hiányosságait, szinte lehetetlen. Hiszen ahol a lakosság nagy része közfoglalkoztatott, vagy egyéb alacsony jövedelmű dolgozó, vagy éppen teljesen jövedelem nélküli, esetleg nyugdíjas, ott sokszor a magánellátás csak álom marad, így azok nem is jönnek létre. Nem mellesleg, pont ezekben a régiókban, empirikus tapasztalatok alapján, jellemzőbb, hogy a lakosság fogazata elhanyagoltabb, amit mihamarabb orvoslni szükségeltetne. És sajnos ezen a meghirdetett támogatások sem segítenek, melyek a fiatal pályakezdő orvosok letelepedését ösztönöznék, hiszen a támogatott összeg hamar elmegy a berendezésre, – és ha még lakhatást és minden finomságot biztosít is a község – a bázis és teljesítmény alapú finanszírozás ugyanannyi marad, és az alapfelszereltséggel nem lehet komolyabb beavatkozásokat végezni, ami esetleg magánban bevételt termelhetne.

Persze mindenki szájsebész akar lenni az implantátum, és fogszabályozó szakorvos a fogszabályozó árak miatt. Ettől nem függetlenül, lehet, hogy van egy csomó közepes szájsebészünk, akikből lehetne kiváló konzerváló protetikus. De nem vállalja be, mert mindenki ugyanannyi energia befektetéssel több pénzt szeretne keresni. Emiatt nem vethető kő egy orvosra sem, hiszen, szakmától függetlenül, majdnem mindnyájunk esze ezt diktálja.

Ergo, a fizetős praxisra nem minden fogorvosnak van pénze, és akinek lenne rá, az is sokszor csak betöltetlen praxist kap, katasztrófális alapokkal.

Fogorvoskkal való beszélgetéseim alapján elmondhatom, hogy sok esetben kisadózók, amire ugye havi 50 ezeret kell fizetni (ami 94 ezres jövedelemnek felel meg nyugdíj szempontjából,). Ez például csak egy minimál nyugdíjra teszi majd jogosulttá (kb. 32 ezer forint) az orvost, így a nyugdíjas koráról is időben kell majd gondoskodnia nyugdíjcélú megtakarítás formájában.

Nyilván itthon nem meglepő, hogy sokan az alacsonyabb bejelentésben érdekeltek, főleg, ha azt másképp nem is tehetik, a magánpraxisából pedig nem várható el ennek az átvállalása is.

Az asszisztencia is probléma

És akkor mit mondjanak az asszisztensek? Ugyan vállalkozó alkalmazottjai, de mégis szokás a bértábla szerint díjazni őket, amit hellyel közel tudnak is tartani. Ez brutto 140-150 ezer forint az átlagos napi 6 óra, heti 30 órás rendelés mellett. De ez 164,5-176,25 ezer forintba kerül a munkáltatónak, mert a szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetnie, hogy az asszisztens törvényesen legyen alkalmazva. Ez sok esetben elviszi a teljes havi bevétel ötödét-hatodát. Ugyanakkor azért egy asszisztens lehet, hogy nem tud megélni bruttó 140-150 ezer (azaz nettó 93 100-99 750) forintból. Ezért nagyon sokan csak úgy tudnak megélni, és ezáltal a pályán maradni, ha két rendelésben dolgoznak párhuzamosan. Akár két támogatottat, ami nem üti egymást, vagy egy magánrendelésen vállal aszisztenciát a tb-s rendelés mellett.

Itt pedig meg sem említettük azt a fokú leterheltséget, amit az asszisztenciának is el kell viselnie az állami rendelésen. Normál esetben az asszisztensnek (szakképzett) az a feladata, hogy állandó jelleggel az orvos mellett legyen, az ő munkáját segítse. De a valóságban két beteg között előkészíti újra a rendelőt, adminisztrálja az ellátást, és ha az fizetős volt, akkor elkészíti a számlát is, emellett igazolásokat állít ki, időpontot egyeztet a patiensekkel, és természetesen kezeli a telefont és a hirdetményeket. Mégzárójelesebben pedig az sincs benne, hogy szabadidejében konzultál a technikusokkal a munkáról, vagy éppen rohangál anyagért, munkáért, vagy éppen postázza azt. Egyszóval akkora az adminisztrációs teher (amit a magánegészségügyben egy adatrögzítő és egy recepciós végez), hogy nyugodt szívvel, saját tapasztalatból mondhatom, hogy az asszisztensek problémáit is hajlamos mind a kormányzat, mind a betegtársadalom elbagatelizálni.

Pedig a fiatal pályakezdő fogászati asszisztensek pályaelhagyása egyre magasabb, egyenlőre a fiatal 40-es asszisztensek tűnnek a leghűségesebbeknek. És persze van példa külföldre vándorlásra, de akár az osztrák határra vándorlásra is. Ahogyan lehet hallani 300 ezres bérről is, ami gyakran olyan körülmények közt jön ki, hogy heti 60-70 órát kell dolgozni, amiben a fővárosi magánpraxisok sem csalogatóbbak.

Közben ajánlatot kaptak

“Eszerint még ebben az évben 1,5 millió forintos egyszeri többletjuttatást kapnának a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) szerződésben álló fogorvosi praxisok. Jövőre havonta 250 ezer forinttal emelkedne a havi finanszírozás, míg 2021-ben újabb 140 ezer forinttal többet utalna a fogorvosoknak a NEAK” – értesült a medicalonline.hu

A Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának elnöksége elfogadta az ajánlatot, azonban a facebook csoportban szerveződött sztrájkban résztvevők a munkabeszüntetést továbbra is fenntartják.

Sok fogorvos most döntés előtt áll, és a kormány is óriási csapdát állított a szakmának így az önkormányzati választások hajrájába. A támogatás ellenére megtartott sztrájk esetén a fogorvosok ellen hangolhatják a közvéleményt, ha viszont elfogadják, akkor belemennek egy 2017-eshez hasonló megállapodásba, ami megint csak sebtapasz lesz egy artériás vérzésre. Nyilvánvalóan ez a plusz forrás is remekül fog jönni a tb-s körzetek számára, de azon az alapvető problémán (amiért a helyzet előállt és a sztrájk szerveződött) nem segít, a teljesítmény alapú finanszírozás ugyan úgy a 21 évvel ezelőtti szinten marad.

Mielőtt a nagyérdeműek elfogadták volna az ajánlatot, talán érdemesebb lett volna előre megtudakolni, mi lesz 2021 után? Az ajánlatot elfogadó elnökség látszólag nem lett népszerű a szakmában, mert a fogorvosok most úgy érzik róluk döntöttek, fölöttük és nélkülük.

Eltűnhetnek a TB-s praxisok

Lehet nem foglalkozni az üggyel, és el lehet bagatelizálni. De nagyon úgy néz ki, hogy a fogászatot éppúgy elhagyagolja a mindenkori kormányzat 20 éve, mint egyes patiensek a fogazatukat. Ha nem is most, és nem is jövőre, de szépen lassan elkezdhet tizedelődni a tb finanszírozott fogorvosok száma. Ennek az lesz a következménye, hogy a teljes fogászati szakmát gyakorlatilag kipirvatizálják, úgy, hogy nem eladják őket, hanem egyszerűen betöltetlenek maradnak a tb-s állások. Azzal pedig, hogy a mindenkori kormányzat nem rendezi a biztosítotti finanszírozást, megerősíti a gyanút, hogy ez a kormányzati akarat. Ami önmagában nem baj, csak akkor ne vádoljuk a fogászokat, hogy a saját zsebükre sztrájkolnak, mert most épphogy az ingyenesért küzdenek.

Sem a kormányzat, sem a betegtársadalom nem mutatott, és nem mutat nagy érdeklődést a fogászati alapellátás halódása iránt, ami probléma. Többrétű probléma. Sokan rálegyintenek, modván, hogy a gazdag fogorvosok csak mégjobban gazdagodnának, pedig köze nincs az alapellátáshoz a fogorvos magánpraxisának. Másfelől a fogorvosok kis szeletét látják, és nem ismerik föl a tényleges társadalombiztosítás alapú rendelők valós hiányosságait. Talán pont azért is megtévesztő, mert írtózatosan sok maszek munkát kell vállalnia a fogorvosnak ahhoz, hogy a rendelők jól felszereltek legyenek. És a tb-s betegek ugyanabba a, maszekben vérrel, verejtékkel, izzadsággal és kemény munkával összemaszekolt, rendelőbe jönnek gyógyulni, ahol azt látják, minden rendben. Pedig nem azért van jó állapotban mert tb-s rendelő, hanem annak ellenére.

Hirdetés

Felkapottak

Ágasegyházánál videóra vették a fekete nagymacskát

Hajnal Viktor felvételét már többen megosztották a Facebookon. Egy lovaskocsiról vettek videóra egy fekete macskaszerű állatot, még az is...

Hirdetés

Legnépszerűbb

Ágasegyházánál videóra vették a fekete nagymacskát

Hajnal Viktor felvételét már többen megosztották a Facebookon. Egy lovaskocsiról vettek videóra egy fekete macskaszerű állatot, még az is...