Józsa Bálint önkormányzati képviselő – fiatalokról, Széchenyivárosról, Szövetségről, politikai vitákról

KecsUP: A kecskeméti közgyűlés legfiatalabb képviselője vagy. Hány éves kortól ideális az, ha valaki döntéshozói szerepet tölt be? Józsa Bálint: Voltak, akik felvetették, hogy túl fiatal és idealista vagyok. Teszem fel a kérdést, hogy 22 évesen mi más lennék, ha nem idealista? A frakcióban az is a dolgom, hogy friss és új képet mutassak. Megszereztem a diplomámat, de tisztában vagyok azzal, hogy sokat kell tanulnom még, mint minden frissen megválasztott önkormányzati képviselőnek. Sok fiatal politizál, de az útjuk eltérő a döntéshozói posztig. Például Rácz Zsófiát fiatalokért helyettes államtitkárrá nevezeték ki néhány hónapja, hogy a fiatalok problémáit képviselje kormányzati szinten. Azt gondolom, hogy ez egy kivételesen jó döntés volt, hiszen a fiatalokat fiataloknak kell képviselni, viszont Rácz története azért kifogásolható, mert a személyére szabták át a törvényt. A parlament kormánypárti többsége lehetővé tette, hogy a 22 éves egyetemista, diploma nélkül az Emmi helyettes államtitkára lehessen. Ez nem egy jó üzenet, amennyiben szakértői kormányzásról beszélünk.

Józsa Bálint: Kecskeméten született, 23 éves. Közgazdász diplomát szerzett. Kecskemét 5. számú választókerületének önkormányzati képviselője. 2015 óta foglalkozik a helyi ifjúság helyzetének javításával.

KecsUP: Milyen ma fiatalnak lenni Kecskeméten? JB: A legelhanyagoltabb társadalmi réteg a fiatalság. Az elvándorlás nemcsak nyugatra történik, hanem országon belül is jelentős kihívás a vidéki társadalom megtartó képessége szempontjából. A mainál sokkal több hozzáadott érték kell ahhoz, hogy helyben maradjon a jól képzett fiatalság. A munkahely megválasztása során sokat nyom latba, hogy a fizetésből mennyi marad a zsebben. Komoly visszatartó erő az önálló élet elkezdésekor a rendkívül magas lakhatási költség. Mindenekelőtt egy alaposan végig gondolt bérlakás programra van szükség, ami enyhíti a kecskeméti fiatalok lakásválságát.

KecsUP: Széchenyivárosban mi most a legnagyobb probléma? Mi történt fél év alatt? JB: A Máriahegyen egy több száz négyzetméteren elterülő illegális szemétlerakót számolunk fel most. Komoly probléma a Március 15-e utca közlekedésének átláthatatlansága, mind biztonsági, mind pedig forgalomtechnikai szempontból. A biztonságos átkelés szempontjából a gyalogátkelőket láthatóvá kell tenni, a következetlen KRESZ táblákat pedig ésszerűsíteni. A kutyafuttató kérdése is sokakat érint, ezzel kapcsolatban a másik két Széchenyivárosi képviselővel közösen dolgozunk a megoldáson. Az elmúlt hónapokban végig látogattam a választókerületemben lévő intézményvezetőket, felvettem a kapcsolatot a közös képviselőkkel, akik közül sokakat felkértem az újonnan felállítandó tanácsadó testületbe.

KecsUP: A Szövetség a Hírös Városért Egyesület frakciója összetételében nagyon színes politikai közösség. Hogyan dolgoztok együtt? JB: Nagyon hosszú idő után van ismét erős ellenzéki csoport a közgyűlésben. A frakció erejét a sokszínűsége mellett az is mutatja, hogy a változás érdekében a választók hat egyéni körzetben is a Szövetség jelöltjeit választották az őszi önkormányzati választásokon. Ezt kell megszolgálnunk. Többen vagyunk új képviselők, akik új hangot tudunk megütni, de Király József és Dobos József rutinos képviselők. A fiatalok és a kezdők jól megtalálják a hangot a tapasztaltakkal. Kecskemét érdekeit kell néznünk.

KecsUP: Vannak belső viták a Szövetségen belül? JB: Hát hogyne volnának? Kilenc, teljesen szuverén emberről beszélünk, saját gondolatokkal. A Szövetség öt pártból és civilekből állt össze. Példaértékű, hogy ennyire sokféle ember Kecskemét érdekéért tud együtt dolgozni. Egy-egy döntés előtt a frakción belül, ha kell, kemény vitában megvitatjuk az esetleges eltérő álláspontokat, ami teljesen életszerű. Véleményem szerint sokkal több nyilvános közéleti vitára lenne szükség. A mainál sokkal többeknek van véleménye Kecskemétről, mint amennyien ma teret kapnak.

KecsUP: Ha már vita, akkor a Mi Hazánk Mozgalom Kecskeméti szervezete azt kérdezi tőled, hogy szerinted is egy vita alapja lehet a határon túli magyarok szavazati joga? JB: Jakab Péter azt nyilatkozta, legitim vita tárgya lehet, hogyan szóljanak bele az itteni politikába úgy a külhoni magyarok, hogy az mindenki számára megnyugtató legyen. Jakab nem azt mondta, hogy megvonná a megszerzett jogot a határon túli magyaroktól. Azt mondjuk, legyen arról egy vita, hogy a mostani listás rendszerrel szemben, például az erdélyi magyarok közvetlenül erdélyi magyar jelöltet választhassanak meg a magyar országgyűlésbe. Sajnálom, hogy a magukat nemzetinek valló Mi Hazánk Mozgalom úgy akar rátelepedni nemzeti tragédiánk századik évfordulójára, hogy közben egy egyszerű magyar mondatot sem tudnak értelmezni.

KecsUP: Ki a magyar? JB: Nem szeretem a felcímkézéseket, ami a nemzeti identitás körül gyakran kialakul. Úgy vélem, hogy származástól független mindenki magyar, aki tenni akar ezért a hazáért, és otthonának tekinti a magyar földet, elfogadja és szereti a magyar kultúrát. Aki a magyar válogatott meccsek előtt együtt énekli velünk a Himnuszt. Senkitől sem lehet elvitatni azt politikai alapon, hogy magyarnak vallja magát. Ez nem bal vagy jobboldali kérdés.