A hétvégi gyors bevásárlás alkalmával az előttem álló vevő arról panaszkodott a boltosnak, hogy Németországból jött haza pénteken, most a héten kellene visszamenni, de az a förtelmes főnök nem engedi. Az eladó azonnal rávágta, hogy nagyon jól teszi. Mire az illető közölte, hogy sok a munka, kell a pénz, ő nagyon menne. Én eközben mögötte visszatartva a lélegzést, ahogy csak lehet, azon gondolkodtam, hogy rászólok. Hogy tessék szíves hazamenni és bezárkózni két hétre. Németországban is van elég gond, ráadásul több országon keresztül jött. Talán meg kellett volna tennem. De úgy láttam, felesleges lenne minden küzdelmem vele szemben.
Azt hittem, hogy egyedi eset, van ilyen is. Sajnos. Aztán rá pár órával olvasom a kecskeméti ügyeletes orvos legújabb sztoriját a Facebookon. Fejfájós, hányingeres, de nem lázas lányt vitt be az apja. Németországból jöttek haza szerdán. Az orvos szerint az apuka csak mosolygott, fogalma nem volt az önkéntes karanténról, szerinte nem is tartja be senki. Azzal védekezett, hogy szerdán nem volt szörnyű helyzet Németországban, ő mindent rendben talált. Az ügyeletes doktor szerint ez elképesztő. Amikor óráról órára változik a helyzet, valaki még a szerdai állapotokra hivatkozva nem találja veszélyesnek a helyzetet. Azóta Németország is szigorított, és a csapból is folyik a maradjon mindenki otthon felhívás.
Igen, egy-egy kommentelőtől megkapja a KecsUP is, hogy túlzás ez a sok hír. De ilyenkor látjuk, hogy talán még kevés is. Van még ember ezek szerint az országban, akihez nem jutott el az információ. Reméljük, hogy a sajtó hírein keresztül a cégvezetők is felmérik a helyzetet, és ügyelnek alkalmazottaikra. Lehet, hogy csak pár hétről van szó. Ha figyelünk, akkor talán. Ha nem, akkor elhúzódhat, és csúnya következményei lehetnek. Kegyetlen nehéz, tudjuk. Otthon ülni és várni. Nem találkozni senkivel. Eljöhet az idő, hogy mindenkinek ezt kell tenni, nem csak a külföldről hazatérőknek lesz ajánlott. Mindenkinek vannak idősebb családtagjai, ismerősei, rokonai. Gondoljunk rájuk! Ők vannak igazán kitéve a veszélynek.
Gunity Gábor főszerkesztő
