♦ A magyar állam lépésről-lépésre kivonul a hazai felsőoktatásból, és fenntartóból megrendelővé válik.
♦ A nemzetközi versenyképesség növelése érdekében most 6 felsőoktatási intézményt alakítottak át magánegyetemmé, köztük a kecskeméti Neumann János Egyetemet.
♦ Az egyetemi oktatók közalkalmazotti státusza megszűnik.
♦ Továbbra is lesznek ösztöndíjas és az önköltségen tanuló hallgatók – ennek arányáról már nem az állam dönt.
A magyar felsőoktatás liberalizálása – az egyetemek életébe bevonnák a nagytőkés vállalatokat
A magyar felsőoktatást érintő, „Fokozatváltás a felsőoktatásban” címet viselő kormányzati oktatáspolitika célja az, hogy a diplomaszerzés igazodjon a gazdasági és munkaerőpiaci igényekhez, valamint a kutatás-fejlesztési folyamatokhoz – olvasható az országgyűlés vitájáról készült jegyzőkönyvben. Mindezt úgy képzelik el, hogy az állam lépésről-lépésre kivonul a felsőoktatásból. Fenntartóból megrendelővé válik, és
„rövidebb, de többéves finanszírozási szerződések keretében vállal garanciát az együttműködésre”
így fenntartva azt az állapotot, hogy az állam jelen marad a finanszírozásban.
Bódis József államtitkár parlamenti beszédében a változásokat így indokolta:
„Szükséges egy rugalmasabb és nem pusztán a közösségi forrásokból (értsd: állami – a szerk.) táplálkozó szisztéma kialakítása. […] Ehhez be kell vonni az egyetemek életébe a vállalkozásokat (értsd: multinacionális és nagy hazai cégek stb. – a szerk.), a későbbi munkáltatókat, akik a nemzetközi trendek tekintetében naprakészek, és nem elszenvedői, hanem alakítói a világgazdasági folyamatoknak. Ezért az állami szerepvállalás újragondolása a felsőoktatásban megkerülhetetlenné vált.”
Az egyetemi autonómia megmarad, olyannyira, hogy az egyetemi alapítvány kuratóriuma – Kecskeméten a Neumann János Egyetemért Alapítvány – dönt stratégiai és pénzügyi kérdésekben, például abban, hogy értékesít vagy bérbe ad ingatlant forrásszerzés céljából. Kormányzati szinten úgy képzelik el ezt a modellt, hogy „a pénzügyi és stratégiai döntésekért az alapítvány, a tudomány és tanítás sikeréért pedig az egyetem vállal felelősséget.”
Az egyetemi oktatók közalkalmazotti státusza megszűnik
Az államtitkár elmondta, hogy a fenntartóváltás után a szóban forgó egyetemek, így a kecskeméti egyetem alapítványi fenntartásba megy át, ún. közhasznú felsőoktatási intézmények lesznek.
Az egyetemek jelenleg közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkatársai a munka törvénykönyve szerinti foglalkoztatási jogviszonyban fognak majd dolgozni, vagyis megszűnik a nagyobb védettséget jelentő közalkalmazotti viszonyuk. A modellváltó egyetemeken az oktatók teljesítményalapú, megemelt bérezésben részesülnek
– véli a tárca.
A hazai szakszervezetek azért kritizálják az érvényben lévő Munka Törvénykönyvét, mert könnyebbé vált az elbocsátás, illetve nőtt a munkahelyi kiszolgáltatottság. A dolgozóknak olykor el kell vállalniuk olyan feladatokat is, amelyekre eddig nem voltak kötelezhetőek, ami általában nem arányos a fizetéssel.
Továbbra is lesznek ösztöndíjas és az önköltségen tanuló hallgatók – ennek arányáról már nem az állam dönt
A modellváltással járó átalakulásban a hallgatókat és a szüleiket az foglalkoztatja, hogy lesz-e tandíj vagy sem. Az államtitkár elmondta, hogy aki most egyetemi hallgató, annak a jogviszonyát nem érintik a változások, vagyis minden hallgató abban a finanszírozási formában fejezheti be tanulmányait, amelyben elkezdte. Majd így folytatta:
„A modellváltással az egyetemi képzések nem válnak mindenki számára fizetőssé, az oktatás a legtehetségesebbeknek a jövőben is ingyenesen hozzáférhető lesz, mert az intézményeket ugyanúgy látogatják majd állami ösztöndíjasok és önköltségen tanuló hallgatók, ahogyan eddig is.”
Hogy milyen arányban lesznek egy egyetemen ösztöndíjasok és önköltségen tanulók, arról már nem az állam, hanem az alapítvány és az egyetem dönt, hiszen ő a fenntartó.
Itt értékelődik fel két tényező is. Egyfelől, hogy az állam milyen felsőoktatási szolgáltatást rendel meg, ami összefüggésben áll a kormány gazdaságról- és társadalomról való gondolkodásával. Támogatja-e, hogy a magyar diákok sokasága széleskörűen diplomát szerezzen (tudásalapú társadalom) vagy ezzel ellentétben a 2008-as válság utáni termelés-áthelyezési hullámra építve elsősorban a külföldi befektetők állami támogatása útján teremt munkahelyeket, ehhez pedig különböző intézkedésekkel biztosít kellően szakképzett, ugyanakkor kellően olcsó munkaerőt is (munkalapú társadalom).
A másik tényező pedig az, hogy az egyetem alapítványa – és a vele együttműködő partnerek (cégek, önkormányzatok, magánszemélyek stb.) – mennyi forrást képesek előállítani/kilobbizni/pályázatokon keresztül bevonni oktatási célokra. A gyakorlatban ezt úgy képzelhetjük el, hogy immár a kecskeméti egyetemet fenntartó alapítvány szoros partnerségre lép a helyi (nagy)vállalatokkal forrásszerzés és oktatási programok céljából. Hazai és EU-s pályázatokon keresztül igyekszik több éves projekteket működtetni. Kiemelten kezelik a K+F tevékenységet. Lobbizik az önkormányzatnál és egyéb állami szervezeteknél plusz forrásokért. Működésének biztosításáért tehát gazdasági tevékenységet folytat (befektet, ingatlant értékesít, bérbe ad stb.), hogy fejleszteni tudjon, ösztöndíjat folyósíthasson, és nem utolsósorban fizetést adhasson az oktatóknak.
A kuratórium tagjait a miniszter nevezi ki
A Semjén-féle törvényjavaslatot az ellenzéki parlamenti képviselők összefoglalóan azért kritizálják, mert:
- az állam hozza létre az új alapítványt, de 2022. január 1-től az alapítvány alapítói jogainak gyakorlása az alapítvány kuratóriuma részére átadásra kerülhetnek. Ezzel lényegében az állami kontroll teljesen megszűnhet az alapítvány felett.
- A most felálló, de még összetételében ismeretlen kuratóriumi tagokat a miniszter nevezi ki egy személyben.
- Az egyetemi alapítványok részére ingyen átadják az állami ingatlanokat, ami értékesíthető válik.
- Miért a koronavírus-járvány alatt hoznak erről döntést, amikor nincs lehetőség érdemi szakmai vitára?
A jelenleg működő 27 állami fenntartású felsőoktatási intézményből egyelőre 6 egyetemet minősítettek át 2/3-os többséggel magánegyetemmé május 19-én, köztük a kecskeméti Neumann János Egyetemet.
Több kecskeméti ingatlan került egyházi tulajdonba
A Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar és a Pedagógusképző Kar ingatlanegyüttese, továbbá a Bocskai utcai Gyakorló Óvoda és a Piaristák terén található Lővei Klára Kollégium a Magyarországi Református Egyház tulajdonába került Gulyás Gergely (Fidesz) országgyűlési képviselő által benyújtott módosító javaslata után, aminek hátteréről az alábbi cikkben írtunk.
