Plázastop: Mennyire magyar egy külföldi diszkontüzlet?

0
Hirdetés

Még mindig a kórházi parkolóház és a plázastop. Mivel sem a beruházó nem adott információt nekünk, és az illetékes kormányhivatal sem adta ki eddig az indoklást, amellyel elgáncsolta a VER-BAU Parking Kft. elképzeléseit, ezért továbbra is az a kiindulópontunk, ami az önkormányzati televízióban elhangzott a polgármestertől és a híradós anyagban.

  • A polgármester szerint a plázastop-törvényt azért alkotta meg az Orbán-kormány, hogy korlátozza azokat, akik kiszorítják a magyar termékeket és termelőket a piacról. Majd arról beszélt, hogy pont olyan típusú bérlő jött volna, aki “nem részesíti előnyben a magyar termékeket”. És akinek az üzletei “üresen tátonganak” bizonyos szituációkban. Utalt itt a Covid-helyzetre, amikor nem lehetett kapni cukrot, lisztet, alapvető élelmiszereket. Mint mondta: ha csak külföldről érkeznek ezek a termékek, akkor az egy komoly ellátási kockázat.
  • A KTV híradójának narrációjában pedig az hangzott el, hogy a bérlő (vagy talán lehetséges bérlő – a szerk.) “nem támogatja a magyar termékeket, így a magyar termelőket sem. Ezért nem kaphatták meg az engedélyt.”

Meg nem erősített információink szerint (és erről már kommentelőink is írtak) az Aldi-Lidl páros közül lehetett volna az egyik a befutó, tehát valamelyik diszkontlánc. Mivel ilyen típusú üzlet még a Penny is, ezért ennek a háromnak levélben tettük fel azt a kérdést, hogy mennyire magyar egy nem magyar tulajdonú üzletlánc? (A Spar nem diszkont, hanem szupermarket, és vannak hipermarketei is, így ide nem küldtünk kérdéseket). De mivel elképzelhető, hogy egy negyedikről volt szó a KTV-ben, ezért most nem arról szól a cikk, hogy amiket beszél a polgármester és amiket állít a KTV híradója, az igaz-e. Csupán ha felvetődött, hogy a külföldi üzletek veszélyesek lehetnek bizonyos helyzetben, mert nem részesítik előnyben a magyar termékeket, a külföldi termék meg a határlezárások miatt nem érkezik meg, akkor nézzük tehát, mi a helyzet.

LIDL

Először a Lidl (német tulajdonos) válaszolt, ezért nézzük ezt az üzletet. Mi emeltük ki a válaszban az ide vonatkozó információkat.

Hirdetés

“A Lidl Magyarország számára kiemelten fontosak a hazai értékek, ezért  2013 márciusában elindította a „Lidl a magyar beszállítókért” programot, azzal a céllal, hogy még több magyar terméket kínálhasson vásárlóinak, és még több hazai beszállítóval tudjon együttműködni.
A Lidl különös figyelmet fordít a magyar beszállítókra, a magyar gazdaság támogatásának és versenyképességének növelése jegyében. Az áruházlánc 2013-tól működő, „Lidl a magyar beszállítókért” programjának köszönhetően közel 500 hazai beszállítóval dolgozik együtt és közel 60%-os a magyar termékek aránya, a vásárlók pedig összesen már 3300 hazai termék közül válogathatnak. A legnagyobb arányban a bor (79%), a pékáru (65%) és a zöldség- és gyümölcskínálatban (66%) találkozhatunk a magyar beszállítókkal, a vállalat célja, pedig az, hogy ezt a számot még tovább növelje.
A magyar termékek exportként is sikeresek, jelenleg 490 magyar beszállító, 730 terméke kapható 24 célországban. A Lidl törekszik arra, hogy beszállítóival stabil és hosszú távú együttműködést alakítson ki.”

ALDI

Most jöjjön a másik német üzletlánc, az Aldi. Íme a tájékoztatójuk:

“Az ALDI állandó szortimentje 2020 júliusában mintegy 1830 termékből áll, a kínálatnak pedig több mint 50 százaléka magyar cégektől érkezik, és a vállalat beszállítóival azon dolgozik, hogy ami még nem érhető el hazai forrásból, a jövőben azt is itthonról szerezze be. Számos vállalkozást – például pékségeket – támogat az ALDI olyan gyártási know-how-val, ami segít növelni a versenyképességüket.
Az üzletlánc áruházaiban a baromfi és a sertéshús kategóriában a legmagasabb a magyar termékek aránya, időnként akár a teljes szortiment magyar forrásból származik. A zöldségek és gyümölcsök esetében jelenleg a termékek mintegy 80 százaléka magyar beszállítású. Mind a magyar húsok, mind a magyar zöldségek-gyümölcsök aránya folyamatosan változik, melynek oka a termékkínálat változása és szezonalitása. Az ALDI a vásárlói igényeknek megfelelően természetesen Magyarországon nem megtermelhető termékeket is kínál, amelyeket importból biztosít.
A vállalat a Magyarországon működő diszkont áruházláncok esetében elsőként mondhatta el magáról, hogy a friss és tartós tej – beleértve a laktózmentes változatot is -, továbbá a konvencionális tejföl és a rögös túró mellett a trappista sajt valamennyi kiszerelését kizárólag magyar gyártóktól, feldolgozóktól szerzi be. A vállalat 2018 februárjában megvásárolta az Alföldi Tej Kft. „Kokárdás” márkáját, így hazai története során először szerzett tulajdonjogot egy magyar brandben, melynek gyártója 100%-ban magyar alapanyagot dolgoz fel, Magyarországon, magyar munkaerővel.
A Kokárdás mellett számos más termék is magyar forrásból kerül az áruházlánc polcaira: az ALDI 2018-ban új borbeszerzési stratégiát vezetett be, melynek eredményeképp egyre több exkluzív, neves magyar termelők által palackozott bor érhető el az ALDI Vinotékájában. A pékáruk területén a friss, régiós beszállítású kenyerek is magyar beszállítóktól érkeznek, mint ahogy egyes száraztészták, a tojás, valamint a saját márkás zab- és rizskásák is.”

A Penny egyelőre nem válaszolt, és, hogy válaszol-e egyáltalán, nem tudjuk. Hiszen határidőre kértük a válaszokat.

Összegzés

Hogy van-e olyan külföldi üzletlánc, amely nem támogatja a magyar termékeket (vagyis nincs ilyen terméke), azt nem tudjuk. Nehéz elképzelni mindenesetre. Azt sem tudjuk, hogy a magyar üzletek 100%-ban csak magyar termékeket árusítanak-e. A Lidl egyébként még azt is leírta, hogy az általuk forgalmazott magyar termékeket 24 másik ország boltjaiba is el tudják vinni, ami lényegében azt jelenti, hogy ezeknek az áruknak és gyártóiknak, termelőiknek, beszállítóiknak külföldi piacokat is tudnak teremteni.

A kérdés

Arról tegnap írtunk, hogy ha magyar üzlet lesz a parkolóházban, mert mondjuk annak kell, illik lennie, és ezért kell újraterveznie a beruházónak, akkor mi a CBA-ra tippelünk. Éppen ennek a magyar láncnak a volt elnöke (Baldauf László) amikor el akarta adni (meg is tette később) néhány üzletét, akkor a Portfolionak arról beszélt az egyik forrása, hogy nem biztos, hogy magyar tulajdonú lánc veszi meg ezeket (több üzletet a Lidl vett át).

“Hazai üzletláncok nem biztos, hogy meg tudnák vagy akarnák venni a boltokat, nem is abba a súlycsoportba tartoznak, mint a multik”

Nyilatkozta tehát a portálnak a forrása két és fél éve. Amennyiben ez így van, és még most is ez a helyzet, akkor az a kérdés, hogy a VER-BAU Parking Kft.-nek egy magyar tulajdonú üzletlánc tud-e, akar-e annyi bérleti díjat fizetni, hogy abból meg tudják finanszírozni körforgalom kivitelezéséből azt a 600 millió forintot, amelyet a beruházó vállalt a költségből (a város 220 milliót tesz hozzá). Már ha ebből fedezték volna. De mindenképpen a bérleti díj fontos tényezője nyilván a beruházásnak, ezért mindenképpen meghatározza a pénztárca vastagságát. Amennyiben a KecsUP lenne a beruházó, akkor ebben a helyzetben (vagyis ha nem folyik be annyi, amennyit terveztünk volna), a következőket tehetnénk:

  1. Nyelünk egyet, és bárhogy alakul, megépül minden, maximum anyagilag rosszabbul járnánk, csak ne álljon már így minden
  2. Felvennénk a kapcsolatot a várossal, hogy tárgyaljuk újra a körforgalom költségeinek arányait
  3. Hagynánk a francba az egészet, és átadnánk a beruházási lehetőséget másnak, ha nem sikerül eredeti elképzelésünket megvalósítani

Meglátjuk, mi lesz.