Kecskemét hiába az Alföldön helyezkedik el, a monszunszerű esőzések miatt villámárvizekre kell számítani, ami jelentős anyagi károkat is okoz. Kecskemétre és más alföldi városokra vegyes katasztrófák várnak: vagy extrém meleg, vagy extrém hideg lesz, vélik a klimatológusok. A klímaváltozás rendkívül szélsőséges időjárási viszonyokat teremtett, amit úgy kell elképzelnünk, hogy egy adott évben a megszokott átlaghőmérsékletnél jóval hidegebb vagy jóval melegebb lesz. A Homokhátságon további területek válnak a homok rabjává, és vele együtt erősödnek fel a porviharok. Városunkat hol az aszályos időszakok sújtják, hol a hirtelen lezúduló eső.
Hogy mit lehet tenni, erről Farkas-Barta Katát, a 10 millió Fa – Kecskemét mozgalom vezetőjét kérdeztük.
kecsUP: Kecskemét utcáit nem először árasztja el a monszunszerű eső. A klímaváltozás súlyos károkat okoz helyben is. Hol kell keresnünk a megoldást?
Farkas-Barta Kata: A fő cél, hogy Kecskemét csapadékvíz kezelési rendszerét, a vízleeresztő módozatról áttegyük egy vízmegtartó tevékenységgé. Ami azért fontos, mert a klímaváltozás miatt nincsenek már olyan ciklonok, amik egyenletessé tennék a csapadékeloszlást. Vagy nagyon sok a csapadék, vagy semennyi nincs. A vízszegény időszak több hónapig is eltarthat, ami komoly károkat okoz, ugyanúgy, mint mikor sok a csapadék.
2019-ben a Petőfiváros több utcája is víz alá került
Az elmúlt hetekben özönvíz szerűen zúdult rá a városra az eső…
Farkas-Barta Kata: A vizet most látjuk és tapasztaljuk, de ha ezt a csapadékot nem kezeljük, vagyis nem tartjuk meg helyben, akkor ugyanolyan gyorsan el is távozik, amilyen hirtelen lehullt. A hosszú száraz időszakokban pedig erre a vízre nagy szükségünk lenne, hogy a túlzott fogyasztástól megóvjuk vízkészleteinket.
Mennyi csapadék vízről van szó összesen Kecskeméten?
Farkas-Barta Kata: Évente 12 millió köbméterről. A hangsúly a vízvisszatartáson van, ennyi víz vész el, ha nem foglalkozunk vele. Eléggé ellentmondásos, hogy sivatagosodunk, közben pedig ennyire könnyelműen kezeljük a lehulló vizet. Ha le is engedjük, mert gondot jelent a mindennapi életünkben, azt is csak annyira tegyük, hogy azt utána fel tudjuk használni.
Az esőkerteket a helyi köztudatba a 10 millió Fa – Kecskemét mozgalom vitte be. Az esőkertek megoldást nyújthatnak?
Farkas-Barta Kata: Igen, mert vissza térünk velük a természetes vízkezelésre, ami sérült a városi lét által. A csapadékkal járó gondokat nem ott kell kezelni, ahol jelentkeznek, és ahol egy helyre összegyűlik a víz. Ott kell beavatkozni, ahonnan elkezd a leesett víz befolyni az adott területre. Ezeket a be- és átfolyásokat kell következetesen kezelni például esőkertekkel vagy egyéb vízmegtartó rendszerekkel.
Hogyan képzeljük el ezt a gyakorlatban?
Farkas-Barta Kata: Nagyon fontos kihangsúlyozni a következőt: előírás az, hogy nem engedheti ki a telektulajdonos saját területéről az esővizet a közterületre. Ennek ellenére a lakosság jelentős százaléka megteszi ezt. Az első lépés itt kezdődik. A vizet meg kell fogni a telkeken. Például, ahol régről megmaradtak a szennyvíz szikkasztók azokat lehet hasznosítani, de sok más célszerű megoldás létezik a víz megtartására, tározásra, hasznosítására.
Ilyenkor azt mondják a tulajdonosok, hogy mindez rendben van, de ennek van költsége is. Mi azt kérdezzük továbbá, hogy egy esőkert építéséhez milyen tudásra van szükség, amikor ennek nincs hagyománya nálunk?
Farkas-Barta Kata: Az eleve üres szennyvízgödör hasznosítása nem igényel túlzott ráfordítást, sok helyen egyszerű felszíni bekötéssel megoldható az esővízgyűjtés. Sokan már most is hordókban gyűjtik a vizet, amit a csatorna alá tesznek, ezek a megoldások viszonylag olcsók. Egyébként, ha költségei is vannak, ezek tetemesen megtérülnek, hiszen ahogyan egyre jobban lesz vízhiány, úgy drágul is majd a víz. Információm szerint az önkormányzat figyeli a pályázati lehetőségeket, hogy az ingyenesen igényelhető komposztláda programhoz hasonlóan, esővízgyűjtő edényeket is tudjon biztosítani a lakosságnak.
És az esőkertek építése? Ezt meg kell tanulni.
Farkas-Barta Kata: Felvettem a kapcsolatot Pásztor Zsófiával, aki az USA-ban él. Van egy remek könyve, amit szeretnénk magyarra fordítani, hogy széleskörben elérhetők legyenek az általuk kitapasztalt gyakorlati megoldások. Ott oktató videók is elérhetőek, ezt is szeretnénk honosítani. Washington államban elérték azt, hogy csatornázással csapadékvizet nem lehet elvezetni új beruházásoknál. Egy építési telek kialakításánál az első lépés az esővíz kérdésének a megoldása.
Ajánlani fogjátok a döntéshozók felé, hogy ebbe az irányba változzon a kecskeméti építési szabályzat?
Farkas-Barta Kata: Ha szükséges, akkor igen. Pécsen már érvényben van az a rendelet, hogy az új építésű házaknál bizonyos négyzetméterenként meghatározott csapadékvíztározó edényeket kell beépíteni. Ezek pár százezer forintos tételek. Ökológiai szempontból azonban megfizethetetlen, mert a száraz időben is rendelkezésünkre áll díjmentesen a víz.
Az elmúlt három évben, az ideitől eltekintve csökkent az éves csapadékmennyiség Kecskeméten.
Farkas-Barta Kata: A csökkenés mellett komoly gond, hogy a párologtatás folyamatosan nő, ami az átlaghőmérséklet drasztikusan növekedésével áll összefüggésben. 4-5 fokkal nőtt 2019-ben az átlaghőmérséklet a sok éves átlaghoz képest. Ebből az következik, hogy kevesebb lesz a csapadékunk és közben egyre több vízre lesz szükségünk, miközben azt nem tartjuk meg. Az esőkertekkel megtartott csapadék megfelelő növényzettel alkalmas lehet a vízkörforgás fenntartására is.
Mire kell figyelnünk, ha esőkertet építünk?
Farkas-Barta Kata: Az esőkerteknél a lényeges kérdés, hogy milyen a talaj. Ha nem jó a talajnak vízelvezetése, vagy, nem jó a talaj vízmegtartóképessége, ami nekünk itt, a Homokhátságon is gond, akkor szervesanyag különböző összetételével, lehet javítani ezen. Ez az esőkertek esetében növényi komposzt keverékekkel és különböző növényi részekkel, farönkökkel, ágakkal, levelekkel történik, mint az erdőkben is. Az esőkertek értékes tulajdonsága, hogy egy puffert képez ez által, ami megtartja az esővizet és folyamatosan adagolja vissza a nedvességet a növényeknek. Hasznossága mellett esztétikus is.
A klímaváltozással együtt jár az élővilág pusztulása. Ennek a negatív folyamatnak a csökkentésében milyen szerepet tölthetnek be az esőkertek?
Farkas-Barta Kata: A klímaváltozás legnagyobb kockázati tényezője a biodiverzitás csökkenése, mivel ezek a hagyományos betonrácsos árkokhoz képest élőhelyekké is válnak, így az esőkertekkel jelentősen növelhetjük az ökoszisztéma javulását. Ismét megjelennek a madarak vagy a beporzást elősegítő hasznos rovarok.
A Petőfi Sándor – Kőhíd utca kereszteződése egy nagy eső után mindig víz alá kerül. Mi lenne itt a megoldás?
Farkas-Barta Kata: Van a városnak egy informatikai rendszere, amelyből mélységi és magassági adatokat is lekérdezhetünk. Ezen keresztül látni lehet a város lejtési viszonyait. Meg kell nézni területenként, hogy az adott területre honnan érkezik a víz. Ahonnan folyik, onnan lépésről-lépésre kell kezelni a víz útját, p
éldául esőkertekkel. A városban a zöldfelületek többségében úgy néznek ki, hogy mind magasabban vannak, mint az úthálózat. Ezen szükséges változtatnunk, hiszen a zöldfelületen hasznosul a csapadék, ami az úton gondokat okoz.
Hogyan? És mindez mennyibe kerül?
Farkas-Barta Kata: Az első lépésben szeretnénk pár minta területet létrehozni, ez után kell Kecskemétnek egy teljeskörű és átfogó zöldfelületi terv. Zöld infrastruktúraként kell kezelni a városban fellelhető zöld felületeket. Gyakorlatilag ezeket át kell minősíteni közműnek, mert csapadékvíz megtartó, párologtató feladatot is ellátnak, a várost légkondícionáló feladat mellett. A terv azt szolgálná, hogy a zöldfelületeket hogyan alakítjuk át. Ezt követően látjuk pontosan a forrásoldal szükségletét. Reményeink szerint az Európai Unió is támogatni fogja a következő ciklusban a zöld és kék infrastruktúrák hatékony együttműködtetést, de ezekre a feladatokra szánnia kell mindenkinek összegeket, a kormányzatnak, az önkormányzatoknak és ugyanúgy nekünk is magán személyeknek, hiszen a víz az élet! Víz nélkül nincs jövőnk!
Ha valaki szeretne többet megtudni az esőkertekről az itt kérdezhet: esokert@gmail.com.
