Homokhátság: a vízhiány miatt csökkentik az állatállományt

0
Évről-évre nagyobb a szárazság / Fotó: kecsup.hu
Hirdetés
„Sajnos csökkenteni kellett az állatlétszámot, mert nem látom biztosítva, hogy enni adni tudok nekik, a marháimnak az 50%-át, a lovaimnak pedig a 20%-át. Az idősek mesélik, hogy leástak egy méterre és onnan locsolták a paprikát. Ez már csak legenda. Rengeteg kiszáradt kutat tudok mutatni. Évről-évre romlik a helyzet. Augusztusban, amikor reccsen a fű a lábam alatt és száraz marad a cipőm, akkor érzem, hogy baj van. Ebben az évben tavasszal ez történt, hogy reccsent a fű”
– meséli Eördögh András ökogazda és kunfakó lófajta tenyésztő a 444.hu-nak.
A Duna és a Tisza között elterülő Homokhátságot különösen súlyosan érinti a klímaváltozással járó kiszáradás, mivel a terület hátszerűen emelkedik ki, így ennek a tájnak gyakorlatilag nincs felszíni vízforrása.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) ezt a területet már évekkel ezelőtt a félsivatagos övezetbe sorolta.
Itt a talajvizet szinte csak a csapadék tudná pótolni, de ez egyrészt egyre hektikusabban oszlik el a klímaváltozás miatt, másrészt a XX. század közepén épített csatornarendszerek a mai napig a Tiszába vezetik az itt felhalmozódott vizet.
Fotó: Jászszentlászló – Móricgát – Szank térségében vízvisszatartás növelését célzó tájgazdálkodási mintaprojekt (2018)
A helyi gazdák azt akarják, hogy az a csapadék, ami náluk esik le, maradjon is ott, ezért a csatornák eltorlaszolásával földeket árasztanak el, hogy emelkedjen a talajvízszint. Így legalább a kiszáradás emberi tényezőjét ki tudják iktatni. Ehhez azonban a saját termőföldjeikből kell beáldozniuk, amik után a jelenlegi szabályok szerint támogatást sem kaphatnak. Mégis egyre többen vállalják, mert a többi területük így mégis termékenyebbé válik.

Három település,  Jászszentlászló, Móricgát, Szank 2017-ben egy szervezetet hozott létre Dongér–Kelőér Vize Egyesület néven, hogy összefogják a gazdákat. És megoldást találjanak az érintett területeken a vízvisszatartásra, vagyis a jövedelmező mezőgazdaság hosszú távú féltetetelinek megteremtésére, tájgazdálkodási mintaterület kialakítására.
Ha többet szeretne megtudni a gazdák összefogásáról és a Dongér–Kelőér Vize Egyesületről, akkor erre van lehetősége a Karátson Gábor Kör szervezésében október 31-én, 16h-tól Kiskunfélegyházán, amikor arról lesz szó, hogy:
Hogyan (ne) csináljunk az országból sivatagot? | vitatható ökopolitika
Az esemény linkjét ide kattintva találja meg.

 

Kapcsolódó cikkünk:

Hirdetés

Boronáljuk a rét zöld haját – KecsUP a kecskeméti tanyavilágban