11479 millió forintba került a legutóbbi „nemzeti konzultáció”

0
Nemzeti konzultációs óriásplakát (Fotó: Egri Ügyek)
Hirdetés

Kassai Dániel pestszentlőrinci független önkormányzati képviselő a Miniszterelnöki Kabinetirodától közérdekű adatigénylése nyomán megtudta, mennyibe került a legutóbbi, koronavírusról szóló „nemzeti konzultáció” – írta meg a Hvg.

A propagandakampány és az ezt körülölelő kormányzati hirdetések (nyomtatott sajtó, online, rádió, TV, óriásplakát, citylight, hengeroszlop) végösszege 9 milliárd 579 millió 490 ezer 978 forint volt.

Ehhez jött még hozzá a konzultációs levelek gyártása, postázása 1,7 milliárd forintért. Továbbá a Magyar Közlöny Kft. közel 200 millió forintot kapott nyomdai szolgáltatásra.

A fő megrendelést egy ismert Fidesz-közeli milliárdos, Balásy Gyula cége, a New Land Média Kft. kapta meg.

Hirdetés

Ennyi pénzből 57 ezer tanuló kaphatott volna egy 200 000 forint értékű új laptopot az otthoni tanuláshoz.

Nem tudni, hányan töltötték ki

A kormányzati titkolózás miatt független testület nem ellenőrizheti, hányan küldték vissza levélben vagy interneten válaszukat, és mi lett a válaszok sorsa, így csak a fideszes Dömötör Csaba bemondására hagyatkozhatunk. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint 1 millió 793 ezren válaszoltak.

Amint azt Szél Bernadett kiderítette,  valójában ez a válaszok száma, nem a válaszolóké, mivel egy ember több helyre is x-et tehetett. Az állami honlap összesítése szerint a válaszolók száma 110 ezerrel alacsonyabb.

Az viszont biztos, hogy Hadházy Ákos független parlamenti képviselőnek 260 ezren küldtek vissza „nemzeti konzultációs” ívet, amiket bemutattak a sajtónak és látványosan elhelyezték őket a Orbán Viktor munkahelye, a Karmelita Kolostor elé.

Egy robot volt a legszorgalmasabb válaszoló

Időközben egy Nerbot nevű program működéséről 25 órányi videófelvételt töltött fel valaki az internetre. A felvételeken az látszott, hogy a gép több ezres nagyságrendben, hamis adatokkal tölti ki a kérdőívet. Mindezt a „nemzeti konzultáció” primitív internetes felületének alapvető biztonsági hiányosságai tették lehetővé.

Mire való volt ez az egész?

A propagandakampány komolyságát jelzi, mennyire vette komolyan maga Orbán Viktor az állítólagos beküldők véleményét.

Szeptemberben még rájuk hivatkozott, mondván, a „nemzeti konzultáció” alapján azt látják, a magyarok nem akarnak lezárásokat. Igaz, csak október 9-én hozták nyilvánosságra a „konzultáció” „eredményét”. Így nyár után újabb értékes, járvány elleni védekezésre fordítható hónapokat pazarolt el a miniszterelnök.

Aztán ahogy novemberre egyre súlyosabb lett a helyzet, bekövetkezett, amit a szakértők jósoltak és amit a kormány egyik vezető politikusa riogatásnak minősített, a lezárásokat mégis elrendelték.

Volt azért benne jó is

Ha még emlékszik rá valaki, eredetileg 2020 elején a gyöngyöspatai cigányok oktatási szegregáció miatti kártérítését tervezte a kormány indulatkeltő kampánytémává tenni. Februárban több száz pszichológus tiltakozott ez ellen. „Szerencsére” az időközben elhatalmasodó koronavírus-járvány levette a napirendről az etnikai uszítást, és elkerültük az újabb konfliktusokat.