A határozat, amire hivatkozik, valóban létezik,
de azt az Európa Tanács hozta. Ennek pedig semmi köze ugye az Európai Unióhoz. Így az is félrevezető, hogy a határozat minden EU-s országra vonatkozik, amit még alá is húztak pirossal. Eleve az Európa Tanácsnak vannak nem EU-s tagjai is, de nem is ez a fontos. Az aláhúzott rész azt a látszatot kelti, hogy mindenkire kötelező a határozat, és talán pont emiatt terjed is ez a szöveg. Csakhogy az Európa Tanács határozatai nem kötelező érvényűek. Ráadásul nem is törvények, amelyeket be kell tartani, vagy ez alapján kell meghozni döntéseket bárhol a világon.
És, hogy mennyire silány ez a munka, két példa is rámutat erre. Egyrészt nem Emberjogi Bíróság, hanem Emberi Jogok Európai Bírósága. És nem Strasburg, hanem Strasbourg a székhelye ennek.
A magyar média tehát nem azért nem erőlteti ezt a szöveget, mert el akar hallgatni valamit, hanem azért, mert rendkívül félrevezető.
Mit mond a TASZ erről?Újabban egy friss TASZ közleményt is felhoznak. A jogvédő szervezet valóban foglalkozik a kérdéssel, de fontos tisztázni, hogy ebben azt írják le, hogy szerintük az nincsen rendben AHOGY történik, ami történik. Hiszen így kezdik:
Vagyis lehetett volna jobb vagy jó forgatókönyv is a szabályozásra (a különbség tételre), de a TASZ szerint nem így lett. Kitérnek arra is, hogy a védettségi kártya a nevével ellentétben nem a védettséget igazolja, hiszen sokan az első oltás után nem sokkal megkapják, pedig akkor még -a tájékoztató anyagok szerint ez könnyen megnézhető- nem alakul ki a megfelelő védettség.
Az igazolvány és a kormány kommunikációja hamis biztonságérzetbe ringatja az embereket. – szögezi le a TASZ
És itt jön a fontos rész:
Mindez romba dönti azt a jogi érvelést is, ami megengedi, hogy az igazolvánnyal látogathatók legyenek a közösségi terek. Ha a kártyával rendelkezők is fertőzőképesek, akkor a különségtétel alapja csak az lesz, hogy kinek van kártyája és kinek nincs. Ez a fajta megkülönböztetés azonban már nem fogadható el, diszkriminatív és így alaptörvény-ellenes.
Ez a fajta megkülönböztetés, tehát pusztán az a tény, hogy kinek van kártyája és kinek nincs – nem elfogadható jogi érv a TASZ szerint. Vagyis ebből arra következtetünk, hogy lehetne, lehetett volna olyan szabályozást is alkotni, amely a jogvédők szerint is rendben van, de így ahogy most van, nem ez a helyzet a TASZ szerint.