600 ezer háztartást és így több mint egymillió vályogfalazatú házban élő embert hagytak az út szélén, ezúttal a hosszú távú épületfelújítási stratégiáján keresztül. A nyáron született állásfoglalás szerint ugyanis a vályogházak esetén csak a bontás jelenthet megoldást, a házak felújítása nem javasolt.
Pedig szakszerű felújítással megmenthetőek a régebbi vályogházak is, ráadásul van olyan bank, ami nem zárkózik el ezektől az épületektől sem. Két építész szakemberrel, Bihari Ádámmal és Radev Gergővel ezt a témát jártuk körbe.
Még nyár elején jelent meg Magyarország Hosszú Távú Épületfelújítási Stratégiája (HTFS), amely kemény ítéletet mondott mintegy 600 ezer vályogházra és háztartásra, amely több, mint egymillió magyart érinthet hátrányosan. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által kiadott álláspont szerint ugyanis a vályogházakat:
„nem javasolt felújítani, mert az értékük (gyakran az elhelyezkedésükből is adódóan) olyan alacsony, hogy a felújítás piaci értéken nem térül meg. (…) A nagy energiafelhasználás mellé gyakran társulnak szerkezeti problémák, és alacsonyabb lakókomfort (…) Ebben az esetben bontásuk jelenthet megoldást. Ezért felújításukra célzott támogatási program indítása nem célszerű.”
A Környezettudatos Építők Szervezete tételesen cáfolta a stratégiában a vályogházzal kapcsolatban leírtakat – erről a HelloVidék nemrégiben Lénárt István vályogvető vándortanítóval is beszélgetett. Az egyesület álláspontja szerint ugyanis a vályogházak – legyen szó döngölt falakról vagy vegyes falazatokról – egészséges és fenntartható otthont adnak, ha megfelelő szakértelemmel és hozzáállással nyúlunk hozzájuk. A meglévő vályog falazatú épületállomány energetikai, műszaki korszerűsítése is megoldható és elérhető.
A beszélgetés itt olvasható tovább
