Az orosz–ukrán háborúra és világgazdasági okokra hivatkoznak kormánypárti oldalon, amikor a 400 forintos euróárfolyamot kell megmagyarázni. Ezt viszont nem támasztja alá, hogy a háború kitörése óta a régióból csak a forint gyengül, mind a lengyel złoty, mind a cseh korona tartja korábbi értékét. Megnéztük, milyen tényezők állnak a forint rohamos értékvesztése mögött, és miért lehet kijelenteni: hosszú távú gazdaságpolitikai stratégia, valamint tudatos politikai döntések következménye a gyenge forint. – írja a Telex.
A forint értéke először pénteken zuhant nagyot (399-re), Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint ennek az oka az volt, hogy az Egyesült Államokban a vártnál magasabb lett a májusi inflációs eredmény. A lélektani határnak számító 400 forintos árat aztán hétfőn ütötte át az euró, a frissen kinevezett miniszter szerint azért, mert akkor jelent meg az egyik legnagyobb presztízsű gazdasági lapban, a Financial Timesban egy olyan jelentés, amely szerint szinte biztosan recesszió jön az Egyesült Államokban.
Az euró–forint árfolyam alakulását friss amerikai gazdasági adatokkal magyarázni furcsa elgondolás, főleg ha számba vesszük, hogy az orosz–ukrán háború kitörése óta közel 50 forintot, azaz több mint tíz százalékot drágult az euró. Erre persze lehetne azt mondani, hogy Magyarország mégis közel van Ukrajnához, függ az orosz piactól, kis gazdaságként pedig érzékenyebb a változásokra, mint a nagy valutákat használó országok.
Úgy tűnhet, hogy a forint folyamatos értékvesztése valami különös átok vagy kivédhetetlen külső hatás folyománya, a valóság az, hogy ennek folyamatossága a kormányzat tudatos gazdaságpolitikájának eredménye. Mert bár a legtöbben csak akkor veszik észre a drágább eurót, amikor külföldre mennek nyaralni, vagy észreveszik, hogy az internetes vásárláskor megint többet vontak le a kártyáról, bizonyos szereplők sokat nyernek ezen.
Ha az árfolyam apró kilengését általában tényleg külső tényezők okozzák is, azt, hogy a kilengések az egyik irányba mindig nagyobbak, mint a másikba, a kormány tudatos döntései okozzák.
A forint hosszú távú elértéktelenedése mellett vannak rövid távú okai is annak, hogy az euró ára fél éven belül 360 alól 400 forint fölé mozdult el. Ennek az oka nem a háború: bár a régió minden szabadon mozgó valutája hasonló mértékben zuhant be a háború első heteiben, a forinton kívül mindegyik rövid időn belül visszaerősödött. Akkor mégis mi lehetett az, ami miatt pont a forint gyengült el most ennyire?
A folyamat hátterében szokás szerint több jelenség is van, amelyek együtt hatása tud ekkora árfolyamváltozást okozni. A legfontosabbak ezek közül a magyar gazdaság és a magyar államháztartás borús kilátásai. Bár Magyarország gazdasága az utóbbi időben (még mindig) jól teljesített, ennek egyik oka a kormányzat kivételesen nagyvonalú költekezése volt.
Miután 2020-ban több mint 5500 milliárd forint mínusszal zárta az évet a magyar állam, 2021-ben ezt megfejelték még egy 5000 milliárd feletti költségvetési hiánnyal. Az eladósodás ütemét idén (a választásra való tekintettel) sikerült még inkább felgyorsítani, az év első négy hónapjában újabb több mint 2600 milliárd forint mínuszt összehozva.
A kormány tehát az utóbbi időben rengeteg hitelt vett fel, az abból származó pénzt pedig vagy kiosztotta a lakosságnak, vagy a saját működésére költötte el.
Az állami költekezés miatt meginduló kereslet ezt Magyarországon még jobban felgyorsította, így jutottunk el oda, hogy idén májusban a maginfláció 12,2 százalék lett, ami Európa-szerte az egyik legmagasabb érték. És ez valószínűleg csak tovább növekszik a következő hónapokban.
A gazdaság és a költségvetés helyzete mellett van több olyan tényező is, ami most a forint ellen hat. Ezek:
- A gazdaság bizonyos szektoraira kivetett különadók, amelyek a külföldi befektetők szemében nem vetnek jó fényt Magyarországra. Általában nem érdemes olyan országba pénzt vinni, ahol soha nem tudja az ember, milyen extra adót sóznak egyik pillanatról a másikra a nyakába.
- Április végén megindult Magyarországgal szemben a jogállamisági eljárás, amely veszélybe sodorhatja az uniós források egy részének kifizetését. Ezzel a magyar állam az egyik legfontosabb pénzforrásától eshet el.
- A 12,2 százalékos maginfláció, ahogy írtuk, Európa egyik legmagasabbja.
- Meghosszabbították az árstopokat, amelyek torzítják a versenyt.
- A jegybank lassított a kamatemelések tempóján. Ahogy korábban írtuk, az általános közgazdasági vélekedés szerint elsősorban a kamatemelésekkel lehet letörni az inflációt. Ehhez képest az MNB most nem gyorsítja a kamatemelés ütemét, hanem még vissza is vett belőle.
- Borzalmas tempóban emelkedik a magyar külkereskedelem hiánya, azaz sokkal többet importálunk, mint amennyit exportálunk. Emiatt közvetlenül is több valutát kell vásárolnunk, mint amennyi forintot mások vesznek tőlünk, így is romlik az árfolyam.
Magyarország a brutális pénzosztással, a különadókkal és árstopokkal, valamint az EU-val folytatott vitáival pedig egyáltalán nem számít ideális befektetési célpontnak a régióban.
A teljes cikk grafikonokkal a telex.hu-n olvasható.
