A kormány jelentősen átalakítaná a felsőoktatási jelentkezési rendszert. Csák János kulturális és innovációs miniszter már elkészíttette azt a tervezetet, amely sok tekintetben visszatérést jelent a 2010 előtti időszak szabályozásához – értesült megbízható forrásra hivatkozva a Jelen.
Újra megnyitná azokat a kapukat a kulturális tárca, amelyeket 2010 után, az egymást követő Orbán-kormányok lezártak a felsőoktatásban a továbbtanulást tervezők előtt. Ezt már lehetett sejteni, mivel az MNB legfrissebb versenyképességi jelentése kitér arra, hogy az elmúlt 7-8 évben Magyarországon a munkaerőpiac eljutott a növekedésének maximumáig.
A további bővülést a képzettség alacsony szintje gátolja
A növekedéshez az kell, hogy többen kerüljenek a felsőoktatásba és többen diplomázzanak, mint az elmúlt években.
A visegrádi országok átlagánál Magyarországon a képzettség nélküli korai iskolaelhagyás több, mint 75 százalékkal magasabb, emellett a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya nagyon alacsony az uniós országok között.
A jelentésben olvasható: „A 18–24 éves korosztályba tartozó fiatalok 12,1 százaléka nem vesz részt további oktatásban, annak ellenére, hogy legfeljebb alapfokú végzettsége van. E mutató javítása azért is lenne lényeges, mivel azok a fiatalok, akik nem rendelkeznek középszintű vagy szakképzettséggel, sokkal nehezebben helyezkednek el a munkaerőpiacon, illetve közülük sokan lesznek hosszú távon inaktívak. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Magyarországon a 25-34 éves korosztályban 31 százalék volt 2020-ban, ami megegyezik a 2012-es szinttel és a harmadik legalacsonyabb érték az Európai Unióban. Az uniós átlag a 2011-es 35 százalékról 10 év alatt 9 százalékpontot emelkedett e mutatóban, miközben a többi visegrádi ország ehhez hasonló mértékű előrelépést tud felmutatni (30 százalékról 38 százalékra)”.
Számtalan elemzés született 2012-2015-ben arról, hogy amit a felsőoktatásban (és a közoktatásban) Orbán Viktor végrehajt, azzal súlyosan veszélyezteti az ország versenyképességét.
Az emelt szintű érettségivel sok olyan fiataltól vágták el a felsőoktatásba lépést, akik nem a legjobb színvonalú középiskolákba jártak, illetve akiknek a szülei nem tudták finanszírozni az emelt szint teljesítéséhez szükséges magántanárt. Ez azonnal meglátszódott a klasszikusan első generációs értelmiségi pályák szakjainál – ilyenek a tanárszakok –, ahol a jelentkezési számok vészesen csökkenni kezdtek.
A kötelező nyelvvizsga, mint a felsőoktatásba lépés feltételének bevezetése még tovább rontotta volna a helyzetet. Az egymást követő Orbán-kormányok alatt 140 ezerről 99 ezerre esett a jelentkezők száma, köszönhetően a mobilitási utak elzárásának, illetve a kétkezi munka becsületéről szóló közhelyeknek, valamint a „nem kell mindenkinek diploma” kormányzati szólamoknak.
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként fenntartott egyetemek világítottak rá arra, hogy mennyire égető a helyzet. Azok az intézmények, amelyek a szerződéskötéskor nem jól lőtték be, hány elsős hallgatóval indulnak a 2022/2023-as tanévben, komoly finanszírozási nehézségek elé néznek.
A kormány eleinte olyan intézkedéseket hozott, amelyek csökkentették a továbbtanulók számát, de a felsőoktatási intézmények alapítványi fenntartásba adása és a gazdasági nyomás miatt mostantól engedni fogja, hogy több diák szerezhessen diplomát. Kár, hogy az oktatáspolitikai kísérletezés alatt egy teljes generációknak nehezítették meg a diplomaszerzést, sokak fiataltól véglegesen elvéve annak esélyét.
A lap számba vette a nyertes és a vesztes intézményeket, erről bővebben a jelen.media-n olvashatnak.
