Pluszforrást nem ad az önkormányzatoknak az Orbán-kormány, csak a víziközmű-vagyonnak az államra történő önkéntes átruházásával kapcsolatos határidőket kaptak a majdnem 10 éve hatósági árakon szolgáltatni kénytelen önkormányzati tulajdonú vízművek. Legalábbis ez derül ki a fideszes vezetésű Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) vezetőjének a kormánynál tett sikertelen Canossa járásából.
Schmidt Jenő, a Somogy megyei Tab fideszes polgármestere közzétett körlevelében számolt be, a kritikus helyzet miatt azt várta, hogy engedékeny lesz a kormány, és pénzügyi támogatást nyújt a közműrendszereket tulajdonló és üzemeltető önkormányzati cégnek, de nem ez történt. A lényeg:
mindenki csinálhatja maga, de támogatásra akkor ne számítson. Csak azok a cégek fognak támogatást kapni, ahol az önkormányzatok átadják a tulajdonukat ingyen a magyar állam számára.
Kritikus állapotban van a hazai ivóvízellátó-rendszerünk
A helyzet súlyosságát jól érzékelteti, hogy a Fidesz holdudvarába tartozó Századvég Gazdaságkutató Zrt. még 2018-ban készített A hazai víziközmű-szolgáltatás aktuális helyzet című tanulmányában kimutatta:
a hazai ivóvízellátó rendszerek 56 százaléka túlnyomóan kockázatos, további 30 százalékuk pedig kockázatos minősítésű. A közel 100 ezer kilométernyi vízvezeték-hálózat 45 százaléka a műszakilag hasznos élettartamán túl van, az egészséges ivóvíz 20-40%-a pedig a hálózati veszteség miatt soha nem jut el a fogyasztókhoz.
A kialakult mai rossz állapot akkor lett volna elkerülhető, ha nem csupán 350 km cső cseréjét végezték volna el évente, hanem 2000 kilométerét. Évente ehhez pedig 100 milliárd forintot kellene költeni a víziközmű-rendszerek rekonstrukciójára. Összevetésképpen a Fidesz-kormány nagy stadionprogramjára 2020-ig 330 milliárd forint közforrást költöttek el.
Az ivóvízellátó-rendszer ma nemcsak műszaki, hanem anyagi szempontból is kockázatos állapotot mutat. A 2012-től bevezetett díjbefagyasztás, 2013-tól a rezsicsökkentés, illetve a közművezeték adó oda vezetett el, hogy a díjak nem fedezik teljes mértékben a költségeket. A közművezetékekre kivetett adót a közművezeték üzemeltetőjének, így a Bácsvíznek Zrt.-nek kell fizetni, annak ellenére, hogy nem tulajdonosa a vezetékhálózatnak. A jogszabály értelmében a közműadót a cégek nem háríthatják át a fogyasztókra. A víziközmű ágazatnak ez az adó évente több mint 10 milliárd forintnyi plusz kiadást jelent. A Századvég kimutatása szerint a víziközmű-szolgáltatók már 2018-ban elérték a hatékonysági mozgásterük felső határát, vagyis elfogyott a tartalék a rendszerben.
Nyomás alatt az önkormányzatok, három hónap alatt államosítaná a víziközmű-vagyont az állam
Magyarországon 38 víziközmű-üzemeltetőből hat állami tulajdonban van, egy magántulajdonban és 31 többségi önkormányzati tulajdonban működik. A Bácsvíz Zrt., amely közel 60 településen szolgáltat, önkormányzatok tulajdonában áll, közülük is a legnagyobb aránnyal Kecskemét rendelkezik.
A vízművek finanszírozási válságára a jobboldali kormány az államosítás receptjét kínálja. Bár évek óta kérik a szakmában dolgozók, de fel sem merült a kormányzat részéről az, hogy legalább a közműadót eltörölje, ami a ritkábban lakott területeket ellátó társaságokat különösen sújtja. Pluszpénz helyett tehát azt mondja a kormány, hogy az önkormányzatok adják át ingyen a tulajdonukban álló víziközmű-vagyonukat, vagy a drasztikusan megemelkedett energiaárakat maguknak kell kispórolni.
Az integrációnak elkeresztelt műveletet a kormányzat néhány hónap alatt le is bonyolítaná. Az önkormányzat képviselő-testületének, Kecskeméten a város közgyűlésének, szeptember 20-ig kell kinyilvánítania azon szándékát, hogy térítésmentesen lemond a víziközmű-vagyonáról. Október 1-ig a tulajdonos önkormányzatokból álló taggyűlésnek kell nyilatkoznia, tehát a Bácsvíz Zrt.-ét tulajdonló 59 településből álló taggyűlésnek. Az államosítást végző Nemzeti Vízművek Zrt. ezután előkészti a szükséges átruházási szerződéseket, ami legkésőbb november 1-ig hatályba is lép.
Szűkre szabott nadrág, Kecskemét még informálódik
A kormány által meghatározott határidőig szűk három hét van, eddig kell Kecskemét közgyűlésének dönteni, hogy a tulajdonában lévő víziközmű-vagyonát és a víziközmű-szolgáltatást térítésmentesen átadja az államnak. Kecskemét vízvezeték hálózatának hossza, a bekötővezetékek nélkül, meghaladja a 600 km-ért. Az elmúlt években elvégzett hálózatfejlesztéseknek köszönhetően a város lakásállományának közel 100%-ában biztosított a vezetékes ivóvízellátás. A vízelosztó hálózat számos létesítményeihez tartozik továbbá a két vízmű telep üzeme. Az elmúlt 10 évben százmilliós tételben került sor fejlesztésekre, köztük mintegy 10 km új gerincvízvezeték is épült. A kormány döntése értelmében mindent, amit eddig helyben beletettek a víziközművek működtetésébe és fejlesztésébe, most ingyen vinne az állam.
Lejer Zoltán, a Környezetvédelmi, Városrendezési és Agrár Bizottság elnöke augusztus közepén írásbeli kérdéssel fordult Szemereyné Pataki Klaudia polgármesterhez. Az ellenzéki politikus portálunknak elmondta,
a polgármester a válaszában leírta, hogy a víziközmű vagyon átadásának részletes szabályai egyelőre nem ismertek, ezért tárgyalásokat kezdeményezett az önkormányzat. A szándéknyilatkozatról először a tulajdonos önkormányzatok közgyűlései hozzák meg egyéni döntéseiket. A kecskeméti közgyűlés legközelebb október 13-án ül össze, ahol tárgyalnak a témáról
– foglalta össze Lejer a polgármestertől kapott rövid választ.
Kiskunfélegyháza feltételekhez szabná a víziközmű-vagyonának az államosítását
Kiskunfélegyháza víziközmű-vagyonának államosításáról a helyi képviselő-testület augusztus 25-én tárgyalt. A kormánypárti Csányi József polgármester négy feltételt szab annak, hogy a közművagyon gazdát cseréljen.
- Az állam a 2022-2023-as üzleti év veszteségét és likviditási hiányát pótolja olyan módon, hogy a tőkepótlás nem csökkenti a város tulajdoni hányadát a Bácsvíz Zrt.-ben.
- Az állam kötelezettséget vállal, hogy 2024 júniusáig megvalósítja a város szennyvíztisztító telep korszerűsítését.
- A vagyonátadásig felhalmozott bérleti díjból származó forrást a víziközmű fejlesztésére fordítja.
- Az államosítást követően a kiskunfélegyházi képviselő-testület egy főt delegál a Bácsvíz Zrt. igazgatóságába.
A feltételeket amennyiben a kormány elfogadja, akkor a víziközmű vagyon átadásával kapcsolatos eljárás megkezdődik.
Az ellenzéki jobbikos Kollár László szerint a tízmilliárdnyi értékű félegyházi víziközmű vagyon állami átruházása egy egyszerű zsarolás az önkormányzat ellen. „A víz- és csatornahálózatok nem állami forrásból létesültek, hiszen lakossági hozzájárulás, önkormányzati és EU-s források voltak a legtöbb esetben a finanszírozók. A legaljasabb az egészben, hogy a szakmailag jól és rentábilisan működő vízművek nehéz anyagi helyzetüket a megemelkedő rezsiköltségeknek és a kormány által évekkel ezelőtt kirótt hálózat használati adónak köszönhetik. Tehát a hiba nem náluk van, hanem mesterségesen, aljas szándékkal keltett indokban keresendő.” – írta közösségi oldalán a politikus.
Kis-Szeniczey Kálmán LMP-és képviselő, a Veled a Városunkért Egyesület frakció tagja is kifogásolja az államosítást. Kérdésünkre elmondta, képviselőként arra tett esküt, hogy megőrzi a város vagyonát. Lenne szerinte más út, mint az államosítás. Első lépésben a sokszor kifogásolt közművezeték adó eltörlése.
Szank 7 fős képviselő-testülete augusztus végén tárgyalta a szóban forgó kérdést. Az államosítás feltételéül a képviselők nem szabtak kritériumokat. Nemmel Tabajdi Gábor képviselő szavazott, aki a kérdésünkre elmondta, olyan helyzetet teremtettek, hogy az önkormányzatoknak semmilyen választási lehetősége nem maradt.
Nincs könnyű helyzetben a Bácsvíz Zrt.
A kiskunfélegyházi képviselők részére kiosztott előterjesztésben Csányi József polgármester arra is kitért, hogy az energia, valamint a nyersanyagok drágulása és azok 2023. gazdasági évre gyakorolt várható hatása miatt a Bácsvíz Zrt. elkezdte összeállítani a soron következő év üzleti tervét. Már most látható, hogy a villamosenergia költség meg fogja haladni a 4 milliárd forintot, amelynek következtében – az egyéb költségnövelő tényezők mellett – a Bácsvíz Zrt. 3,5–5 milliárd Forint veszteséget fog elérni. Saját tőkéjének összege negatívba fordulhat és a Bácsvíz Zrt. fizetésképtelensége 2023. I. negyedévében beállhat – olvasható az előterjesztésben.
A helyi politikusok azzal számolnak, ha államosításra kerül sor, mert az önkormányzatok ingyen lemondanak a víziközmű vagyonukról, a szolgáltatást továbbra is a Bácsvíz Zrt. nyújthatja.
Megkerestük a Bácsvíz Zrt. igazgatóját, Kurdi Viktort is, aki a kérdéseinkre az alábbiakat válaszolta.
Mikor kerül sor a tulajdonosi közgyűlésre, ahol döntenek a szóban forgó kérdésben?
A szándéknyilatkozatokkal kapcsolatos döntések nem érintik a BÁCSVÍZ Zrt. tulajdonosi közgyűlését, így e témában nem tervezzük közgyűlés összehívását.
Mi a Bácsvíz Zrt. szakmai stábjának álláspontja?
A víziközmű vagyon tulajdonjogi állása (önkormányzati vagy állami) nincs befolyással a BÁCSVÍZ Zrt. mindennapi működésére, hiszen cégünk nem az ivóvíz-és szennyvízcsatorna infrastruktúra tulajdonosa, hanem „csak” üzemeltetője. Feladatunk, hogy a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a mindenkori tulajdonosi és felhasználói elvárásoknak eleget téve lássuk el feladatainkat és a szolgáltatás megbízható, magas színvonalú legyen.
Ha nem adja át a tulajdonosi közösség a víziközmű-vagyont, milyen forrásból tudja biztosítani a Bácsvíz Zrt. a biztonságos működést?
Az idei évben a társaságunk működése a terveinknek megfelelően történik, várhatóan külső forrás igénybe vétele nélkül. A 2023-as üzleti terv összeállítását megkezdtük és megindítottuk a jövő évi villamos energia beszerzési eljárását is. Várható, hogy a költségszerkezetben már ez lesz a legnagyobb tétel. Amint a beszerzési folyamat befejeződik és látjuk, hogy milyen piaci pozíciót lehet elérni, akkor lesz ismert, hogy a jövő évi gazdálkodási egyensúly miként biztosítható.
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. még 2018-ban készített tanulmányában megállapította, hogy a hazai ivóvízellátó rendszerek 56 százaléka túlnyomóan kockázatos, további 30 százalékuk pedig kockázatos minősítésű. A közel 100 ezer kilométernyi vízvezeték-hálózat 45 százaléka a műszakilag hasznos élettartamán túl van, az egészséges ivóvíz 20-40%-a pedig a hálózati veszteség miatt soha nem jut el a fogyasztókhoz. Ez körülbelül helytálló helyzetjelentés 2022-ben vagy csak fokozódott a helyzet? Mik most a legnagyobb kihívások?
Országos átlagban a fenti idézett adatok helyesek. A helyzet annyival rosszabb, hogy az 1km vezetékre jutó meghibásodások fajlagos mutatója 2018-óta egyre romlik. A víziközmű szolgáltatók előtt álló legmagasabb kihívások három gondolatkör köré csoportosulnak.
A munkaerő biztosítása, a gazdálkodási egyensúly megteremtése illetve a rekonstrukciós igények megvalósítása.
Készült-e kimutatás arra vonatkozóan, hogy mekkora kiesést okozott az elmúlt 10, illetve 5 évben a hatósági ár az önkormányzati tulajdonú víziközmű-társaságok működtetésében? Ha pontos adat nincs is, körülbelül mekkora összegről van szó?
Véleményem szerint külön, az önkormányzati szolgáltatókra vonatkozó összesítés nem áll rendelkezésre, de országos szinten évente kb.: 20–30 milliárd Ft-ra tehető a 2013-ban bevezetett hatósági árnak köszönhető árbevétel kiesés.
