Manapság egyre többet hallani az egészséges táplálkozásról. A rostokban gazdag ételek, a friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztása azonban nemcsak azért fontos, hogy ideális testsúlyunkat megtartsuk, hanem az aranyeresség megelőzését is szolgálja. Nézzük, mit javasolnak a szakemberek!
A rostokról néhány szó
A rostok szerepére két orvos, Denis Burkitt és Hugh Trowell hívta fel a figyelmet. Ők ugyanis végigutazták a világot, hogy székletmintát gyűjtsenek, mindezt tudományos céllal tették. Kutatásuk során megállapították, hogy a rostokban gazdag táplálkozás lágyabbá teszi a székletet, ami pedig csökkenti az aranyér kialakulásának esélyét.
Azt, hogy a rost mennyire jó dolog, ma már minden proktológus egybehangzóan állítja, ahogyan azt is, hogy a megelőzés ennél a betegségnél mennyire számít. Ha mégis jelentkeznének a panaszok, akkor a Dr. Bánfalvi Aranyér Központ magánrendelőt érdemes felkeresni, hiszen itt barátságos légkörben, személyre szabottan folyik a kivizsgálás. Az itt dolgozó tapasztalt szakemberektől is hasznos tanácsokat kaphatunk az egészséges étrend kialakításához aranyeresség esetén.
A rostok mindenképp fontosak. Két nagy fajtájuk van: a vízben oldódó és a vízben nem oldódó rostok. Nézzük, melyikről mit kell tudni!
A vízben oldódó rostok jótékony hatása
A vízben oldódó rostokat a már említett két brit orvos vizsgálta meg közelebbről. Megállapították, hogy ezek könnyűvé, lazává varázsolják a székletet. Aki sok olyan élelmiszert fogyaszt, mely gazdag vízben oldódó rostokban, ritkábban betegszik meg. Ennek oka, hogy az emésztés ezáltal jobbá válik, a székrekedés sem okoz gondot, kevesebb hasi panasszal élnek az ilyen emberek.
A következő ételek tartalmaznak vízben oldódó rostokat:
- zabfélék, árpa
- friss gyümölcsök, zöldségek
- hüvelyesek (például bab, lencse, csicseriborsó)
Az oldhatatlan rostok
A vízben nem oldható rostoknak is nagy szerepe van az egészséges táplálkozásban, mert ezek is befolyásolják a bélrendszer működését. Két rostot érdemes itt megemlíteni: a fruktánt és a cellulózt.
Magas a fruktántartalma a csicsókának, a málnának, az őszibaracknak és a fokhagymának. Nem véletlen javasolják az orvosok, hogy ezekből minél többet fogyasszunk!
A cellulózt nem igazán visszük be a szervezetbe, pedig kellene! Ez a növények keményebb részében található. Ilyen például a brokkoli szára, a zeller vagy a spárga alsó része, melyeket nem használunk fel a főzéskor. Pedig párolva, de akár nyersen is, nyugodtan megehetnénk őket, ez is jót tesz az emésztésnek.
A rostbevitelről
Naponta 25-30 gramm rost bevitele ajánlott, mellé pedig 8-10 pohár víz elfogyasztása. Ha mindezt megtesszük, nemcsak az aranyérrel szemben győzedelmeskedhetünk, hanem a közérzetünk is jobb lesz, erősítjük az immunrendszerünket.
Azonban érdemes fokozatosan bevezetni a napi mennyiséget, hiszen a sok rost puffaszthat is. Műtéti beavatkozások előtt pedig kérjük ki a kezelő orvos véleményét a rostfogyasztással kapcsolatban!