A júniusi jelentés 4 százalékáról 6,0 százalékra emelte Magyarország idei gazdasági növekedési prognózisát a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). A legfrissebb gazdasági előrejelzésében azonban 2,5 százalékról 1,5 százalékra csökkentette a 2023-ast. A 2023-as növekedés lassulását az orosz-ukrán háború gazdasági következményeivel, a mérséklődő külső kereslettel, valamint a szűkülő reálbérek miatt lassabban bővülő lakossági fogyasztással magyarázták.
A 2022-es és 2023-as inflációs előrejelzését is rontotta az OECD, a júniusi 10,3 illetve 7 százalékról, 13,5 és 12,7 százalékra. A munkanélküliségi ráta a nyári 3,8 százalékos előrejelzéshez képest alacsonyabb lehet idén, 3,5 százalék, a felülvizsgált adatok szerint jövőre azonban 4,7 százalékra emelkedhet, 1 százalékponttal magasabbra, mint az előző jelentésben.
Az OECD azzal számolt a júniusi előrejelzésében, hogy a költségvetés GDP-arányos hiánya 5,5 százalékról 5,4 százalékra csökkenhet 2022-ről 2023-ra, a keddi prognózisban már 6,2 százalékos illetve 5,6 százalékos hiányt jeleznek előre. A folyó fizetési mérleg hiánya az idei, a GDP 5,6 százalékát elérő mértékről 4,6 százalékára mérséklődhet jövőre, ami 0,6, illetve 1,2 százalékponttal magasabb a júniusi előrejelzésnél.
A magas infláció miatt a gazdasági növekedés világszerte lassul még úgyis, hogy jövőre nem várható világméretű recesszió. A globális bruttó hazai termék (GDP) növekedése idén 3,1 százalékra, jövőre 2,2 százalékra csökken a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) keddi, legfrissebb előrejelzése szerint. Tavaly az 5,9 százalékos globális GDP-növekedési ütem csaknem kétszerese volt az ideinek.
A válság leküzdése érdekében az OECD a monetáris politika szigorítását javasolja, hangsúlyozva, hogy a költségvetési támogatásoknak jóval célzottabbá kellene válniuk, a legkiszolgáltatottabb háztartásokra és vállalkozásokra kell koncentrálni, és fenn kell tartani az energiafogyasztás csökkentésének ösztönzését. Az OECD kedden közzétett előrejelzése szerint a gazdasági bővülés a 2023-as 2,2 százalékról 2024-re 2,7 százalékra gyorsul.
A világ legnagyobb gazdaságait magában foglaló G20-országokban az áremelkedés az idei negyedik negyedévben várhatóan eléri a 8 százalékot, majd 2023-ban és 2024-ben 5,5 százalékra esik vissza. A szervezet figyelmeztet: a kilenc hónapja kitört ukrajnai háború továbbra is veszélyezteti a világ élelmiszerbiztonságát, amit súlyosbít a szélsőséges időjárás és klímaváltozás is.
via Pénzcentrum