A Népszava készített összeállítást a Kalocsán uralkodó állapotokról, mint írják: mintha megállt volna az idő a városban. A helyiek autóval jókora kerülővel, nehezen jutnak a belvárosba, a főtéren zajló egyházi munkálatok miatt rég lezárt utak helyett ugyanis továbbra sincs alternatíva.
Kidobott tervek és újabb ígéretek jellemzik az elmúlt 12 hónapot, amely tovább növelte a kalocsai érsekség beruházása miatti feszültséget. Úgy tűnik, hogy az érsekségi munkálatok erős kormányzati támogatást élveznek, addig a városnak tett ígéretéből mintha kezdene kihátrálni a kabinet.
Évekkel ezelőtt a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye nekilátott a Szentháromság tér rekonstrukciójának, milliárdokat költöttek az egyházi épületek felújítására, támfalak, szobrok kialakítására és a tér korszerűsítésére. A forgalom elől elzárták az itt átvezető utat, amin korábban a helyiek könnyen megközelítették a belvárost. A munkálatok csúsztak, ami a régészeti feltárásoknak is köszönhető volt. 2021 novemberében azonban már a fideszes önkormányzat is megelégelte a helyzetet. Egyhangú döntéssel határozatot hoztak arról, hogy az egyháznak 2021 utolsó napjával vissza kell adnia a területet az eredeti rendeltetésének megfelelően.
Nem ez történt, ugyanis kormánypárti képviselők szavazatával a Parlamentben azt a rendhagyó döntést hozták nem sokkal később: száz évre ingyen az egyházmegye kezelésébe adják a Szentháromság tér nagy részét. A helyieket nyugtatták, hogy hamarosan megoldást találnak a belvárosi közlekedési gondokra.
A lap megkereste Font Sándor fideszes térségi parlamenti képviselőt, aki a korábbihoz képest árnyaltabban fogalmazott, és sokkal kevesebbet ígért. Azt írta, hogy ha a város készít tervet, akkor a kormány „majd elemez és dönt az esetleges támogatásról.” Vagyis a biztos támogatás helyett már csak esetleges fedezetről beszélt.
Filvig Géza fideszes polgármester azt mondta a megkeresésre, hogy „az elmúlt időszakban több alternatíváról szóló javaslatot vitattuk meg a belvárosi forgalom könnyítése érdekében, de nehézkes megfelelő megoldást találni”.
Egy kecskeméti tervezőiroda 3 millió forintért készített terveket a kalocsai önkormányzat felkérésére, de ezeket nem fogadták el. „Sok a védett épület, egyik nyomvonalat sem lehet megvalósítani kisajátítás nélkül, dózerolást, érdeksérelmet nem szeretnénk, ezért vetettük el” – mondta a polgármester. Egy helyi csapat felajánlott ingyenes terveket, de ezt nem vitatták meg, mert csak segítséget ajánlottak, javaslatokat tettek, hivatalos tervezést nem vállaltak.
Ez után született a döntés, hogy a városháza városüzemeltetési osztálya készítsen új terveket. A környék utcáit tennék közlekedésre alkalmasabbá. Reményeik szerint nyárra elkészülnek a tervek. A polgármester szerint ugyan a Szentháromság tér egy évszázadra az egyház vagyonkezelésébe került, de Kalocsa közigazgatási területe, a helyiek használják, így a közvilágítás, a takarítás az önkormányzat feladata.
Filvig leszögezte, hogy a tér az építési terület kivételével ma is használható, azzal pedig, hogy a feltárás során napvilágra került leleteket nem célszerű visszatemetni, ő maga is egyetért. Egy tavaly decemberi kormányhatározat szerint további 1,6 milliárd forintot kap a főegyházmegye az eddigi 3 milliárd mellé feltárásra és rekonstrukcióra. Nagylelkű a Fidesz-kormány az egyházzal: míg a 10 ezer főnél nagyobb településeknek szánt kormányzati rezsitámogatásból a 14 ezres lélekszámú, évi 4 milliárd forintból gazdálkodó Kalocsa 107 millió forintot kapott, addig az érsekség projektje ennek tizenhatszorosát.
A lap kereste Bábel Balázs érseket is, de nem kaptak választ.