A kormány csütörtökön bejelentette, hogy élelmiszerakciókra kötelezik a nagyobb üzleteket. Részletekről még nem beszéltek, annyit lehet tudni, hogy
- a boltoknak hetente kell meghirdetniük az akciókat.
- Az alapvető élelmiszereket húsz kategóriába kell majd sorolni.
- Minden kategóriában ki kell választani egy terméket, ami akciós lesz, és azt az akciót megelőző 30 nap átlagos áránál legalább 10 százalékkal olcsóbban kell majd árulni. Ezeknek a termékeknek hetente változniuk kell.
- Az akciót nem lehet árstopos termékekre ráhúzni.
- Az új előírás főképp a nagyobb árbevétellel rendelkező üzletekre fog vonatkozni, a kisebb boltokra nem.
- Legkésőbb július 1-jével indul el ez az új rendszer.
„Meglepetésként ért minket az intézkedés bejelentése, nem volt erről előzetes információnk vagy egyeztetés. Lila gőzünk sincs, hogy fog kinézni ez a dolog” – mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A kormány az élelmiszer-árstopok fenntartása mellett újabb piacszabályozással próbálja csökkenteni a még mindig nagyon magas hazai inflációt.
Ahogy a KecsUP is megírta januárban 25,7 százalék volt Magyarországon az infláció, februárban 25,4, márciusban pedig még mindig 25,2 százalék. Orbán Viktor is elismerte, hogy „biztató, de sajnos nagyon kevés” az a csökkenés, amit elértek – „Beadtuk az inflációcsökkentő vakcinát, most várjuk a gyógyulást” – mondta pár napja a miniszterelnök.
Vámos szerint az új intézkedés ugyanolyan irányú, mint az árstopos, hiszen mindkét esetben egy jogszabályi rendelet alapján kell majd árengedményeket adni a cégeknek, de míg „a cél ugyanaz, a technika teljesen más. Amikor a kereskedő akciót vagy árengedményt hirdet, mindegy, hogy utasításra vagy önként, akkor lemond az árbevételének egy részéről”.
Nyilván lesznek, akik ezt a kiesést valahogy ellensúlyozni fogják: ezt lehet úgy, hogy az adott kereskedő elhalaszt egy beruházást, vagy egy másik terméken próbálja meg valahogy visszahozni a keletkezett pénzkiesést. Ez utóbbi is „észszerű piaci magatartás, de teljes egészében ilyen inflációs környezetben ez lehetetlen” – véli a főtitkár.
A kormány “az infláció elleni harcot” akarja segíteni az újabb intézkedésével, de már arról is megoszlanak a vélemények, hogy a már több mint egy éve érvényben lévő élelmiszer-árstopok összességében növelték vagy csökkentették az inflációt. A kormány szerint 2-3 százalékkal mérsékelték a drágulást, míg az MNB, valamint kritikus közgazdászok szerint legalább ugyanannyival növelték azt.
Az előállítói és a nagykereskedelmi árakat nem korlátozta a kormány, ezért a boltoknak olcsóbban kellett továbbadniuk az ársapkás termékeket, mint amennyiért vették azokat. Ők értelemszerűen nem akarták lenyelni ezt a veszteséget, azt a többi terméken igyekeztek visszahozni, ami miatt viszont minden más drágult meg hirtelen.
Ez ellen igyekszik fellépni a Gazdasági Versenyhivatal a boltokban tartott helyszíni vizsgálatokkal. Azt látni kell azonban, hogy a cégek profitkulcsát nem lehet államilag szabályozni. Az MNB mindenesetre azt írta legutóbbi inflációs jelentésében, hogy a tavaly őszi drágulás egyötödét a cégek profitnövelése okozhatta.
A részletszabályok nélkül ugyanakkor még nehéz következtetéseket levonni a kormány friss, kötelező érvényű akciós szabályozásáról, mondta Vámos, hiszen egyelőre nem tudni, pontosan milyen termékekre lesz ez érvényes, egyáltalán hány héten keresztül kell ezt csinálniuk a kereskedőknek, ráadásul minden cég a saját áraival fog dolgozni. Ennek megfelelően még a boltok sem tudják, hogy fognak reagálni a kormány legfrissebb döntésére.
via Telex
