„A hangulat háborúsként írható le, a tagállamok döntő többsége még több pénzért, még gyorsabban, még több fegyvert szállítana Ukrajnának. A békepártiak, a béke mellett szót emelők továbbra is súlyos politikai és verbális támadások alatt állnak,… elég erőteljes kisebbséghez tartozunk, amikor azt mondjuk, hogy a fegyverszállítások csak meghosszabbítják a háborút” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban, majd hozzátette, hogy az uniós külügyminiszterek ülésén többen felvetették, hogy az EU még mindig nem tett eleget Ukrajna megsegítésére.
Még márciusban döntöttek egy kétmilliárd eurós lőszerprogramról Ukrajnának az uniós külügyminiszterek. A tagállamok egy része minél gyorsabban haladna, de egy másik tábor francia vezetéssel inkább csak uniós cégektől vásárolna.
Jogilag konstruktív tartózkodással maradt ki Magyarország a kezdeményezésből. Szijjártó Péter korábbi magyarázata alapján a közös alapból finanszírozott beszerzésből pedig úgy, hogy ebből a ránk eső résznek megfelelő összeggel a migráció megállítását finanszírozza az EU. A beszerzés egy részét a tagállamok közösen, az Európai Védelmi Ügynökségen (EDA) keresztül intézik, amiben az EDA április 4-én frissített közleménye alapján Magyarország is részt vesz, de az eredeti szöveggel szemben a tagállamok már nem csak Ukrajnának, hanem akár kizárólag maguknak is vásárolhatnak lőszereket.
Többen is felszólaltak azért, hogy az EU az orosz nukleáris szektort is szankciók alá vonja, Szijjártó szerint „jól láthatóan komoly elhatározás” van erre. A miniszter úgy látta, hogy csak nukleáris reaktorokkal lehet környezetbarát módon és olcsón biztosítani a következő évtized elejére az új magyarországi energiaigényeket. Ha nukleáris szankciókról döntenének, ez ellehetetlenítené Magyarország ellátását a következő időszakban, így ha valaki ilyet tervezne, mondja meg, honnan vegye Magyarország a kieső energiához forrást ilyen árszinten. Hiába kérték tőle, „egy kicsit sem lehet” szankcionálni az atomenergiát, ne is kérjenek ilyet, mert az egy „ziccer” lenne, Paks II-t ráadásul még mindig akadályozza a német kormány. Hangsúlyozta, hogy a kilenc évvel ezelőtti megállapodást az Európai Bizottság is jóváhagyta.
Szankciókról, ahogy a külügyekről általában, csak egyhangúlag dönthetnek a tagállamok, azaz a magyar kormány jóváhagyása is kell hozzájuk, ahogy az eddigi tíz körhöz is kellett.
via Telex