Már tavaly elfogadták a védőnői szolgálatok államosításáról szóló törvénymódosítást, azonban a július elsejei bevezetés előtt csak most kezdenek látszani az átállás részletei.
A Népszava birtokába került egy dokumentum amely szerint egy kórház „fedezethiányra tekintettel” még egy ideig indokoltnak tartja az önkormányzat anyagi kötelezettségvállalását az átvett ingatlanok üzemeltetésében.
A fővárosban és az agglomerációban az önkormányzatok, vidéken a vármegyei kórházak az átvevők. A kapkodást mutatja, hogy az önkormányzatokat csak június közepén hívták először egyeztetésre, majd két nap múlva kaptak egy megállapodás-tervezetet az átvevő intézménytől. A leglényegesebb pont a védőnők által használt, de önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok további üzemeltetésére vonatkozik. A pénzügyi és vagyonjogi szempontból korántsem egyszerű kérdésben csak a képviselők dönthetnek, így most gyorsan összehívják a testületi üléseket.
Az új rendszer a hét végétől működne, ennek ellenére a védőnőkkel is csak elvétve írták alá a jogviszony folytatásáról szóló szerződéseket. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) szerint a személyi és tárgyi feltételek biztosítása a vármegyei intézmények feladata, így nem kell aggódni – azonban nem lévén ehhez se ingatlanuk, se szakemberük – az önkormányzatokkal kötött megállapodás útján tervezik ez megoldani.
Az OKFŐ szerint a munkabérekre, legalábbis az eddig fizetettre, az állami költségvetésben ott a pénz, csak más osztja szét ezentúl. A helyzetet bonyolítja, hogy egy kormányrendelet szerint épp akkor veszi át az ingatlanüzemeltetési feladatokat a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) a kórházaktól, amikor a védőnők – és így szolgálati helyiségeik – átkerülnek a kórházakhoz.
