A kormány 2023 utolsó munkanapján nyilvánosságra hozta a középtavú, 2027-ig tartó tartó és a nemzetközi sztenderdeknek és az államháztartási törvény előírásai szerint elkészített költségvetési és makrogazdasági prognózisát – írja a Népszava.
2023-ban recesszióban volt a magyar gazdaság, a kormány pedig képtelen tartani a megemelt hiánycélt is – ismerte be a Pénzügyminisztérium (PM). Az elemzők már tavaly tavasszal jelezték, hogy 2024-es költségvetés túl optimista növekedési pályára épül, de októbertől az is látható volt, hogy a kormány a megemelt hiánycélját is elvéti.
Adócsökkentés várható – ami a költségvetés 2024-2027 tervezési keretszámaiból látszik. A bevételi oldalon a céges adóbevételek csökkennek a 2024-ben tervezett 3757 milliárdról, a tervezési ciklus végére, 2027-re 3464 milliárd forintra. A kormány évi 3-4 százalékos GDP növekedéssel és 3 százalékos inflációval számol. Várhatóan ez a mintegy évi 800 milliárd forintnyi különadók egy részének fokozatos kivezetését jelenti.
A kormány viszont nem számol komoly korrekcióval, vagyis adócsökkentéssel a lakossági adókkal (szja), és a fogyasztási adóbevételi számokkal (áfa, jövedéki adó). Monoton emelkedés tapasztalható, a lakosság befizetései az idei 4857 milliárdról 2027-re 5966 milliárdra emelkednek, míg a fogyasztási adóbevételek az idei várható 11 041 milliárdról a tervezési ciklus végére 12 417 milliárd forintra emelkedhetnek.
A bevételi számokból kiderül, hogy a kormány tovább szorítja az adóprést (az ellenzéki) önkormányzatok nyaka körül, illetve a teljes tervezési ciklusban érdemi – évi 2000 milliárdot meghaladó – uniós támogatás lehívásával számolnak. Az önkormányzatoknak további rossz hír, hogy a nekik járó támogatások még nominálisan is csökkennek, vagyis még az inflációval sem kompenzálják a településeket megillető appanázst.
Kiadási oldalon a lakástámogatási kiadások nagy mértékben csökkennek. Tavaly 449, 2022-ben 634 milliárd forint ment erre a célra, az idén már alig 181 milliárd jut, vagyis a korábbi évek kiadásainak kevesebb mint harmada. Ahogy sejteni lehetett, a „CSOK Plusz” néven bejelentett lakástámogatási változások jelentős megszorítást, mínuszt jelentenek, mert a ciklus végére 207 milliárdos kiadással számolnak.
A kormány úgy számol, hogy a rezsitámogatások kiadásai a tavalyi 2000 milliárdról már az idén 1340 milliárdra csökkennek, ami tervezési ciklus végére évi ezer milliárd alá mérséklődik. Az árak változatlansága mellett is komoly tartalék képződhet ezen alapokban a költségvetésen belül. A családtámogatások érdemben nem változnak, sőt az enyhe nominális növekedés még a kiadások reálértéknek megőrzésére sem elegendőek, vagyis a kormány ezen a téren sem számol semmilyen érdemi előrelépéssel 2027-ig.
Az idei 9776 milliárdról 2027-re 8634 milliárd forintra esik a költségvetési szervek költései. Ennek teljesíthetőségével kapcsolatban komoly kétségek lehetnek, a magas kamatok, és az elhibázott adósságfinanszírozási politika az előttünk álló négy évben agyonnyomják a költségvetést.
Az idei 3103 milliárd forint még nem a csúcs lesz, ehhez még jövőre bő 150 milliárd hozzájön, és 2027-re is 2500 milliárd forint feletti éves kamatkiadással számolnak. Vagyis az állam minden évben akkora összeget fizet ki kamatokra, amely megfelel az éves egészségügyi kiadásoknak, vagyis következő négy évben (2024-2027) közel 12 ezer milliárd forintot éget el a magas államadósság miatt a költségvetés.
Az állam költségvetési mozgástere minimális lesz, ráadásul a hiányt is csökkenteni kell, így az idei év és 2025 eleje még biztos a költségvetési konszolidáció időszaka lesz. A 2026-os választási évre azonban már arra készülhet a kormány, hogy kicsit enged a szorításon: ugyanis 2025-re 1300, 2026-ra pedig 1717 milliárd forintnyi olyan költségvetési kiadással számol, amire szerintük lesz fedezet, csak még nincs meg a helyük. Ezért ezeket az összegeket egyelőre a céltartalékok között tüntették fel.
