A Médiapluralizmus-monitor új jelentése szerint csak Törökország szerepelt rosszabbul Magyarországnál. A jelentés 32 ország (27 EU-tagország és öt felvételre váró) médiapiacának helyzetét vizsgálja 2022-ben.
Az EU jogállamisági jelentése is részben a firenzei Európai Egyetemi Intézet Centre for Media Pluralism and Media Freedom (CMPF) intézete által finanszírozott, és koordinált Médiapluralizmus-monitor alapján készül. A magyar fejezetet Konrad Bleyer-Simon a firenzei intézettől, Polyák Gábor, az ELTE és Urbán Ágnes, a Corvinus tanára készítette.
A vizsgálat a média pluralizmusának kockázatait, az azt veszélyeztető tényezőket veszi számba négy kategórián keresztül: alapvető védelem, piaci sokszínűség, politikai függetlenség és társadalmi befogadás.
Az alapvető elvek védelmét (szólásszabadság, független újságírás, médiaszabályozó testület függetlensége) egyszázalékos javulást mutat, 35-ről 34 százalékra csökkent a kockázat. Összességében ez a terület közepes kockázatú. Magyarországon az alapvető védelem területe 56 százalékos – közepes kockázatot ért el -, Törökország az egyetlen, ahol magas kockázatú a média alapvető védelme.
Három fő probléma tűnik ki a jelentésből Magyarország tekintetében: a hivatalos forrásokból származó információk megszerzésének nehézsége, a közérdekű bejelentőket (whistleblower) védő irányelv még nincs átültetve a magyar jogba, és a szabályozóhatóság kormányzati ellenőrzés alatt áll.
A piac sokszínűsége magas kockázatú, 86 százalékot kapott. A rendelkezésre álló bevételi és közönségadatok alapján a médiapiac Magyarországon nagyon koncentrált, különösen a nyomtatott, a televíziós és a rádiós piacon. A magyar médiapiac egyik fő jellemzője a kormányhoz közel álló befektetőkön és az üzleti kapcsolatokon keresztüli befolyás. A KESMA kapcsán kiemelte az Európa Tanács emberi jogi biztosának 2021-es memoranduma, hogy „domináns és nagyrészt egyöntetű kormánypárti narratíva” jellemzi nagyon kevés elszámoltathatósággal. Vagyis a közszolgálati média teljes mértékben a kormány ellenőrzése alatt áll és annak szócsöve.
A Politikai függetlenség magas kockázati értékelést kapott. A jelentés szerint az átláthatatlan kormányzati támogatás elsősorban állami reklámok formájában valósul meg. Az állami reklámköltések 37 százaléka a KESMA kiadványaihoz kerül, 49 százaléka pedig más kormányközeli médiumokhoz.
„A magyar közszolgálati média pénzügyileg függ a kormányzó parlamenti többségtől, politikai érdekek irányítják, tudósításai rendkívül elfogultnak tekinthetők” – így a közszolgálati média függetlensége a jelentés egyik legmagasabb kockázati pontszámmal rendelkező mutatója.
A társadalmi inkluzivitás is magas kockázatú, ez 75 százalék. A terület azt vizsgálja, hogy a társadalom egyes csoportjai – kisebbségek, helyi és regionális közösségek, nők és fogyatékkal élők – hogyan férnek hozzá a médiához. A jelentés kiemeli, hogy a kormány maga is táplálja a dezinformáció és a gyűlöletbeszéd terjedését nyilvános üzeneteivel.
A Médiamonitort készítő firenzei Európai Egyetemi Intézet ajánlásokat is megfogalmaz, ezekből néhány:
- a kormány reformálja meg a magyar médiaszabályozást,
- a Médiatanács tagjait ne kizárólag a kormánypárt válassza meg,
- „az EU-nak vagy az államnak átlátható és méltányosan elosztott pénzügyi támogatást kellene nyújtania a független médiának”,
- a hatóságoknak az állami reklámkiadásokat az állami támogatási szabályok alapján kell értékelniük,
- „Kérjük a kormányt, a minisztériumokat és más állami szerveket, hogy tartsák tiszteletben a szerkesztőségek függetlenségét, beleértve a közmédiát, és tartózkodjanak a tartalom előállításába való beavatkozástól.”
A teljes jelentést itt olvashatják el: https://cmpf.eui.eu/media-pluralism-monitor/?fbclid=IwAR1kfJW7Jh2JsV_rBGCj-C8xkClDmaGSI5ABhSF4oWMm5YrkMdueWj0dVeI
via Szabad Európa
