A szerdán kezdődött Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) rendezvényről számolt be a Szegeder újságírója, aki szerint a fesztivál még mindig egyszerre akarna mindent és mindenkit kiszolgálni, ami inkább a kisfesztiválok gyerekbetegsége szokott lenni.
A szerdán kezdődött Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) rendezvényről számolt be a Szegeder újságírója, aki szerint a fesztivál még mindig egyszerre akarna mindent és mindenkit kiszolgálni, ami inkább a kisfesztiválok gyerekbetegsége szokott lenni.
A fesztiválnak nincs identitása – írja a cikk szerzője – így elhelyezni sem tudja a hazai palettán, emellett zsúfolt is. Ahogy fogalmaz, „mint egy wannabe Sziget, csak amíg az igazinak jól áll, hogy mindenféle zene és program van egy sokkal nagyobb területen, ez Szegeden inkább olcsó hatást kölcsönöz.”
Ezt az állítást erősíti az is, hogy sok színpad van, ami egyrészről lehet jó, mert eloszlanak az emberek, több programot lehet szervezni, és a zenei felhozatal is sokszínűbb lehet. Viszont a SZIN léptékében nem „indokolt, hogy legyen ennyi színpad… egy-két stage helyét közösségi terekkel lehetett volna kiváltani, mert azokból tényleg hiány van.”
Sikerült jó hangosítást és fénytechnikát felállítani, a koncertélmények nagyon jó élményt adnak, viszont a színpadok közötti kis távolságok miatt „a jó hangosítás ellenére, amikor kisebb csönd volt, vagy két zeneszám között egybe hallatszódtak a fellépők” – írja a cikk.
