Nem az oktatási intézmények vezetői, hanem az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ (KK) dönt ezután a tankerületi fenntartású iskoláknak szánt magánadományok elfogadásáról, egyes esetekben pedig azok felhasználásáról is – írja a Népszava.
Közismert, ahogy minden városban, úgy Kecskeméten is támogatják a szülők, civilek, néhol vállalatok az iskolákat, általában az erre a célja létrehozott alapítványokon keresztül. Ezért is kelt komoly érdeklődést az oktatást felügyelő Belügyminisztérium utasítása, ami június végétől lépett hatályba, és arról szól, hogy csak a tankerületek és a KK fogadhatja el az oktatási intézményeknek szánt magán- vagy civil felajánlásokat.
A lap rákérdezett a KK-nál arra, hogy hogyan lehet felhasználni az iskoláknak szánt civil adományokat, amire a következő válasz érkezett:
- a BM utasítás arra nem ad lehetőséget, hogy az adomány más intézményhez kerüljön, mint ahová az adományozó szánta, illetve
- „ha az adomány célját, rendeltetését – ez tipikusan a pénzbeli adományok esetében fordul elő – az adományozó nem jelöli meg, úgy annak felhasználásáról, a kedvezményezett szerv gazdasági, pénzügyi vezetője javaslatainak figyelembevételével, az adomány elfogadására jogosult személy dönt”.
Ez alapján tehát, ha egy adományozó nem tünteti fel, hogy pontosan milyen célból segíti az iskolát, ezentúl nemcsak annak elfogadásáról, hanem a felhasználásáról is a KK dönt az iskolavezetés helyett.
A szabályzat hatálya nem terjed ki a természetes személy által köznevelési vagy szociális és gyermekvédelmi intézménynek felajánlott, az egészséges életmódot vagy a szabadidő hasznos eltöltését elősegítő, legfeljebb bruttó 50 ezer forint értékű, eseményenként vagy havonta felajánlott természetbeni adományra.
Még nagyobb kontroll?
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint azzal, hogy az adományozási szándékot az iskoláknak be kell jelenteniük a tankerületeknek és a KK-nak, ráadásul nem is dönthetnek saját hatáskörben azok elfogadásáról, a BM az állam mindenre kiterjedő kontrollját akarja erősíteni. Ez pedig nem a megoldás irányába viheti a dolgokat, márcsak azért sem, mert a forráshiányos hazai iskolarendszerben rendszeres az, hogy a szülők festik a tantermeket, kerítést, bútorokat és digitális eszközöket adományoznak.
Van kecskeméti példa is, például szeptemberben írtunk arról a KecsUP-on, hogy használhatatlanná vált a kecskeméti Kodály Iskola tornacsarnokának falait és ablakait védő háló, ezért az iskola alapítványa a szülőkhöz fordult segítségért, hogy a közel 1 millió forintos cserét fedezni tudják. A Kecskeméti Tankerületi Központ – aki a fenntartásért felelős – szerint az iskola csak két nappal később, a kecsup.hu által küldött kérdéseket követően jelezte számukra a problémát.