fbpx
3.6 C
Kecskemét
2024. február 22., csütörtök

FRISS HÍREK

Kiszárítottuk az Alföldet, de lenne megoldás – ez történt a harmadik civil filmklubban

- Advertisement -

Két gondolatébresztő rövid filmmel kezdődött a Fenntartható Fejlődés Civil Szakkerekasztal és a Hunyadivárosi Közösségi Kert vitaest-sorozat harmadik találkozója október utolsó napján, ahol a víz került a fókuszba. A civil kezdeményezők arra vállalkoztak, hogy kéthetente átbeszélik a fenntarthatósággal kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, a közönséget is bevonva, és aktív párbeszédet kezdeményezve.

„Sok faj már nem, vagy csak alig tud megmaradni Kecskeméten a klímaváltozás kihívása miatt. Többüktől búcsúzunk. Több idősebb elszáradt fát is ki kellett vágni a városban. Még arról tanultunk az iskolában, hogy víznagyhatalom Magyarország, és ma már odajutottunk, hogy hivatalosan is félsivatag a Homokhátság” – nyitotta meg az estet aggódó hangot megütve Farkas Barta Kata, a Zöld Küldetés Egyesület elnöke.

Üdítő zöldfelületet nehéz kialakítani, de az a feladat, hogy élhető minőségben élhessünk, és adhassuk tovább az új generáció számára a várost – tette hozzá Kata, aki jó híreket is hozott. A kihívások között előremutató, alulról jövő kezdeményezésekről is adható hír, és elmondható az is, hogy emiatt „zöldturizmus irányul Kecskemétre”. Civilek, szakemberek, de még egy országgyűlési képviselői ellátogatott a városba, hogy tanulmányozzák a helyi esőkerteket – mesélte a Zöld Küldetés önkéntese.

A nagy folyószabályozások kora óta kiszárítottuk az Alföldet, de lenne megoldás

Röviden erre mutatnak rá a levetített rövid filmek, melyekben szakemberek mutatják, hogy az elmúlt évszázadokban, de főként a 19. századi nagy folyószabályozások kora óta kiszárítottuk az Alföldet. A Szelídvízország dokumentumfilm bemutatja, hogy a mai vízelvezető rendszerek nem tudnak alkalmazkodni az éghajlatváltozás okozta időjárás szélsőségeihez. Megoldás is elhangzik: drága duzzasztók helyett a mélyártereket kellene ismét a folyó életébe bekapcsolni. Az Édenkert vagy sivatag? Vízvisszatartási lehetőségek az Alföldön film hasonlóan a lehetséges megoldásokat is felsorolja. Az EU Helyreállítási Terve a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz is támogatást nyújthat a vízvisszatartás eszközén keresztül.

Édenkertben vagy sivatagban akarunk-e élni? Tudunk-e még mit tenni? Hogyan gondolkodnak a kihívásokat tapasztalva a kecskemétiek? Túl melegek a kecskeméti nyarak? – tette fel a közönségeknek a nem hipotetikus kérdéseket a filmek után Farkas-Barta Kata.

A hőmérséklet attól függ, hogy mennyi vizünk van – érkezett a válasz. A gond csak az, hogy nincs elég vizünk a településen, mert nem tartjuk meg, nem tartjuk vissza. A Duna és a Tisza vízszintje most is kritikusan alacsonyan áll, ami kihat a Homokhátság belső részeire is.

Hasonló cikkünk:  Mit tudunk a kecskeméti sajtóból a Novák Katalin lemondását megelőző napokról?

Sütő Vilmos főmérnök is megosztotta gondolatait az esten. A BÁCSVÍZ szakembere elmondta, hogy a lakosság és az önkormányzat egyszerre tehet sokat a vízmegtartás kiemelten fontos feladatában.

  • Aki rendelkezik az udvarában derítővel, szikkasztóval, ezek hasznosíthatók vízgyűjtésre.
  • Egy kiadós eső esetén Kecskemétre akár 2 millió m3 csapadék is lehullhat, ami helyben megtartható volna, ehelyett többsége a Csukás-éri-főcsatornán kerül kivezetésre.
  • Ugyanez történik számos kecskeméti háztartásban is, amikor a szabályok ellenére is ereszcsatornán át az utcára vezetik ki a csapadékot.
  • Nem a vízvisszatartást szolgálja a túlzott térburkolás sem.
  • Több zöldtetőre (erre alig pár példa van Kecskeméten), és sok esőkertre lenne szükség, mint például a Vacsi közben, a Sosztakovics utcában.
  • Az önkormányzatnak ezeket a már megvalósult jó megoldásokat sokkal erősebben kellene propagálnia, és újabb mintaprojekteket indítani jól látható helyszíneken.

Esőcsinálás igenis lehetséges!” – jegyezték meg a közönségből. Igen, ha vannak párologtató vízfelületeink – hangzott a felelet. Kecskemét területileg az ország hetedik legnagyobb városa, tehát lenne lehetőség több vizes felületet is kialakítani. Hol? Például a Csalánosi parkerdőben. Sütő Vilmos hívta fel a talán sokak számára nem is ismert hetényi érre a figyelmet. Az Arborétum mellett elterülő ősgyepet időről időre el lehetne árasztani. Jelenleg ez az ér tök száraz.

Lehetne a Széchenyivárosban is zöldtetőket kialakítani? – Lehetne, vannak erre alkamas alacsonyabb épületek, akár középületek is.

És esőkertet? – Igen, erre is lenne lehetőség. Például Szolnokon pályázatot is kiírtak esőkertekre.

Mi legyen a szürkevízzel? – WC öblítésre is alkalmas. Technikailag már megoldott.

Tervezők felelőssége? – Igen, nekik is, és a lakosságnak is változniuk szükséges. Az új házakat, a köztereket, a közintézményeket, az utakat, a parkokat vízmegtartásra alkalmassá kellene tervezni.

A vitaest-sorozat következő témája a helyi gazdaság lesz

A következő vetítés és disputa időpontja: november 14., 18 óra, Hunyadivárosi Közösségi Ház. A belépés díjtalan, ugyanakkor regisztrációhoz kötött ezen az oldalon. Az estről a közösségi oldalon további információkat itt olvashat.

 

- Advertisement -

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Hírlevél feliratkozás

FELKAPOTTAK

A Fidesz szerint kapacitás-áthelyezés történik, az ellenzék szerint bezárják az óvodákat Kecskeméten

A törvényben meghatározott maximális 25 főnél több gyermek vehető fel a Corvina, a Ferenczy Ida és a Kálmán Lajos...

LEGNÉPSZERŰBB

Ágasegyházánál videóra vették a fekete nagymacskát

Hajnal Viktor felvételét már többen megosztották a Facebookon. Egy lovaskocsiról vettek videóra egy fekete macskaszerű állatot, még az is...