fbpx
11.8 C
Kecskemét
2024. február 26., hétfő

FRISS HÍREK

A részvétel teszi a demokráciát működővé – vitaest a fenntarthatóság közéleti dimenziójáról

- Advertisement -

Idén utoljára lehetett véleményeket, gondolatokat kifejteni a Fenntartható Fejlődés Szakkerekasztal és a Hunyadivárosi Közösségi Kert által sorozatba szervezett filmklubos vitaestek keretében. A kedd esti programzáró diskurzuson a demokráciát szedték apró darabokra, majd szerelték össze, elsősorban a döntéshozatalban részvétel lehetőségeit, eszközeit kitárgyalva.

A felmerülő témákat a fenntarthatóság, környezettudatosság nézőpontjából megvizsgáló vitaesteken mindig egy vetített filmrészlet megtekintése adott inspirációt a résztvevőknek a gondolataik megfogalmazására. A Holnap című 2015-ös francia dokumentumfilm egy-egy epizódja után a moderátor vette át a szót, és vezette a témát, hogy az összesen két órát magába foglaló közös párbeszéd után mindenkinek lehessen egy átfogó képe élelmiszerbiztonságról, energiagazdálkodásról és közlekedésről, vízmegtartásról és vízvisszatartásról, gazdaságról, és utoljára tartogatva a demokratikus működésről.

Mi volt, és mi manapság a demokrácia?

Ezúttal a történész-politológus Dr. Falusi Norbert vállalta a témavezetést, aki rögtön azt kérdezte a vitaest résztvevőitől, hogy próbálják megfogalmazni, mit jelent számukra a demokrácia:

  • közösség akarata
  • többség diktatúrája
  • közös erővel haladni
  • együtt viselt felelősség
  • állami berendezkedés egy formája
  • együtt gondolkodás és döntés
  • hatalmi működés ellenőrzése

A sokféle válaszból is kiderülhet, nem egy determinált fogalomról beszélünk, a demokrácia szó hallatán mindenkiben más és más kép jelenik meg, mindenki saját maga is viszonyul valamiképpen a demokráciához. Közben pedig a demokráciát egymástól is tanuljuk, fejlesztjük, és tovább adjuk.

A demokrácia értelmezése és gyakorlati működése az időtengelyen nézve is egy folyamatosan változó rendszer. Az ókori demokrácia valójában egy szűk elit kiterjesztett hatalma volt, akár Athén, akár Róma felé vetjük a tekintetünket, hiszen csak nagyon kevesen vehettek részt a döntéshozatalban. A római birodalom széthullása után lokális királyságok, hercegségek és fejedelemségek jöttek létre nyugaton, a kelet-európai térség pedig egy feudális-jobbágyi létbe zuhant, miközben egyikük esetében sem beszélhetünk igazán demokráciáról.
Majd ugorva egyet, az újkor határára érkezve Luther és a reformáció a latin nyelv dominanciáját megtörve a politikai teret is újraszervezte, többnyelvűvé tette. Megindult a modern állami struktúrák kiépülése, a nacionalizmus korába lépve pedig egyértelmű igény jelentkezett, hogy egyre többen és többen vehessenek részt a demokrácia döntéseiben.

A demokrácia hiányosságai

A húszmillió fős népességgel rendelkező soknemzetiségű Magyar Királyság 1867-től 1918-ig terjedő időszakában ezen népességnek mindössze 7-8 százaléka volt jogosult a demokrácia folyamatában közreműködni. Származás és vagyon, vagy akár nemek szerinti különbségtétel érvényesült, és a közönségben akadt olyan vélemény is, hogy a mai napig tetten érhető ez, például abban, hogy aki gazdag, annak nagyobb a tekintélye is.

Probléma a visszahívhatóság is, nagyon szűk tere van az állampolgároknak egy rossz munkát végző képviselő elmozdítására – erre gyakorlatilag csak a következő választáson van esélyük.

A demokrácia időigényes és drága – de vajon elkapkodott, rossz döntéseket hozni nem lenne még drágább?

Szintén felmerült, hogy a döntések megszületése után éri sok kritika ezeket, ami csak látszólag társadalmi probléma, inkább a demokrácia gyakorlásának hiányosságaira mutat rá. Valóban hatékony működéshez még a döntések előtt kellene bevonni minél szélesebben az embereket, ez lenne a kritikus vita termékeny időszaka, miközben több résztvevő egybehangzó véleménye szerint ezeket a társadalmi egyeztetéseket sokszor kötelező minimumként gyorsan letudják, illetve ha be is fogadják a véleményeket, figyelembe már nem veszik őket, és a megszületett döntésekben nem jelennek meg.

Ehhez kapcsolódóan kérdezték – önmagukat is – a jelenlévők, hogy amikor kicsit önostorozó módon hiányoljuk a civil fellépést, az erre való belső igényt, akkor vajon megvannak-e ennek a megfelelő körülményei, megteremti-e például az itthoni demokrácia az ehhez szükséges komfortos környezetet?
Érdekeltséget kell érezzenek a civil szféra szereplői, maguk az állampolgárok, hogy a közösségi érdekek nyerjenek teret, és ne a különféle politikai ágensek egyéni érdekei mozgassák a döntéseket.

Fotó: kecsup.hu

A megoldást a demokrácián belül kell keresni, hiszen minden hiányossága ellenére triviálisnak gondoljuk, hogy a legjobb államszervezési forma a demokrácia. Ez a rendszer állta ki leginkább az idők próbáját, emellett a résztvevői hozzászólás arra is felhívta a figyelmet, hogy az eredendő cél az, hogy megfeleljünk a kihívásoknak, mindezt hatékonyan, és közös erővel.

A demokráciában rejlő potenciál, a demokráciagyakorlás eszközei

A demokráciában történő közvetlen részvételnek vannak közismert, de talán az eddigiekből is megállapíthatóan kevésbé jól gyakorolt és gyakorolható eszközei: népszavazás, bizottsági anyagok véleményezése, lakossági fórumok, közmeghallgatás.
Ezek mellett pedig léteznek a demokrácia megszokott formulájától eltérő, ugyanakkor nagyon is hasznosnak tűnő megoldások.

A megtekintett filmrészletben például az angolszász igazságszolgáltatásban komoly szerepet betöltő esküdtrendszer politikai alkalmazhatóságát is megemlítették. Az ebben rejlő lehetőségeket emelte ki egy hozzászóló, szerinte bizonyos politikai feladatok ellátásának kifejezetten jót tenne, ha reprezentatív módon, ugyanakkor teljesen véletlenszerűen, mintegy sorshúzással választanánk ide embereket, ami a gazdagság kiváltságosságára is megoldás lehetne. Rögtön érkezett az ellenvetés, hogy a kompetencia miként tudna érvényesülni ilyenkor, amire válaszként megfogalmazódott, hogy a felelősségvállalásra kell bízni ezt a problémát, és feltételezni, hogy aki ezekre a pozíciókra bejelentkezne, a döntéseiben kompetens személyek szakvéleményére alapozna.

Hasonló cikkünk:  Rasszista felirattal "hekkelték meg" egy kecskeméti italüzlet elektronikus hirdetőtábláját

Egy következő hozzászólás arra hívta fel a figyelmet, hogy a döntéshozatal különféle fázisaihoz (például információgyűjtés, döntéshozatal, végrehajtás) különféle döntéshozatali módszereket kell alkalmazni. A likvid demokrácia formulája pedig azt is lehetővé teszi, hogy a szavazati jog átruházható, és adott döntéshozataloknál más és más, ugyanakkor kompetens személy által gyakorolható.

Van ugyanakkor egy ezeknél közelibb, könnyebben megvalósítható és megvalósított, közvetlen részvétellel és bevonódással rendelkező lehetőségünk is: a részvételi, vagy közösségi költségvetés.

A részvételi költségvetés eszköze

A részvételi költségvetés alapja egy egészen egyszerű döntés és politikai akarat: egy önkormányzat az éves költségvetésének bizonyos hányadát (például 1 százalékát vagy 10 százalékát, akár ennél is többet) deklaráltan erre a célra címkézi meg. Majd ennek a pénznek a felhasználásáról a helyi lakosok dönthetnek különböző projekteken keresztül.

Kecskeméten korábban részönkormányzati szinten, ma pedig Tanácsadó Testületként létezik egy ezzel csak nagyon távoli rokonságot mutató mechanizmus, de nem véletlenül nevezik a részvételi költségvetést közösségi költségvetésnek is, a többlépcsős döntési rendszer hónapokon keresztül aktív társadalmi párbeszédet indukál, és már ebben is sokkal több, mint egy kalapba tett pénz szimpla újraosztása.

Közös ötletelés, érdekek versenyeztetése, a beleszólás intenzíven megszervezett fórumai, az elköltés felelősségének érzete, a projekt közösségi kidolgozása mind olyan plusz értékek, amitől egyénileg és közösségben is többé válnak, erősödnek, így nem csak számtalan fontos beruházás valósulhat meg, de közben az aktív bevonás által közösségi élményeket szereznek, növekszik a közösség összetartása, a megvalósult beruházáshoz kötődni fognak, vigyáznak rá, az üzemeltetésben-fenntartásban is részt vesznek majd.

Fotó: kecsup.hu

A részvételi költségvetés a világ, köztük európai nagyvárosok és települések mellett immár idehaza is megjelent: Budapesten fővárosi önkormányzatában, de Józsefvárosban és Budafok-Tétény kerületekben is, illetve Miskolcon és Gyöngyösön.

A részvételi költségvetés folyamata

  • Miskolcon ez akképpen zajlott, hogy a város intézményeiben és on-line felületein (például kulturális központ, könyvtár) a lakosok különféle ötleteket adhattak be előre meghatározott értékek mentén. Ilyen értékek voltak az egyenlőség, a fenntarthatóság, a szerethetőség, befogadás, és még jó néhány társadalmilag fontosnak tartott fogalom.
  • Fontos, hogy a projektötletek ne az önkormányzat alapvető feladatellátására irányuljanak, mert a járdák felújítása szükséges ugyan, de az önkormányzatnak például az ilyen üzemeltetéshez kapcsolódó teendőkkel mindenféle külön ráhatás nélkül is foglalkoznia kell.
  • A projektötletelés folyamata után egész délutánokat szenteltek arra, hogy nyilvános helyszíneken, például kávézókban asztal mellett kisebb csoportokban együtt gondolkodjanak a különféle elképzelésekről. Terveztek, kidolgoztak, az önkormányzat ehhez moderátori segítséget biztosított. Ezeken az eseményeken aztán projektjavaslattá érlelték az ötleteket, ezeket szintén beadták az önkormányzathoz, amely a beérkezett több száz javaslatból jogszabályi megfeleltethetőség és a korábban meghatározott keretrendszer alapján kiválasztotta a megvalósíthatóakat.
  • Ezután létrejött a Részvételi Tanács, ahová bármelyik 16 éven felüli miskolci állampolgár bekerülhetett önkéntes regisztráció alapján, illetve tagjai voltak még az önkormányzat által delegált szakértők, és azok a projektadók, akik az említett előszűrésen megfeleltek.
  • Végül 45 projektötletről indulhatott el a társadalmi vita, a legkülönfélébb közösségi tereken és felületeken. Nyilvános eseményeken, újságban, a közösségi média fórumain, tulajdonképpen kampány zajlott le, a projektjelöltek versenye. Aktív diskurzus, igazi részvétel a demokráciában, és nem személyekre, hanem elképzelésekre hangolva.
  • A szavazási periódus rövidebb ideig, két-három hétig tartott, és a lakosság szavazatai alapján választották ki azokat a projekteket, amelyeket majd január elsejétől a következő költségvetési ciklusban Miskolc városa megvalósít.

„Nincs olyan ember, akitől ne lehetne tanulni.”

Miskolc nem rögtön a mélyvízbe ugrott, két évvel ezelőtt már egy konkrét problémára összehívták az első Miskolci Közösségi Gyűlést. A tapasztalatok kedvezőek voltak: a résztvevőkben kreatív energiákat szabadított fel, felpezsdítette őket, hogy nem csak passzív szemlélői az eseményeknek, hanem közvetlenül hatnak a döntésekre, és már önmagában az örömmel töltötte el őket, hogy kíváncsiak a véleményükre.

Kecskeméten van-e civil kurázsi, és van-e belátó önkormányzat?

A vitaest egyik résztvevőjétől érkezett kérdés akár költői is lehetne. De hogy civil érdeklődés és kiváló gondolatok, igény a párbeszédre van városunkban is, azt épp ezek a filmklubos vitaestek bizonyították. A kezdeményezés népszerűnek bizonyult, minden egyes alkalommal aktív közönséggel, és mindenki számára folyamatos tanulással, szűkebb és tágabb világunk izgalmas megismerésével.
Folytatása következik?

 

- Advertisement -

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Hírlevél feliratkozás

FELKAPOTTAK

Kamu igazoltatásokkal csaltak ki TAO-pénzeket a KTE kézilabdacsapatánál

A Magyar Narancs csütörtöki lapszámában megjelent cikk szerint jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és többrendbeli személyes adattal való...

LEGNÉPSZERŰBB

Ágasegyházánál videóra vették a fekete nagymacskát

Hajnal Viktor felvételét már többen megosztották a Facebookon. Egy lovaskocsiról vettek videóra egy fekete macskaszerű állatot, még az is...