A napokban még körülbelül 13 ezer daru volt a szegedi Fehér-tónál, de hamarosan elhagyják hazánkat és Európa déli részén vagy Észak-Afrikában töltik a telet. A madárinfluenza miatt ezekben a hetekben rengeteg elhullik a vonuló madarak közül.
Az idei év utolsó darulesére invitálta az érdeklődőket múlt pénteken, november 24-én a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a szegedi Fehér-tóhoz. Viszont az utolsó pillanatban át kellett szervezni a túrát a KNPI természetvédelmi őrkerület-vezetőjének, mert úgy tapasztalta, hogy a megelőző napokban a madarak változtattak sokéves szokásukon, és teljesen más irányból húznak be este a tóra, így a Sándorfalva melletti gátakról, töltésekről nagyon keveset lehetne látni a darucsapatokból.
A Szatymaz melletti Beretzk Péter kilátótól indultak el ezért a túrázók, és közben megtudhatták: valószínűleg a madárinfluenza okozhat zavart az egyébként erős szociális kötelékben élő darvak soraiban (a fiókák első vonulásuk alkalmával még szüleikkel, családjukkal tartanak). Vélhetően a madarak el is szeretnék kerülni elhullott társaik tetemét. Sajnos százas nagyságrendben szedi áldozatait a betegség a vonuló madarak körében, a darulesre érkezők is több elpusztult egyedet láttak útjuk során, így ez némileg komor színezetet adott az egyébként hideg, de szép őszi naplementének, amikor a tájat megtöltötte a darvak krúgatása.
Az utolsó, november 23-ai szikronszámlálás alkalmával körülbelül 12 ezer 700 darvat észleltek a Fehér-tónál, de már valószínűleg nem maradnak soká, a tartós hideg beálltakor elhagyják hazánkat és Európa déli részén vagy Észak-Afrikában töltik a telet. Bár az utóbbi években egyre több példa van arra is, hogy nagyobb csoportjaik nálunk telelnek át, például a Büdös-széken a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben.
Gyorsan terjed a madárinfluenza
Hajdúnánáson november elején egy közel 23 ezer példányt számláló tenyészkacsa telepen azonosították a vírust. Az állattartó a megemelkedett elhullás, a csökkent takarmány- és vízfogyasztás, valamint a tojástermelés drasztikus visszaesése miatt gyanakodott a madárinfluenzára. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusát mutatta ki az elhullott állatokból.
A madárinfluenza gyorsan terjedt, november közepén Szentesen is igazolták jelenlétét egy tenyészliba állományban, később Sándorfalván egy baromfiállományban, aztán a vírus egy orosházi baromfitelepen és később még több helyszínen is megjelent. A szakemberek az érintett gazdaságok körül kijelölték a 3 kilométer sugarú védőkörzetet, és – kockázatelemzés alapján – meghatározták a felügyeleti (megfigyelési) körzetet. A Nébih figyelmeztetett, hogy a vadon élő madarak vonulása nagymértékű kockázatot jelent a vírus baromfitelepekre történő bejutását illetően.
A hatóság honlapján lévő információk szerint Bács-Kiskunban az érintett települések között van jelenleg: Gátér, Kiskunfélegyháza, Pálmonostora, Petőfiszállás, Tiszaalpár, Tiszaug (védőkörzet és felügyeleti/megfigyelési körzet is van itt), Bugac, Jászszentlászló, Kiskunfélegyháza, Lakitelek, Tiszakécske (felügyeleti körzet).
A madárinfluenza a házi- és vadon élő madarak betegsége. A vadmadarak sokszor tünetmentesek maradnak, a házimadarak esetében a klinikai tünetek különfélék lehetnek: függenek a vírus megbetegítő képességétől, a madár fajától, korától, meglévő betegségeitől, tartási körülményeiktől. Kezdeti tünet lehet az étvágytalanság, a folyadékfelvétel csökkenése és a viszonylag kismértékű elhullás. Más esetben hirtelen, akár előzetes tünetek nélküli, vagy általános tüneteket követő (bágyadtság, étvágytalanság, borzolt tollazat) magas elhullási arány tapasztalható. A betegség jele lehet a tojástermelés vagy a testtömeg gyarapodás csökkenése is.
A vírus a fertőzött állatok ürülékében, a tollukon, a légcsövükben van. A vadmadárnak nem is kell megközelítenie a háziszárnyast, a fertőzéshez az is elég, ha földre eső ürülékét az ember a cipője talpával, a szalmával vagy a takarmánnyal beviszi az ólba. Az állományon belül a további terjedésben aztán nagy szerepet kap a kitüsszögött váladék illetve a szálló por és tollpihék belégzése is.
A kórokozó influenza vírus változékonysága miatt kialakulhat a vírusnak olyan változata, mely embereket is képes megbetegíteni. Európában azonban ennek csekély az esélye az állatokkal való szoros kontaktust kerülő állattartási gyakorlat és a baromfiból származó termékek fogyasztási szokásai miatt. A jelenlegi madárinfluenza járvány (H5N8) kitörése óta ezzel összefüggésbe hozható emberi megbetegedés Európában eddig nem fordult elő – írja a Nébih honlapja.
A megelőzés hatékony módszere a fertőzésre gyanús madarakkal való közvetlen érintkezés kerülése, illetve a baromfitelepen dolgozónak ajánlott orrot és szájat takaró maszk, védőszemüveg használata azokban a gazdaságokban, ahol a betegség előfordulása gyanítható. Továbbá fokozottan figyelni kell a személyi higiéniára, kézmosásra, kézfertőtlenítésre.
A betegség terjedésének egyik legnagyobb kockázata, hogy még tünetmentes, egészségesnek látszó, de már fertőzött állatok mozgatásával kerül ki a zárlat alatt álló területről a vírus. Ezért alapelvként a korlátozás alatt álló területen tilos minden állatmozgás, ez alól kérelemre, szigorú feltételeknek való megfelelés esetén adható felmentés.
