Magyarország megkaphatja az eddig visszatartott felzárkóztatási források közel felét, a teljes támogatási keret harmadát. A magyar irányító hatóságok viselkedése rettentően szigorú lett azóta, amióta az EU feltételeket szabott a pénzosztás kapcsán – tapasztalják a pályázatírók.
Az uniós támogatások felhasználását felügyelő irányító hatóságok arra törekszenek, hogy maradéktalanul betartassanak minden, a pályázati szerződésben foglalt ígéretet, a határidőkkel, a megvalósítási helyszínekkel és a pályázatmódosításokkal kapcsolatban egyaránt. Sok a helyszíni ellenőrzés, és gyakran küldenek ki a pályázóknak háromnapos határidővel megválaszolandó, úgynevezett értelmező kérdéseket. A cégeknek pedig komoly kihívás lehet ilyen hamar megadni a válaszokat.
Korábban nagyvonalúbban kezelték azt, hogy mennyi idő alatt kell befejezni egy-egy projektet, ma már egy-két hónap csúszás esetén is felmondja a szerződést az irányító hatóság. Amelyik vállalat nem nyújtotta be a számláit időben, vagy akár két telephelye közül véletlenül nem azt írta be, ahol a projekt megvalósul, attól megvonják a pénzt. A létszámvállalásokat is komolyan veszik : így ha egy cég 50 dolgozóra tett vállalást a pályázatban, de már csak 35-öt tud felmutatni, attól visszakérik a támogatást – sorolta Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója.
A szakember szerint a pályázati rendszer túlbürokratizált lett, aminek a vállalkozók egyáltalán nem örülnek. A minisztériumok alá sorolt irányító hatóságok felkészülnek arra, hogy a jövőben az Európai Bizottság revizorai semmilyen hibát, kivetnivalót ne találjanak a pályázatoknál, így kínosan ügyelnek a szabályok betartására – kommentált Essősy Zsombor.
Az Európai Bizottság (EB) december közepén jelentette be, hogy Magyarország az igazságügyi reform teljesítésével mintegy 10,2 milliárd eurónyi kohéziós (felzárkóztatási) EU-forráshoz férhet hozzá, a 2021-2027-es támogatási időszakban zárolt mintegy 22 milliárd eurónyi kohéziós alapból.
A kohéziós forrásokhoz hozzárendelt nyolc magyar operatív program közül három – a Településfejlesztési Operatív Program (TOP Plusz), az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP Plusz) és a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP Plusz) – esetében a kötelezettségvállalási keret 55 százalékát, összesen 6,3 milliárd eurót (2500 milliárd forint) függesztett fel tavaly az Európai Bizottság.
Ez a három program az, amely politikai szempontból a leginkább aggályos. Jelentős részben olyan önkormányzati és állami projekteket ölelnek fel, melyek közbeszerzési kötelezettség alá esnek, és egyszerre akár 20-50 milliárd forintos megbízásokat tartalmaznak nagy infrastrukturális beruházásokra: például város-, és úthálózat-fejlesztésekre, szennyvíz, vagy energetikai beruházásokra – magyarázta Essősy.
Az önkormányzati szintű beruházások esetén a túlárazások, irányított közbeszerzések aránya nagyon jelentős, ez egyébként nemcsak hazánkban, hanem más, a korrupcióval halmozottan érintett tagállamban, például Görögországban és Romániában is kézzelfogható.
Miközben az Európai Unió 2023 végéig egyetlen centnyi támogatást nem utalt a magyar kormánynak, addig az mostanáig 1211 milliárd forintnyi pályázati pénzt fizetett ki a költségvetés terhére az operatív programokból.
E megelőlegezett pénzeket főként 2021 és 2022 során kapták meg a pályázók, amelyeket túlnyomórészt két programhoz kapcsolódóan utalták ki:
- a jogállamisági mechanizmusban nem érintett Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) keretében a 1147,3 milliárdnyi igényelt támogatásból eddig 358 milliárd forintot fizettek ki,
- míg az 55 százalékos forrásfelfüggesztéssel sújtott TOP Plusz esetében 1397,3 milliárdnyi igényelt támogatásból 754 milliárdra rúg a kifizetések összege.
Amennyiben jövőre megnyílik az uniós forráskeret, akkor a támogatásokat főként a GINOP Plusz pályázataihoz csatornázzák be. Egyfelől ez a legnagyobb (összesen 2294,1 milliárdos keretű) operatív program, másrészt a hatóságok részéről ezek a leginkább tiszta és „támadhatatlan” projektek. Ezekre a pályázatokra a legtöbb esetben nem kell közbeszerzést kiírni, és a kiírások rendszerint néhány százmillió forintos összegekről szólnak.
E gazdaságfejlesztési támogatásokat jellemzően a versenyszféra vállalatai vehetik igénybe, például gépbeszerzés vagy telephelybővítés céljából. Ezek a bizottság megítélése szerint alacsony kockázatú projektek, hiszen például a közbeszerzések lebonyolítását nem kell vizsgálni, és az összegeket szétterítik a gazdaságban, ahelyett, hogy egy-egy nagy beruházót juttatnának jelentős támogatáshoz – világított rá a MAPI-vezérigazgató.
A TOP Plusz esetében viszont meglehet, hogy a költségvetési előleg-kifizetések ellenére nem nyújtanak be számlákat 2024-ben, nehogy azok problémát okozzanak.
A kormány első körben azokat a pályázatokat részesíti előnyben, amelyek esetében a nyerteseket már kihirdették, és a számlákat kifizette a költségvetés. A jövő év első negyedében ezeket a számlákat fogják benyújtani utófinanszírozásra a bizottsághoz, emellett az új pályázatok társadalmi egyeztetésére nyílik lehetőség. Az új pályázatok kiírására csak a második negyedévben kerülhet sor, április-májustól kezdődően – jelezte előre Essősy.
A mintegy 3800–4000 milliárd forintnyi felszabaduló összegből, ha elindulnak az uniós utalások, kezdetben kifizetik a megelőlegezett 1200 milliárdot. Ez javítja költségvetés számait, de
A fennmaradó mintegy 2800 milliárd forint 2024, 2025 és 2026 során érkezhet meg Magyarországra, éves szinten 1–1,5 százalékponttal megdobva a GDP-t. Hogy a pénzek milyen ütemezéssel érkeznek majd, az most nem előrelátható – jegyezte meg.
Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója szerint „egyelőre nem látjuk azt, hogy a korrupciós kockázatok érdemben csökkennének Magyarországon. Ez azért van, mert az elsődlegesen lojalitáson alapuló haveri államkapitalista rendszer mára kiépült, a mechanizmusai meghatározzák a mindennapi gazdasági működést. Ezt az állapotot – amit foglyul ejtett államnak nevezünk– nagyon nehéz egyedi intézkedésekkel megszüntetni”.
Érdemben csökkent az egyajánlatos közbeszerzések száma, különösen az uniós finanszírozású projektek esetében, csakhogy a piaci viszonyokat ugyanis súlyosan eltorzították az elmúlt években. Az uniós nyomásra megvalósuló intézkedéssor pedig a kiegyenlített feltételeket nem képes azonnal helyreállítani.
Amennyiben a kormányzat végrehajtja a bizottság által meghatározott 27 szupermérföldkövet, akkor hosszabb távon csökkenthetnek a korrupciós kockázatok. „A rendszerszintű problémák orvoslásához idő, és ami még fontosabb, akarat kell. A kormány pedig nem abban érdekelt, hogy helyreálljon a jogállam, megszűnjön a rendszerszintű korrupció, és szabadpiaci viszonyok alakuljanak ki. A kormány egy dologban érdekelt: be akarja hozni az uniós pénzeket” – jelentette ki Martin József Péter.
A hatóságok várhatóan az eddiginél jobban ügyelnek a formai kritériumokra a pályázatok esetében. A kormány számít az Európai Bizottság fokozott ellenőrzésére, Arra ugyanakkor a bizottsági apparátusnak biztosan nem lesz elegendő kapacitása, hogy az összes projektet ellenőrizze – tette hozzá.
via 24.hu
