A legfontosabb jogszabályok közé tartozik a város éves költségvetéséről szóló rendelet megalkotása. A 2024-es büdzséről a december 7-i közgyűlésen fognak vitázni a kecskeméti kormánypárti és ellenzéki politikusok. A város életében hiába fontos ez a rendelet, a kecskeméti választópolgárok csak a partvonalról figyelhetik, hogy a városvezetők döntése szerint az önkormányzat mire fordítja a befolyt adókat: útra, parkra, térre, környezetvédelemre, bérekre, hitelre, vagy félreteszik szűkösebb időkre.
Ha a közgyűlés rendeletet kíván alkotni, ezeket mindig előbb társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, kivéve a város költségvetésével kapcsolatos jogszabályt. A tervezetekről véleményt mondhatnak a helyi polgárok, ezeket az önkormányzat honlapján kialakított oldalon lehet megtenni elektronikus levélcímen. Ha nagyon demokratikusan akar eljárni a városvezetés, akkor a Polgármesteri Hivatal lakossági fórumot is szervezhet – persze, ha a tervezet tartalma nem a város költségvetése. Ezt az országosan érvényesített szabályt más településeken is kritizálták már. A jogalkotó mégis úgy döntött, hogy erről a település mindennapját érintő fontos rendeletről inkább ne mondjanak véleményt a helyi választópolgárok.
Mit rejt magában a 2024-re szóló kecskeméti költségvetés-tervezet?
A város honlapjára feltöltött szkennelt dokumentum megnyitásakor elsőre az tűnik fel, hogy a kereső funkciót nem lehet használni. Ez egy adatokkal teli közel 40 oldalas szöveg átláthatóságát bizony segítené. De ne ragadjunk le holmi kényelmi szempontnál.
Megtudjuk, hogy „nehéz, azonban pozitív irányban előremutató körülmények között született meg a város 2024-es költségvetés-tervezete, amely garantálja a biztonságos, stabil működést és jelentős fejlesztéseket is tartalmaz.”
Örülhetnek a gyermekek, hiszen elkészülhet jövőre a Benkó Zoltán Szabadidőközpontban a Kölyökdomb játszótér, új eszközöket kaphat a Hetényegyháza Művelődési Ház és a Bagi László utcai játszótér, és kisgyermekjátszótér épülhet a Széchenyi sétányon. Több gyalogosátkelőhelyet is terveznek kialakítani, többek között a Kósafaluban, a Juhász utcai óvodánál, a Mártírok útján. Felújítanák a Mátyás király körút Czollner köz – Daróczi köz közötti szakaszát, továbbá a Fenyves és a Faragó közt. 115 millióból fejleszthetik a Margaréta körforgalom – Széles köz szakaszt. Kisfáiban utat terveznek javítani.
Útjavításra volna bizony igény. Ezt láttuk akkor is, amikor néhány napja a Bethlen körút, a városi kezelésben lévő rodeópálya címmel közöltünk írást, majd visszatértünk a témára – Cikkünk után burkolatjavítási munkákba kezdtek a Bethlen körúton -, és sorra érkeztek olvasóinktól a javaslatok, melyik utcákat kellene felújítani még. Az igények között a Faragó köz is szerepelt, amely a költségvetés-tervezetbe be is került.
Útfenntartási feladatokra 2,3 milliárdot állítottak be, ami ugyan több, mint a tavalyi összeg, de azt senki sem gondolja, hogy ennyi elegendő volna. Ennyi összegből kellene az úthibákat megszüntetni, az útburkolati jeleket felfesteni, a járdákat és a kerékpárutakat javítani, új jelzőtáblákat kihelyezni. Vagy a földutakat profilozni, amire az évi kettő helyett már egy is aligha jut. Ha esne a hó Kecskeméten, ami mifelénk olyan ritka, mint a fehér holló, a hóeltakarítási munkálatokat is innen kell fedezni.
Parkjaink gondozására 1,4 milliárd forint a keret, ami ebben az esetben is több, mint az elmúlt évben, de ahogy az útnál is, itt is az árak emelkedése miatt alig lesz érzékelhető a növekmény. Az előirányzat magában foglalja a parkok- és a közterületek fenntartását, a köztisztasági feladatokat, a gyommentesítést, de még a csapadékvíz-csatornák karbantartását is. Utóbbikból akad bőven, például a Széchenyivárosban.
A helyi buszközlekedés 2,5 milliárdból működik. 80 millióért pedig elkészülhet Kecskemét közlekedési tanulmányterve is. A közvilágítás üzemeltetésére 800 millió áll rendelkezésre, ebből 120 millió fejlesztésre fordítható. A környezetvédelem soron egészen apró összeg, 4,5 millió forint várja, hogy elkölthessék, elsősorban csapadék-csatorna karbantartásra (!) és belvízkár elhárítására.
Az egy évvel ezelőtt bezárt hat kecskeméti postafiókból, amit a Magyar Posta eredetileg ideiglenesen zárt csak be, kettőt sikerült újranyitni. Egyik postapontot a kormánypárti Hunyadivárosban, a másikat az ellenzéki Vacsi közben, ez utóbbi napokon belül nyit. Az önkormányzat a postai közreműködői tevékenység támogatására 19 millió forintot adna.
Új köztéri kamerákat is felszerelnének. A városban egyébként több mint 460 kamera követi nyomon a mozgásunkat.
Új focipályára 336 millió forint
Örülhetnek a KTE szurkolói is, új focipályát kap a Széktó stadion, miután a kecskeméti önkormányzat önrésszel száll be a felújításba. 336 millió forintot szánnának az új pályára. Az egész munka nagyságrendileg 700 millió forintba fog kerülni, a költségek 70 százalékát cégek TAO-felajánlásai révén fedezik, a maradékot saját forrásból a város biztosítja. Addig is viszont fóliával védik az esőtől a stadion gyepszőnyegét.
A civil szervezeteket összesen 84 millióval támogathatják, az egyházakat pedig 31 millióval.
Az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények dolgozói, összesen 1509-en, január 1-jétől 29.600 forinttal vihetnek többet majd haza. Ez az 50 milliárd forintos városi költségvetésből 545 millió forintot tesz ki.
2031-ig lízengelt Kecskeméti Fürdő
A tervek szerint a város kasszájába az építményadóból 2,5 milliárd forint bevételre tehet majd szert az önkormányzat, míg a cégek iparűzési adójából 20 milliárd folyhat be.
A tervezett fejlesztéseken felül adósságot is kell törleszteni, ezek közül két tétel is kiemelkedik. Az egyik a lízingelt Kecskeméti Fürdő után fizetett évenkénti tőke – és kamattörlesztés. Összesen 18 millió euró hitelt kell visszafizetnie a városnak, mire saját tulajdonba veheti 2031 után a fürdőt. A másik tétel a Bácsvízé; itt arról van szó, hogy az önkormányzat kezességet vállalt a vizes cég 2024. évi folyószámlahiteléhez, amelynek az összege 555 millió forint.
Gáz- és villamosenergia 2,5-szeres áron
A városi intézmények (óvodák, bölcsődék, hivatalok és egyéb közszolgáltatások) működtetése a legnagyobb kiadás. Ez mintegy 18 milliárd forint, ami 3 milliárddal több a 2023. évhez képest – emögött a béremelések, a rekordmagas hazai infláció és a tovább dráguló energiaárak állnak.
A fix áras szerződések a villamos- és a gázenergia esetében az idén lejártak, az újakat pedig mintegy két és félszeres áron sikerült megkötni. Az új szerződések összege 590 millió forint.
A gázszerződések megkötése bonyolult folyamat, amelyek a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által meghatározott időben és szabályok szerint köttetnek. Nem meglepetésre szinte mindet az MVM nyeri. A MEKH a legdrágább 2022 augusztusi árakból kalkulált; ami szintén nem meglepő, hiszen az EU-ban immár tartósan az orosz gáztól ezerszállal függő Magyarország veszi a legdrágábban az orosz gázt.
Ezután következik a városi szint, amikor már a MEKH meghirdette az erre szolgáló rövid időablakot. A MEKH állam az államban, ami eldönti a keretrendszereket, hogyan kell energiát „versenyeztetni”. A szektort jól ismerő forrásunk szerint már valamelyest az is segíthetne kecskeméti vonatkozásban, ha szorosabban összefognák a városi cégeket és intézményeket, és a nagyobb volumenre kedvezőbb áron lehetne lobbizni. Ez önmagában még nem lenne elég, mert a gázszerződések bonyolultságát befolyásolja olyan külső tényező, mint az időjárás következtében erősen változó fogyasztás. Nem tudni, milyen elszámolással járna jól a város. A rugalmas szerződés drága, az olcsóbb szankciós. Ha tehát a melegebb tél miatt nem használták fel (vették át) a szerződésbe foglalt gázmennyiséget, akkor is fizetni kell, ha pedig az idő zimankós és plusz gázra van szükség, aranyáron mérik.
A költségvetésről a közgyűlés december 7-én dönt. Az arról szóló vitát nyomon követjük, és beszámolunk a várható politikai csörtéről is.
