Bethlen körút, a városi kezelésben lévő rodeópálya – videó

Hetente több tíz ezer autó és több ezer busz közlekedik a Bethlen és a Kuruc körutakon, melynek a Ceglédi út kereszteződésétől a Bem utca – Szolnoki út körforgalomig tartó szakasza Kecskemét önkormányzatának a kezelésében van. A vármegyei jogú városnak nem ez az egyetlen forgalmas útja, amely hemzseg a veszélyesen mélységű kátyúktól, és az ehhez hasonlóan gödrös és nyomvályús úton kell egyensúlyozniuk az autósoknak. A Bethlen és a Kuruc körutak felújítását az önkormányzat 2020-ra és 2021-re ugyan betervezte, de pénzügyi fedezet hiányában még várat magára a projekt.

– Megkülönböztetünk állami tulajdonú országos közutakat és önkormányzati tulajdonú helyi közutakat. Kecskemét közigazgatási területén 118.963 kilométernyi utat kezel a Magyar Közút Zrt., ez a kecskeméti mérnökség által kezelt úthálózat 21 százaléka, melyre évente megközelítőleg 180 millió forintot fordítanak – válaszolta kérdésünkre az állami cég. Körülbelül egymillió forint évente kilométerenként; – nem sok a magas építőipari árak és pénzromlás mellett – ezt már mi tesszük hozzá.

A Városrendezési és Városüzemeltetési Bizottság még az előző ciklusban, 2018 nyarán tárgyalta Sipos László (Fidesz) tanácsnok javaslatát, melyben a város elfogadott egy három éves útfelújítási és útépítési ütemtervét. Ebben szerepelt többek között európai uniós forrásból több a város tulajdonában és kezelésében álló út felújítása, például a Mindszenti körút, az aluljárónál a turbó körforgalom építése, vagy a Károly Róbert körút.

A 2019-től 2021 végéig tartó időszakban 37 vállalás szerepelt, ezzel a megjegyzéssel: „pénzügyi fedezet függvényében”. A listában szerepel többek között a Balaton utca, a Csíksomlyói utcából jobbra kanyarodó sáv kialakítása, a belváros hangulatos utcái közé tartozó Arany János és Nagykőrösi utca teljes közterületi szélességű rekonstrukciója, és a már említett Kuruc és Bethlen körutak felújítása a Bem utca és a Ceglédi út között.

A Városüzemeltetési Osztály vezetője a tervezet bizottsági vitájában akkor elmondta, hogy elsődlegesen a gyűjtőutakra fókuszáltak, és azt is, hogy a bekerülési költségek erősen kalkuláltak, mert, ha vissza kell bontani magmáig az utat, ez jelentősen megemeli a költségeket. Király József ellenzéki képviselő megemlítette, hogy éves szinten 1 milliárd forintot terveztek elkölteni az utakra, amibe a lakossági önerős útépítések nem kerültek bele. Sipos László is elismerte, hogy az utak „meglehetősen problémás állapotban vannak a városban” és azt kérte, hogy „ne 1 milliárd forintos, hanem összességében 30-40 milliárdos útfejlesztés kerüljön végrehajtásra”. A kormánypárti politikus a fedezetét is megjelölte:

„A Mercedes gyártól és az iparterületekből származó adóbevételeket erre a célra kell visszaforgatni, hiszen folyamatos romlik a közlekedés minősége Kecskeméten.”

A kecskemétiek között az utak rossz állapota az a téma, mint az angolok között az időjárás, vagy a futball. Autósok, kerékpárosok, sofőrök és a gyalogosok is egyformán küzdenek a közlekedésben, hol a kátyúkkal, hol a kopott felfestésekkel, hol pedig azzal, hogy az erősebb elve hamis jogán egymás elé tudjanak kerülni a közlekedésben részt vevők.

A minél sürgősebben felújításra váró utak ügye a városi közgyűlésben is gyakran napirendre kerül, ekkor kormánypárt és ellenzék ezen össze is vitázik. Az egyik fél védi az elkészült utakat, a másik fél hiányolja az elmaradtakat. Király József (Szövetség) a legutóbbi testületi ülésen hozta szóba az utak örökzöld ügyét, „aminek felújítása nagyon régóta várat már magára, de sajnos mindig elmarad” – mondta a képviselő, aki arra is kérte Sipos László tanácsnokot, hogy „jó lenne, ha a földutakon kívül, bejönne a belvárosba is, és a kátyús és döcögős utakat a belvárosban is végre kézbe vennék és megcsinálnák, akár a Nagykőrösi utcát, amiről már nagyon régóta szó van.” A szocialista képviselő felhozta a vitában azt is, hogy az infláció és a megnövekedett árak mellett

„az állam az elmúlt 4-5 évben összességében, a gépjárműadóval együtt, legalább 20 milliárd forintot vont el a várostól”.

Szemereyné Pataki Klaudia polgármester reagált erélyesen Királyra: „Az elhangzottak alapján egyébként nagyon egyszerű lenne a hivatal dolga, mert csak útépítésre kellene költeni a teljes költségvetési összeget”. Szerinte ugyanis „az ellenzéknél semmi más dolog nem fontos, tehát nem kell” (itt felsorolás következett: óvodák, szociális ellátóhelyek sport, kulturális programok), és ezért „csak utat építsünk, és semmi másra ne költsünk, tehát nem fizetünk majd bért, nem kompenzáljuk a közétkeztetést […] és akkor mindent le lehetne aszfaltozni Kecskeméten a zöld politikájuk mellett.”

A végnélküli vitatkozás eredményt nem hozott. A közgyűléseken rendszeresek, legalábbis a hallgatóknak így tűnik, hogy a frakciók elbeszélnek egymás mellett. Forrás nincs, vagy csak kevés, nemcsak az utakra, hanem a zöldfelületek karbantartására, megóvására is. A Bethlen körúton pedig, mint egyébként mindenhol, itt továbbra is fokozottan óvatosan kell vezetni, hogy elkerüljük a kátyúkat. Az ütemterv, ami bár lejárt már, csatorna építését is megjelölte, ami viszont további halasztást okozhat.

Ami pedig a Kecskeméten átfutó állami utakat érinti, a Magyar Közúttól megtudtuk, hogy a kezelésükbe tartozó útszakaszok közül a városban az 5-ös főút 4 sávos északi bevezető szakaszán terveznek további melegaszfaltos kátyúzást végezni. És a téli időszakban folyamatosan végzik majd a teljes kezelt úthálózaton az időjárási körülmények következtében újonnan kialakuló kátyúk ideiglenes, hidegaszfaltos javítását.