Elfeledett szegedi fotográfusnő képei elevenítik fel a huszadik század polgári életét a Magyar Fotográfiai Múzeum új tárlatán. Művészi aktokat, portrékat és mozdulattanulmányokat láthatunk Bäck Manci (1891-1989) hagyatékából, ami 2023 második felében került a Múzeum gondozásába. A századelő homályba merült alkotói életművét Dr. Gömör Béla dolgozta fel és tárta a közönség elé. A korszak finom vonásit örökítik meg ezek a fotográfiák, a vonásokból pedig egy érzékeny nő portréja olvasható ki.
A megnyitó vendégeit Baki Péter múzeumigazgató köszöntötte január 24-én. Elmondta, “a legjobb kezekbe került az életmű.” Bäck Manci nem szerepel az ismert magyar női fotográfusok között annak ellenére, hogy Moholy-Nagy László, Gergely Sándor, Mezey Mária, Király-König Péter, Móra Panka, Juhász Gyula kortársa volt, és kapcsolatot ápolt a haladó értelmiséggel. Művészi fotográfiái, a huszadik század meghatározó szereplőiről készült portréi most a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményének részét képezik.
“A történelem ilyenkor megjelenik.” Hangsúlyozta beszédében Dr. Gömör Béla író, gyűjtő, aki a fotográfusnő hagyatékát gondozta. Bäck Manci munkásságán keresztül “megértjük a huszadik századot végigívelő sorsokat.” Nem a korszak tragédiáit látjuk viszont, hanem az életutak kitüntetett pillanatait. Családok és művészek tekintenek a kamerába, a médium pontos tudatában. Ezek az arcok, valamint mozdulatművészek gesztusai lágyan vezetnek minket vissza Szeged kulturális múltjába.
A század törvényszerűségei az ő sorsában már élesebben kiütköznek. Gömör Béla 2003-ban részletes életrajzi írást és fotóalbumot adott közre Bäck Manci, az elfeledett szegedi fotográfusnő címmel.
A gyűjtő leírása szerint rejtőzködő természetű Bäck Manci Bécsben tanult több mestertől fotográfiát. Szegedre hazaérkezve 1915-ben a bécsi mintára berendezett műtermében “táncjeleneteket, aktokat örökített meg, ami az akkori társadalmi életben elég megdöbbentő lehetett. – Mondta beszédében. – De a polgári élet őt is elérte. Dr. Szekerke Lajos, a városi tiszti ügyész feleségül vette és 1921-től nem művészi fotográfiákat csinált, hanem a szegedi notabilitásokat fotografálta.” A férje halála és a második világháború után fényképészeti pályája a szövetkezetbe kényszerítéssel véget ért. 1950-ben Budapestre költözött, ahol nem folytatta a fotográfiát.
“Back Manci olyan korban kezdett a művészi fényképezéssel foglalkozni, amikor a fényképészek többsége többnyire csak kereskedelmi célból készítette képeit. – Olvasható a Múzeum ismertetőjében – Korai munkáit a bécsi iskola hatásai inspirálták, de későbbi portréin már az art deco stílusjegyei is felfedezhetők.”
Dr. Gömör Béla: Bäck Manci, az elfeledett szegedi fotográfusnő c. albuma online is elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtárban.
A Bäck Manci (1891-1989) fotográfiái kiállítás január 25. és március 23. között megtekinthető a Magyar Fotográfiai Múzeumban.
További részletek az esemény Facebook oldalán.
