„Ezek a mai (magyar) fiatalok!” címmel tartott kerekasztalbeszélgetést az Ifjúságkutató Intézet hétfő este az MCC Scrutonban – amire a 444.hu tudósítója is ellátogatott.
A cikk szerint 30 néző gyűlt össze a kezdésre, az érdeklődők egyharmada MCC-s diák lehetetett, kétharmada 50 év feletti volt.
Kiss-Kozma Georgina, az Ifjúságkutató Intézet munkatársa összefoglalta 2023 legfontosabb ifjúságügyi trendjeit, amik szerint a legfrissebb népszámlálás adatai alapján az ország népességének 16 százalékát adják a fiatalok, vagyis a 15-29 év közöttiek. Kiemelte, hogy a 30 év alattiak körében, 10 év alatt 8 százalékról 12 százalékra nőtt a házasságban élők aránya, valamint a magyar fiatalok hagyományos családmodellben gondolkodnak – bár ezt az állítást nem támasztotta alá semmilyen adattal.
Kiss-Kozma elmondása szerint 2023-ban a fiatalok első számú problémája az infláció volt, amire takarékoskodással reagáltak: spóroltak az energiával és a vásárlással, miközben utazásokról mondtak le. Másik fő probléma az elmagányosodás volt. Az Ifjúságkutató Intézet felmérése alapján a magyar fiatalok 20 százaléka érezte magát gyakran vagy mindig magányosnak.
Kiss-Kozma zárásként arról beszélt, hogy 2024 nagy változásokat hozhat a fiatalok számára. Szerinte a digitális világban a technooptimista megközelítést felváltja majd a szabályozás iránti igény, az okostelefonok használatát pedig szabályozni fogják az iskolákban.
Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke szerint tavaly a házasságkötések és a születések száma is visszaesett, de ez a bizonytalan környezet mellett annak is köszönhető, hogy a mutatók az előző években rekordokat döntögettek. A negatívumok után üdvözölte a kormány családpolitikai lépéseit. Szerinte a 30 alatti anyák SZJA-mentessége és diákhitel-elengedése nagy segítséget jelent majd a fiataloknak a felnőtté váláshoz.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője arról beszélt, hogy a fiatalok munkanélkülisége ma csupán 14 százalékos, szemben a 2009-es, Gyurcsány-Bajnai kormányok alatti 31 százalékkal, ami európai viszonylatban is jó érték. A magyar gazdaságpolitika a legtöbb fiatalnak meg tudja spórolni azt az első pofont, hogy nem kell a munkáltatóknak. Szerinte a duális képzés és a 25 éven aluliak SZJA-mentességének bevezetésének köszönhető, hogy Magyarország ilyen sikeres még ezekben a vérzivataros gazdasági időkben is.
Kovács Péter, a Nemzeti Ifjúsági Tanács elnöke szerint az ifjúsági érdekképviseletben minden kiválóan működik, problémát egyedül az Erasmus-ügy jelentette. Szerinte rosszul döntött az Európai Bizottság, amikor egy politikai vitában nem a kormányt, hanem az oktatókat és a diákokat érintő eszközt vetett be. Beszélt a Pannónia Programról is, amivel az Erasmust próbálja pótolni a kormány. Szerinte helyes a lépés, de az igazi az lenne, ha az Erasmusból sem maradnánk ki.
Sebestyén Géza vette vissza a szót, amiben visszatért a gazdaságpolitikához. Szerint 2024 már sokkal könnyebb év lesz, mert az inflációt nagyon gyorsan törte le a kormány. Átlagban 10 év alatt lehet egy 25 százalékos inflációt letörni, a kormánynak viszont sikerült ez egy év alatt is. Ebben világrekorderek vagyunk – összegzett büszkén.
Hozzátette, hogy a termékenységi rátánkkal sincs olyan nagy baj. 2010-ben még az EU legrosszabbjai voltunk ebben a mutatóban, most viszont már 1,6 felett van az érték. Ez pedig azt jelenti, hogy 30 év múlva sokkal jobb lesz a helyzetünk, mint a Fidesz-kormányok családpolitikája nélkül lett volna. Így pedig a nyugdíjasok ellátása is könnyebb lesz.
Fűrész Tünde szerint az egész világon nincs olyan családtámogatási rendszer, mint Magyarországon: SZJA-mentesség, CSOK Plusz, Babaváró. A fiataloknak szerinte ezt meg kell becsülniük. Azt kérte tőlük, hogy ne halogassák tovább a lánykérést, és merjenek belevágni a családalapításba, ami sok szempontból az élet értelme.
Arról, hogy milyen ügyeket tartanak fontosnak a fiatalok, Kovács elmondta, hogy még véletlenül sem a klímavédelmet vagy az oktatási rendszer jövőjét. Ugyanis ezek a témák csak a közügyek iránt érdeklődő kicsi, de hangos kisebbséget mozgatják meg. Fűrész is egyetértett ezzel, szerinte a fiatalokat nem a megfoghatatlan, távoli ügyek, hanem a hétköznapi dolgok érdeklik: munka, család, pénz.
