Kegyelmi ügy előtt és után – mandátumszerzési esélyek az európai választáson

Most érdemes megnézni a jelenlegi választási esélyeket, hogy lássuk, miként álltak a Novák-Balog kegyelmi ügy hullámcsapásai előtt – írja a 444.hu.

Novák Katalin és Varga Judit lemondása csak abban a sajátosan fideszes értelemben szolgáltatott igazságot, hogy a pártnak kárt okozó tagokat azonnal eltüntették – busás kompenzációval. Minden mással adósok maradtak, és ez komoly politikai gyúanyagot teremt a júniusi választások előtt.

2024. június 9-én Európai Parlamenti választás lesz. Ekkor 27 országban ugyanazon a hétvégén, bizonyos mértékig egységes – ezek részeként arányos képviseletet előíró – szabályok alapján választják meg öt évre az EP 720 leendő tagját, köztük 21-et Magyarországról.

A magyar képviselők megválasztása a közös európai szabályok által megengedett legnagyobb mértékben kedvez a nagyobb pártoknak. Ám még így is csak egy öt százalékos mandátumszerzési küszöböt és a d’Hondt algoritmus érvényesítését engedi meg. Ez lényegesen kedvezőbb terep a kisebb pártok számára, mint országgyűlési választásaink.

Az EP-választás nagyvonalú a kis pártokkal, hiszen 20 ezer aláírás elég egy lista indulásához és a listát alkotó pártok számától függetlenül 5.01% szavazat egész biztosan elég a mandátumok 4,7%-ának (tehát egy mandátum) megszerzéséhez. Ezért akár még a Novák-gate hullámain is felállhat valami új párt.

A szavazat-arányos mandátumszerzésnek hála soha nem is szerzett még senki kétharmadot egy európai választáson. A Fidesz se, pedig 2004-től 2019-ig mindig jóval magasabb szavazatarányt ért el az európai, mint az eggyel megelőző országgyűlési választáson, méghozzá százezernyi romániai levélszavazat nélkül.

Hiába volt az európai választásokon rendre 6, 14, 7 és legutoljára 4%-kal magasabb a szavazataránya, mint a megelőző országgyűlési választáson, az európai választásokon elért mandátumaránya a folyamatos parlamenti kétharmadok időszakában is „csak” hatvan százalék körül mozgott.

A Fidesz jelentős szavazatveszteségre számíthat most mind a 2019-es európai, mind pedig a 2022-es nemzeti választáshoz képest. Ám ennek ellenére éppen most jöhet össze nekik a mandátum-kétharmad. Ennek most éppen 31% a valószínűsége, ha az aktuális közvélemény-kutatásokból indulunk ki. Nem utolsósorban azért, mert még a Momentumnak is 33%-os esélye mutatkozik arra, hogy egyetlen képviselői helyet sem szerez az idei európai választáson. Legfőképpen pedig azért, mert míg az eddigi négy magyarországi EP-választáson rendre 5, 5, 1 és 9 százalék táján maradt az európai képviselet nélkül maradó kisebb pártok összessített szavazataránya, addig most 16%-ot is meghaladja ugyanez az arány a közvélemény-kutatásokban.

A Fidesz támogatottsága jó hét százalékkal alacsonyabb, mint a 2022 áprilisi listás szavazáson. De ha a levélszavazatokat kihagyjuk az összehasonlításból, akkor már csak öt százalék a különbség. Ha pedig a választás előtti utolsó közvélemény-kutatások átlagával hasonlítjuk össze, akkor már csak picit több, mint két százalék azóta a visszaesés. Ám akárhogy nézzük is, hacsak nem becsülik alá a közvélemény-kutatók a Fideszt nagyon, az eddigi leggyengébb vagy esetleg második leggyengébb európai választási szavazatarányára számíthat a párt. És a levélszavazatokban sincs most nagy tartalék, mert idén júniusban inkább csak Szerbiából várható úgy 40 ezer, mert a romániai voksokra most az RMDSZ-nek lesz nagyobb szüksége.

Az ellenzéki pártok az MSZP kivételével mind külön akarnak indulni, mert ha nem az ő pártjuk emberének jut egy közös lista egyetlen befutó-esélyes helye, akkor miért is egyeznének meg az aktuális önbizalom-versenyben felmutatott kitartás helyett? Az meg csak a Kutyapártnak és újabban a Jobbiknak esett le, hogy lehet politikai előnye annak, ha a megszokott és leharcolt pártarcok helyett kívülről hoznak be szavazatszerző, vagy legalábbis a párt újradefiniálását elősegítő neveket a brüsszeli feladatok, fizetések és nyugdíjak csáberejét kihasználva.

Nézzük hát meg, hogy a közvélemény-kutatások alapján mennyi mandátumra számíthatnak a különféle, politikailag egymással összeállni nem tudó pártok. A kiindulópont, hogy az aktuális közvélemény-kutatások átlagában 46,9 százalékon áll a Fidesz.

100 ezer szimuláció készült el, ezek egy-tizedében 40%-nál alacsonyabb, két százalékban viszont 55%-nál nagyobb szavazatarányt ért el a Fidesz. A várakozások azért mozognak ilyen széles sávban, mert ennyire különböznek egymástól a különböző közvélemény-kutatók eredményei. Csupán az esetek 39 százalékban várhatunk a közvélemény-kutatások átlagához (46,9%) viszonylag közel eső, 45-50%-os fideszes eredményt.

A szavazatarányhoz meglehetősen különböző mandátumarányok tartozhatnak, hiszen az utóbbiba az egyéb pártok eredményei is bekavarnak. Kiderül, hogy kereken 50%-os szavazataránnyal többnyire 13, 14 vagy 15 mandátumot szerezne a Fidesz. De nagy ritkán az is előfordulhat, hogy csak 12, vagy éppen 17 mandátumot szereznek ugyanezzel a szavazataránnyal. Összességében 3 százalék esélye van a Fidesznek 16 vagy több, és 4 százalék 10 vagy kevesebb mandátum megszerzésére. Egy még soha el nem ért európai kétharmadra (14 vagy több mandátum) pedig 19+9+3, tehát 31% esély van a közvélemény-kutatások alapján.

A DK támogatottsága alacsonyabb a közvélemény-kutatásokban (átlag 14,3%), mint a legutóbbi európai választáson (16,1%), illetve az azt követő közvélemény-kutatásokban. Igaz, a 2019-es választások előtt négy hónappal meg csak 7%-án álltak, és most is bizonyára lesz még pár ellenzéki szavazó, aki inkább behúzza rájuk az ikszet, mint hogy esélytelen kedvencének adja voksát. Ráadásul a sok kispárti szavazat pocsékba menetele a DK mandátumarányát is növelheti. Így pedig már a kampány előtt is, pusztán a közvélemény-kutatások alapján is 50% eséllyel nyernének négy vagy több mandátumot. 50%-os eséllyel viszont annál kevesebbet – és amennyire szórnak a kutatási eredmények, bizony még a kettő vagy kevesebb mandátumra is mutatkozik 13% esély.

Bárki legyen is a Mi Hazánk listavezetője, a közvélemény-kutatások alapján neki 87, de még a lista második és harmadik helyezettjének is 69, illetve 20% az esélye arra, hogy bejut az európai parlamentbe. A Kutyapárt listáján csak kicsivel haloványabbak az esélyek: Le Marietta 79, Törley Katalin 55, Juhász Veronika 11 százalékos biztonsággal kezdhet idejekorán brüsszeli lakás-keresésbe. A Momentum listáról az első helyezett Donáth Anna még csak-csak bejut 67 százalékos eséllyel, de a lista második helyezettjének már csak 39% a jelenlegi sansza. A többi törpepártok listás jelöltjeinek pedig egyelőre még a brüsszeli sültkrumpliról sem érdemes álmodoznia.

Horror vacui (irtózás az ürességtől) – a fentiek alapján joggal érezheti ezt számos szavazó akinek nem rokonszenves a csökkenő népszerűségű Fidesz, ám most nyomasztóan háborítatlannak látja uralmát. A Novák-gate az első mérés szerint tovább csökkentette a Fidesz választói támogatottságát, és ehhez még hozzájöhet egy Magyar-gate is. De annak nincs még nyoma, hogy ebből az ellenzéki pártok profitálni tudnának. Nehéz felfedezni annak nyomát, hogy versenyképes megszólalásaik lennének a hét hírversenyében.

Az áldozatoknak járó elégtétel és a konkrét gyerekvédelmi problémák körbejárása helyett ultragyorsan ráfordultak a hatalompolitikai kérdésekre, azokról meg éppen senki nem hiszi, hogy bármi történhetne velük azelőtt, hogy az ellenzék rendbe tenné magát. A közvetlen elnökválasztás gondolata népszerű, de még az ellenzéki szavazók sem mennek érte utcára, mert bevezetésére nulla az esély.

Közérdeklődést azok tudtak kiváltani az elmúlt napokban, akik a konkrét gyermekvédelmi problémára és a konkrét lemondási-maradási ügyek részleteire úgy reagáltak, hogy az a szélesebb választóközönség által megélt erkölcsi felháborodást tudta kifejezni a politikai számolgatás helyett. Az ellenzéki szavazók is rájuk figyelnek.