Ha a 2021-ben kötött magyar-orosz fűtőanyag-beszerzési szerződést a tőzsdei árakhoz viszonyítjuk, akkor az elmúlt két év során 564 milliárd forint kára származhatott az országnak – számolta ki a Népszava a KSH által most közzétett tavaly decemberi adatai alapján.
Az orosz állami Gazprommal kötött 15 éves gázvásárlási szerződés aláírásakor az Orbán-kormány tagjai azt állították, hogy a korábbi, 1995 végétől hatályos megállapodásnál nagyságrendekkel kedvezőbb szerződést kötöttek. Azonban az orosz gázár és az irányadóként tekintett, TTF-nek nevezett holland tőzsde 2018-as és 2020-as szintjei nagyjából megegyeztek, vagyis se nem nyertünk, se nem vesztettük a moszkvai kapcsolaton.
Sőt, az új szerződéssel minden felbolydult: míg a 2021-22-es, a tőzsdék „felrobbanásával” járó időszak irányunkba 321 milliárdos pozitívumot mutat, a piaci megnyugvást hozó, legutóbbi „gázév” már 553 milliárdos veszteséggel járt: a kettő együtt pedig 231 milliárd mínusz. Az orosz gázár a két hónappal korábbi tőzsdei szintekhez viszonyítva, a január-decemberi és az október-szeptemberi időszakokban is veszteséget mutatott. Mindezek alapján legalábbis kevéssé látszik, mitől lenne az új szerződés nagyságrendileg kedvezőbb az előzőnél.
Az árbecslések bármennyire bizonytalanok is, a módszertanok egységesek, ami minden nézőpontból folyamatosan, immár százmilliárdosra dagadó, felesleges kiadásokat mutat. Bár a 2022-es év kivételes árviharai kétségkívül összekuszálhatták a szálakat, nekünk a 2023-as év még nagyobb veszteségeket hozott, így e tekintetben megnyugvásnak egyelőre semmi jele.
Tavaly Oroszországból 6,6 milliárd köbméter gáz érkezett, ez 51 százalékos emelkedés, ennél csak a 2018-as 8,4 milliárd köbméter volt nagyobb. 2022-ben még 4,4 milliárd köbmétert kaptunk, ami erősíteni látszik az országos gázbehozatali adat és a „titkos” MVM-Gazprom-szerződés közötti, nagyfokú átfedés gyanúját, hisz utóbbiról annyit azért közöltek, hogy évi 4,5 milliárd köbméterre szól. Orbán Viktor különutas Nyugat-politikája jutalmaként a Kreml a szállítások bővítését helyezte kilátásba, ami a jelek szerint meg is valósult. A gázkereskedelem tőzsdei változásainak nagyságrendjét jól jellemzi, hogy amíg 2022-ben 2,4 ezermilliárd, 2023-ban már „csak” 1,3 ezermilliárd forintot fizettünk a fűtőanyagért Putyinnak.
Miklós László energiapiaci szakértő, a Mol korábbi vállalati kapcsolati igazgatója szerint a magyar kormány az orosz gázbehozatalról nem mond igazat. Szerinte az új szerződés nem biztosítja a rezsicsökkentés fenntartását, sőt, a 2014-es lakossági árak csak ezermilliárdos nagyságrendű költségvetési támogatással „tarthatók” fenn. A szakember arra a kérdésre, hogy lenne-e lehetőségünk mástól, ennél olcsóbban vásárolni, leszögezte: ha Magyarország már megkötötte a hosszú gázvásárlási szerződését a Gazprommal, ebből, ha csak a másik fél el nem áll, nekünk nem éri meg kilépni.
Miklós László hozzátette, hogy a kormány állításával szemben lenne lehetőség más forrású gáz beszerzésére, de hogy ennek beszerzési ára miként viszonyulna az oroszokéhoz, nem kívánta megbecsülni. Viszont a jelenlegi helyzettel ellentétben, bizonyosan nem az oroszok ukrajnai háborúját támogatnánk – fogalmazott.