- A BÁCSVÍZ Zrt. adatai szerint Kecskeméten 1477 db hálózati hiba volt 2022-ben.
- A vízveszteség Kecskeméten mintegy 15 százalék, tehát 100 köbméter vízből 15 köbméter elvész.
- A vízügyes szakemberek egyetértenek abban, hogy a fenntartható működéshez folyamatos felújításokra van szükség a hazai víziközmű-rendszerben, ami ideig-óráig halasztható ugyan, de a kritikus időn túl tartós minőségromlást eredményez. Nem célszerű tehát megvárni azt az állapotot, amikor a lassú vagy elmaradt felújításokból adódóan az elöregedett vezetékek meghibásodásai ellehetetlenítik a folyamatos vízellátást.
- A BÁCSVÍZ Zrt. sikerességének kulcsa, hogy mindig jó szakemberek működtették a céget és hosszútávon gondolkodó filozófia mentén születtek meg a stratégiai döntések.
Kecskemét vízvezeték hálózatának hossza több mint 600 km, ebből 31 százalék azbesztcement cső, 50 százalék műanyag, 19 százalék horganyzott acél. „Az ivóvízellátó-rendszer megújítási üteme 60-70 év körül kalkulálható” – válaszolta érdeklődésünkre Kurdi Viktor, a BÁCSVÍZ Víz- és Csatornaszolgáltató Zrt. elnök-vezérigazgatója, akivel a Kecskeméti II. sz. vízműtelep és üzemirányító központjában beszélgettünk, – és mutatta be annak rejtelmeit, hogyan jut el 300-400 méter mélységből a felhasználási helyekig a legnagyobb kincsünk, az ivóvíz.
Ennek az ütemezésnek a feltétele azonban az, hogy évente a hálózat legalább 1,5 százaléka megújuljon a következő 100 év mindegyikében. A BÁCSVÍZ Zrt. és a tulajdonos önkormányzatok a tavalyi évben pályázatok révén uniós és önerős forrásokból – több mint 1,8 milliárd forintból – fejlesztettek Kecskeméten és Ballószögben. Ebből az összegből az egész vízellátó hálózat mintegy 1,7 százalékát tudták megújítani. A gond az, hogy nem került minden évben sor ekkora mértékű felújításra, és ezért az Energiaügyi Miniszter tavaly év végén megjelent rendeleteit megelőzően jóval hosszabb időre lehetett kalkulálni Kecskemét ivóvíz infrastruktúrájának megújítási ütemét.
– A korábbi tervezési alapelv szerint 50 évre terveztek egy vízhálózatot. Ez azt jelenti, hogy évente 2 százalékát kellene cserélni a vízhálózatnak, ha azt szeretnénk, hogy 50 évente megújuljon
– avat be a részletekbe Kurdi Viktor, aki szerint ha teljesülne folyamatosan a 60-70 éves megújulási arány, akkor az az országban kiugróan magas számnak számítana. Ha Nyugat-Európába kitekintünk, két százaléknál (50 év) ott sem nagyobb a megújulás mértéke; – és ez is talán csak Svájcban kimutatható. A Víz Koalíció (az ivóvízellátó víziközmű-rendszerek állapotát bemutató friss tanulmányában, amit az évente megrendezett Víz Hete márciusi program keretében mutattak be), felhívja a figyelmet arra, hogy:
Magyarországon a legnagyobb számban azok a víziközmű-rendszerek vannak, amikben az elmúlt években egyetlen méter vezetéket sem újítottak fel, ezért az ország egészére vetítve a teljes rekonstrukció várható időtartama 324 év.
A vezetékek folyamatos cseréje elengedhetetlen, hiszen a hálózati vízveszteség (szivárgás, csőtörés, illegális vízfelhasználás) miatt a vezetékes ivóvizünk ilyenkor a semmibe folyik el, és nem mellesleg jelentős anyagi veszteséget okoz a víziközmű-szolgáltatóknak. Egy gerincvezetéken jelentkező 1 mm átmérőjű lyukon keresztül körülbelül 500 m3, míg egy 3 mm átmérőjű lyuk esetében akár 4200 m3 vízmennyiség távozik a környező talajba éves szinten. Sok vagy kevés? A Magyar Víziközmű Szövetség 2019. évi számításai szerint egy magyarországi lakos évi átlagos vízfelhasználása 36 m3, ami azt jelenti, hogy személyenként és naponta megközelítőleg 100 liter vizet használunk fel.
A vízveszteség Kecskeméten mintegy 15 százalék
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) friss adatai szerint a magyarországi 95 ezer kilométernyi ivóvízhálózat hálózati vesztesége átlagosan 25 százalékos, de van, ahol meghaladja a 40–50 százalékot is. A legmagasabb hálózati veszteség érték Mogyoróska, valamint Németbánya településeken mutatkozik, mindkét helyen 70 százalék feletti – emelte ki jelentésében a Víz Koalíció.
Az uniós forrás, amire 2021-ben sikeresen pályázatott a BÁCSVÍZ, azt tűzte ki célul, hogy legalább 10 százalékkal csökkentse az elfolyó víz mennyiségét Kecskemét és Ballószög rekonstrukcióban érintett részein, valamint magasabb hatásfokú szivattyúk beüzemelésével növelje az energiahatékonyságot. A fejlesztés azért is volt szükséges, mert a vízveszteség anyagi hátránnyal jár. Minden liter víz, ami nem kerül kiszámlázásra, veszteséget jelent a víziközmű-szolgáltatóknak.
Mekkora a vízveszteség Kecskeméten?
– Mintegy 15 százalék.
És a teljes szolgáltatási területen?
– A BÁCSVÍZ Zrt. által üzemeltetett ivóvízvezetékeken a teljes hálózati veszteség 20 százalék. A cég három megyében, 58 településen szolgáltat. Vannak olyan településeink, ahol nagyon elmaradott állapotban van a vízelosztó hálózat – vázolta fel az összképet Kurdi Viktor.
Mondana példákat?
– Például Martfű és Öcsöd. Utóbbi Békés megye határa, az egyik legkeletebben elhelyezkedő településünk. Rendkívül nehéz talajviszonyok mellett sajnos rossz minőségű vezetékhálózattal rendelkeznek. Ezeken a településeken 30 százalék fölötti a veszteség. Vagyis 100 köbméter vizet betáplálunk és 30 köbméter elszivárog, elfolyik illetve illegális vízfelhasználás útján eltűnik.
Hogyan tárják fel a szivárgásokat, amikor a csövek a földben húzódnak?
– Van szivárgásvizsgáló egységünk, akik azt derítik fel, hogy melyek azok a körzetek, vezetékszakaszok, ahol a legnagyobb vízelfolyás történik a föld alatt. A kollégák ilyenkor vízhálózat ellenőrző műszerekkel keresik meg a szivárgások helyét. Ezt úgy kell elképzelni, hogy késő este, 11 óra körül a területet lezárják úgy, hogy a zónába csak egy ponton mehessen be a víz. Azért dolgoznak későn, mert ekkor a legkisebb a fogyasztás, az emberek általában alszanak, az ipari üzemek jellemzően leállnak. Előfordul olyan eset is, hogy ezt több napon keresztül végzik, és így tudják pontosan megállapítani mennyi víz folyik el óránként.
A kecskeméti vízvezeték harmada még mindig azbesztcement.
– A csőanyag is befolyásolja a rekonstrukciós stratégiát, de alapvetően nincsen semmi gond az azbesztcement csövekkel, ha azok rendben vannak. Az azbeszttel nem kerül kapcsolatba az ivóvíz. A probléma akkor lép fel, ha dinamikus terhelés éri a csövet, és öreg kora miatt elfárad, – a közeli vasútvonal, az autóút, a tehergépjármű forgalom, vagy egyéb más földmunkával járó építkezés is lehet ennek az oka. Ilyenkor képesek a nagyon öreg csövek robbanásszerűen eltörni. Ezeknek a kockázatelemzésével a kollégáim rendszeresen foglalkoznak és tervszerűen haladunk a kiváltásukkal.
A rezsicsökkentés óta prés alatt a víziközművek
Évek óta kongatják a vészharangot a szakemberek és a civilek, hogy nincs pénz a vízvezeték-hálózat karbantartására és a felújítására. Három éve csőtörés miatt alakult ki fennakadás a kecskeméti Cifrapalota előtt, a feltörő, óriási mennyiségű víz ugyanis elárasztotta a Rákóczi út és a Csányi János krt. kereszteződését. Nem egyszeri eset volt ez Kecskeméten, és a megyében sem, rendszeresen fordulnak elő hasonló problémák a rossz hálózat miatt.
A BÁCSVÍZ Zrt. értékesítési nettó árbevétele 2022-ben meghaladta a 10 milliárd forintot. Az önkormányzatok tulajdonában lévő cég az ország 10 legnagyobb víziközmű-üzemeltetőinek egyike, ahol mintegy 600 főt foglalkoztatnak. A BÁCSVÍZ Zrt. több évtized óta tartó sikerességét Kurdi Viktor azzal magyarázta, hogy a céget mindig a hosszútávú gondolkodás jellemezte.
– Ennek az egyik legfőbb kulcsát, túl azon, hogy jó szakembereink voltak mindig, és előremutató vállalati filozófia érvényesült a cégvezetésben, a kilencvenes évek elejére lehet visszavezetni. A rendszerváltozás után, amikor az önkormányzatoknak meg kellett találni a saját víz-stratégiájukat, a kecskeméti többségi tulajdonos úgy döntött, hogy itt olyan díjrendszer kerüljön kialakításra, mely ne csak a minimum szolgáltatásra nyújtson fedezetet, hanem a rekonstrukciókra és a fejlesztésekre is. Ebből lehetett például új utcák létesítésekor azokat közművesíteni, de jutott a víziközmű szolgáltatást bővítő, fejlesztő projektekre is. Ez az időszak 1991-től 2012-ig tartott.
És mi történt ezután?
– Azok a települések, ahol csak a minimumra törekedtek, ők egy nem igazán jó állapotban lévő infrastruktúrával értek bele abba a gazdasági krízisbe, ami 2013-tól a vízműveket elérte. Akik azonban ezzel ellentétben tudtak fejleszteni és a művek felújítására forrásokat képeztek, azokat jobb pozícióban érte a gazdasági megszorítás.
Hiszen ekkor kezdődött a rezsicsökkentés. A jogalkotó 2013-ban a vízdíjakat központilag rögzítette.
– Az állam átvette a díjmegállapítási jogosultságot. Mindenkinek a vízdíja befagyott az akkor érvényes árakon. 2013-tól, akik addig is rosszabb infrastruktúrát működtettek, még rosszabb helyzetbe kerültek. Akik kiváló műszaki infrastruktúrát üzemeltettek, azok is rosszabb helyzetbe kerültek, de megmaradt az esélyük a biztonságos működésre. A BÁCSVÍZ Zrt., az elődeink és a tulajdonosaink jó döntéseinek köszönhetően, ebbe a kategóriába tartozik, ezért is sikerült az utóbbi 10 év kihívásait sikerrel teljesíteni. Ebben a 10 éves nehéz időszakban nem az volt a kérdés, hogy tudunk-e fejleszteni, tudunk-e rekonstrukciót végrehajtani, hanem a kérdés az volt, hogy marad-e szakember a rendszer működtetésére.
A BÁCSVÍZ Zrt-nél ezért azt kellett mérlegelnünk, hogy a víz- és csatornadíjakon túl, további bevételi lehetőségek után nézzünk – tette hozzá Kurdi Viktor. A vízmű most olyan vállalkozási munkákat is végez, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a víziközmű-szolgáltatás alapvető feladatellátásához.
– Felépítettünk egy 2 milliárdos árbevételt generáló üzletágat, ami másodlagos bevételt jelent. Megrendelés alapján vizsgáljuk a vízminőségét a fürdőknek, ipari üzemeknek és más vízműveknek. Vízmérő javítási, hitelesítési tevékenységet is végzünk hőszolgáltatóktól kezdve más ágazati és ipari szereplőknek. Építünk vízvezetékeket, csatornavezetékeket azoknak, akik ezzel megbíznak bennünket, illetve az önkormányzataink által kezelt bérleti díjakból végzett rekonstrukciós munkákat is főként mi végezzük el. Tehát ez olyan szemléletmód, ami arról szól, hogy mindig azt nézzük, mit tehetünk annak érdekében, hogy nálunk a cég és a víziközmű rendszer működése biztonságos legyen – magyarázta a vezérigazgató.
Elindulunk a gödör aljáról felfelé
Kurdi Viktor a cégvezetés mellett a Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) elnöki posztját is betölti. Ebből a pozícióból gyakran tett kritikus jelzéseket, nem csak a fenntarthatatlan rezsicsökkentésről, hanem amiatt is, ha nem lesz több forrás, a fejlesztéseket nem lehet időben elvégezni. Nemrég az ÁSZ friss jelentését értékelte, és úgy fogalmazott, hogy
„idén két és félszer annyi forrásra lenne szükség, mint amennyi rendelkezésre állhat ahhoz, hogy a víziközmű-hálózatot megfelelő ütemben lehessen megújítani”. A MaVíz elnöke hozzáfűzte még azt is, hogy még ez is optimista becslés.
Két látható területen történt elmozdulás az utóbbi hónapokban. Az egyik az, hogy 2024-ben a legkedvezőbb helyzetben lévő nyolc víziközműcég (ebben nincs benne a BÁCSVÍZ Zrt.) körülbelül 20 milliárd forintot fog befizetni egy központi fejlesztési alapba, és ezt a kabinet költségvetési pénzből további 80 milliárd forinttal kipótolja. Hogy mindez mire lesz elegendő? Ha azzal számolunk, hogy a társaságok 2023. és 2037. közötti gördülő fejlesztési tervei szerint a víziközmű-hálózatok rekonstrukciójára 3775 milliárd forintot kellene fordítani (ez az összeg szerepel az ÁSZ jelentésében is), akkor ez 2024-re vetítve 250 milliárdot jelent. Ehhez képest az országosan egységes vállalkozói és közületi díjak nyomán csupán 100 milliárdnyi többlet folyhat be a vízművek kasszájába – számolt utána a 24.hu.
A másik változás az átfolyási átmérő alapján fizetett alapdíj. Idei évtől a nem lakossági felhasználóknak köbméterenként 576 forintot kell fizetni a vételezett vízért, 881 forintot a kibocsájtott szennyvízért minden köbméter után, és ehhez jön az alapdíj, ami miatt többszörösére nőhet a cégek vízdíjszámlája. Ezek a díjak 2011 óta nem emelkedtek, 2013-tól pedig a lakosság rezsicsökkentett áron kapta a vizet, ami miatt 2023-ra sok helyen már fenntarthatatlanná vált a működés.
Hogyan érinti a díjváltozás a kecskeméti cégeket?
– Értelemszerűen úgy, hogy növekszik a víz- és csatornaszolgáltatásra fordítandó költsége a cégeknek – mondta Kurdi Viktor. De meg kell, hogy értsük azt a folyamatot, hogy amennyiben a víziközmű szolgáltatásban az indokolt költségek fedezete nem képződik meg, akkor előbb vagy utóbb a vízszolgáltatás nem fog működni. Ha pedig nincs vízszolgáltatás, akkor a cégek sem tudnak termelni, működni. Amikor elkezdődött a 2024-es év tervezése, könnyű volt belátni, hogy ebben az inflációs környezetben a 150 milliárdnál is lényegesen nagyobb forrásigényre van szükség ahhoz, hogy a szolgáltatás az egész országban biztosított legyen – indokolta a forrásbevonás szükségét a Bácsvíz igazgatója.
Ezért született meg – folytatta, az energiaügyi miniszternek az a rendelete tavaly decemberben, amely szerint a lakossági tarifák változatlanul hagyása mellett mindenki részére, aki nem a lakossági kategóriába tartozik, egységes díj kerül bevezetésre. A nem lakossági kategóriában több mint 900 féle vízdíj volt érvényben a 3200 településen. Tehát teljesen logikus volt az a kormányzati szándék, hogy elérkezett az idő arra, hogy egységes rendszer jöjjön létre a víz- és csatornadíjakban is. Ezt a nem lakossági kategóriában kezdték el, és ezért egységes alapdíjakat és egységes fogyasztásfüggő díjakat vezettek be.
Átfolyási átmérőtől függően az alapdíj havi néhány száz forinttól akár több százezer forintig terjedhet.
– A BÁCSVÍZ Zrt-nél szinte az összes településünkön két tényezős díjrendszer működött, azaz volt korábban is alapdíj, hiszen elődeink pontosan tudták, hogy ez így logikus. Annak is van értéke és költsége, hogy bármikor megnyithatjuk a vízcsapot és onnan egészséges és tiszta ivóvíz folyik megfelelő nyomással.
Egy akkora vízfogyasztású cég, mint például egy gyár, egy olyan szolgáltatást vesz igénybe, ami nélkülözhetetlen a termeléséhez, több milliárdos büdzséből gazdálkodik, így a 600 ezer vagy 800 ezer forintos alapdíj várhatóan nem okoz számára kezelhetetlen nehézséget.
És hogyan érinti a díjemelés a városi intézményeket, távhőt és azokat az üzemeket, ahol nagy mennyiségű oltóvizet kell biztosítani?
– A rendelet szerint minden felhasználási hely esetében, amely nem a lakossági kategóriába tartozik, az új díjakat kell alkalmazni. A távhőszolgáltatók esetét külön kezeli a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), és a költség többlet a távhőtámogatási rendszerben elszámolásra kerül. Vannak olyan ipari üzemek, ahol olyan tevékenység folyik, hogy az oltóvíz biztosítása érdekében nagy átmérőre van szükség. A rendelet úgy szól, hogy az a vezeték, ami kizárólag a tűzcsaphoz csatlakozik az ingatlanon belül, azután nem kell alapdíjat fizetni. A nagy átmérővel rendelkező ipari üzemeknél feladat lesz az, hogy leválasszák a tűzivíz rendszert, ugyanis a csak tűzoltási célú felhasználást biztosító nagy átmérőjű mérők esetében nem kell alapdíjat fizetni.
És ezt a terhet a fürdők könnyen átterhelhetik a vendégeikre.
– A fürdők, ha nem rendelkeznek saját kutakkal, akkor általában nagyobb átmérőn keresztül veszik igénybe a vízszolgáltatást. Itt szintén el kell gondolkodni azon, hogy miként tudnak optimalizálni, jobban takarékoskodni az ivóvízzel. Az utóbbi 12 évben a nagy vízhasználók zéró inflációs hatást szenvedtek el a víz- és csatornaszolgáltatás kapcsán. Ez eddig ott akkumulálódott haszonként. Nem volt nehéz elképzelni, hogy örökké ez nem lesz tartható, ezért azok jártak el helyesen, akik ebből a megtakarításból tudtak optimalizálni, vagy egyéb energiatakarékosságot megvalósító dolgot fejleszteni.
Lesz központi fejlesztési alap és van most már alapdíj. Ad ez okot optimizmusra?
– Az Állami Számvevőszék jelentése kapcsán a víziközmű szolgáltatásért felelős államtitkár úgy nyilatkozott, hogy ha ebben az ütemben haladnánk a megújítással, akkor 26 évre lenne szükség. Mindenki tudja, hogy nincsen a víziközmű szolgáltatásnak 26 éve, hogy ezt rendbe rakja. De láthatjuk azt, hogy most tettünk egy komoly lépést: a nem lakossági díjak egységesek lettek, mindenütt lett alapdíj, ott is, ahol eddig nem volt, és ahol volt alapdíj lényegesen meg lett emelve. Igazságos és méltányos elvek alapján képződik többletforrás az ágazatban az előző évekhez képest. Elindultunk a gödör aljáról felfelé. Van olyan vízműcég, akinek ez könnyebben fog menni, mert nagyobbakat fog tudni lépni, mert olyan a működési környezete, és lesz olyan cég, ahol még bizony nagy segítségre van szükség ahhoz, hogy ez az előre lépés egyértelműen látható legyen.
A víziközmű-szolgáltatás társadalmi igény – a Víz Koalíció ezen dolgozik
A Víz Koalíció 2021-ben alakult meg a már évtizedek óta civileket szervező Civil Kollégium Alapítvány támogatásával. Vecsési civil csoportként indultak, válaszul arra, hogy ott helyileg nagyon sok csőtörés volt, ráadásul, amikor bevizsgáltatták a vizet, kiderült, hogy túl magas a mangán-, illetve a vastartalom az ivóvízben. A civilek gyorsan országos hálózattá nőttek, Víz Koalícióként.
A Víz Világnapjára minden évben szakértők bevonásával állapotfelmérést végeznek a vízművektől kért adatok alapján; – ebben közreműködő a BÁCSVÍZ Zrt. is. Kun Csaba mérnök szakmai irányításával, a kért adatokból készített civil jelentést március 22-én, Budapesten mutatták be, ami teljes egészében itt olvasható.
