Július elsején veszi át az EU soros elnöki tisztségét Magyarország a következő fél évre. Másfajta elnökségi környezetben találják majd magukat Orbánék, mint amilyen 2011-ben volt, amikor Magyarország utoljára ellátta a feladatot.
Bóka János, európai uniós ügyekért felelős miniszter, és Navracsics Tibor a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen beszéltek a feladatokról, a Magyarország EU-s megítélése miatti nehézségekről, és az EU-s elnökségben rejlő hosszabb távú bizalomépítés lehetőségéről. Navracsics szerint a magyar elnökségnek az intézményi ciklusváltás miatt sem lesz könnyű dolga, de bizonyos abban, hogy az Európai Parlament Magyarországhoz való viszonya sem segíti a helyzetet.
Az EP „elképesztően bornírt Magyarországgal szemben”, ez látszik abból is, hogy „átlag kéthavonta fogad fel egy határozatot Magyarországgal szemben”, amelyből kitűnik, hogy sokan a képviselők közül úgy vélik, „nem is kellene léteznünk, földön kellene lennünk”, de „még mindig tagok vagyunk” – mondta Navracsics hozzátéve, hogy „biztosak lehetünk benne, hogy az új EP összetétele után sem várható változás”. Szerinte ez az európai baloldali pártok miatt borítékolható.
Hirdetés
Bóka szerint is leginkább az EP-vel való konfliktus a legmélyebb, amely bőven túlmutat a szokásos, Európa-politikát érintő vitákon, hiszen egyenesen arról van szó, hogy az EP a magyar politikai rendszert választási autokráciának tartja, ami „nem tudom, pontosan, hogy mit jelent, de érzem, hogy ez nem jó.”
Navracsics kritikát is megfogalmazott a kormánypárttal szemben: szerinte akkor lehetne nagyobb eséllyel remélni, hogy az EU soros elnöksége az EP-ben is segítené Magyarországot politikai tőkéje növeléséhez, és így érdekérvényesítő képességének elnökség utánra is szóló erősítéséhez, „ha a Fidesznek sikerülne olyan pártcsaládot találnia, amely nagyobb elfogadottsággal rendelkezik.”
„Az EP-ben ma az a helyzet, hogy a Fidesz nem tartozik egyik pártcsaládhoz sem, ezért az EPP-ben lévő egyetlen KDNP-s képviselőtől eltekintve senki nincs, aki a több mint 700 fő testületben bármilyen szempontból fontosnak tartaná a Fidesszel való szolidaritást.” „A két szép szemünkért” erre nem lehet számítani – mondta a miniszter. Ezért arra van szükség, „hogy a Fidesz ismét részévé váljon az európai pártcsalád rendszerének.”
Bóka három szempontot mondott a sikeres EU soros elnöki tisztséghez:
Hirdetés
- elősegítette-e az intézményi átmenet zökkenőmentességét a magyar közreműködés,
- a feladatot tisztességes közvetítőként, a lojális együttműködés szellemében látta-e el a magyar elnökség,
- és azokon a szakpolitikai területeken, amelyek a magyar elnökség alatt prioritást élveznek, sikerül-e úgy alakítani a politikai diskurzust, hogy attól az utána következő elnökség sem térhet el.
„Ha ezt elértük, az elnökség sikeres volt”, Bóka szerint a számháborúk ezen túl lényegtelenek, bár bizonyosan lesznek ilyenek is.
Az EP-választások után zajlik majd az Európai Bizottság elnökének jelölése, a biztosok jelölése, parlamenti meghallgatásuk, majd szeptemberben a róluk való szavazás, amely után legkorábban november 1-jén állhat fel az új EB – egyelőre kérdés, hogy azt valóban Ursula von der Leyen fogja-e vezetni.
Navracsics megjegyezte, hogy ő most a csúcsjelölt, de a francia elnök már jelezte, hogy szkeptikus vele szemben, és a miniszter szerint a német támogatás sem megingathatatlan: „nem vagyok benne biztos, hogy nagyon bánnák, ha Ursula von de Leyen kudarcot vallana.” Hozzátette, hogy lehetnek olyan politikai erők az EP-ben, amelyek szeretnék, ha a magyar elnökség alatt nem állna fel az új EB.
Hirdetés
Az elnökségi munkáról Bóka konyhai hasonlattal élt: nem magyar alapanyagból főznek magyar ételt, hanem európaiból európait, amit a tálaláskor megszórhatnak egy csipetnyi paprikával. És ha ez ízlik, akkor el lehet érni, hogy ezentúl az az az étel része legyen, „nem azért, mert a magyarok csinálták, hanem azért, mert az úgy jó.”
Az elnökségi félév középpontjában Bóka elmondása alapján
- az EU gazdasági versenyképességi kihívása,
- a kohéziós program félidei felülvizsgálata,
- a védelmi politika áll,
- emellett „a migráció elkerülhetetlenül fókuszpontban lesz”.
- Ennek része a külső határvédelem, a migráció kiváltó okainak kezelése, partnerségi megállapodás a szomszédokkal.
- És végül a Nyugat-Balkán felé tekintő bővítés, hogy az ismét „érdemalapú, objektív folyamat” legyen.
Van azonban olyan kérdés is, amellyel ha nem is szívesen, de a magyar elnökségnek foglalkoznia kell. Bóka szerint ez a jogállamiság ügye – azaz az a terület, amely miatt rossz a magyar kormány megítélése az EU-ban, és amelyre hivatkozva Magyarország EU-s forrásainak egy részéhez továbbra sem fér hozzá.
Hirdetés
Ezt a kérdéskört „soros elnökként vinni kell tovább.” Itt jöhet azonban a csipetnyi paprika az európai ételen: a magyar elnökség ugyanis elérheti, hogy ehhez a vitához hozzátegyék azt a kérdést, hogy „a jogállamisági szempontok hogyan jelennek meg az EU intézményeinek működésében.”
És ebbe bevonhatják a tagjelölti folyamatban legelőrébb tartó Szerbiát, Montenegrót, Albániát, Észak-Macedóniát. Ezzel a kiegészítéssel már „lehet szó a kérdésről, amely egyébként nem biztos, hogy a szívünkhöz legközelebb áll.”
via Telex
