Július elsején veszi át az EU soros elnöki tisztségét Magyarország a következő fél évre. Másfajta elnökségi környezetben találják majd magukat Orbánék, mint amilyen 2011-ben volt, amikor Magyarország utoljára ellátta a feladatot.
Bóka János, európai uniós ügyekért felelős miniszter, és Navracsics Tibor a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen beszéltek a feladatokról, a Magyarország EU-s megítélése miatti nehézségekről, és az EU-s elnökségben rejlő hosszabb távú bizalomépítés lehetőségéről. Navracsics szerint a magyar elnökségnek az intézményi ciklusváltás miatt sem lesz könnyű dolga, de bizonyos abban, hogy az Európai Parlament Magyarországhoz való viszonya sem segíti a helyzetet.
Az EP „elképesztően bornírt Magyarországgal szemben”, ez látszik abból is, hogy „átlag kéthavonta fogad fel egy határozatot Magyarországgal szemben”, amelyből kitűnik, hogy sokan a képviselők közül úgy vélik, „nem is kellene léteznünk, földön kellene lennünk”, de „még mindig tagok vagyunk” – mondta Navracsics hozzátéve, hogy „biztosak lehetünk benne, hogy az új EP összetétele után sem várható változás”. Szerinte ez az európai baloldali pártok miatt borítékolható.
Bóka szerint is leginkább az EP-vel való konfliktus a legmélyebb, amely bőven túlmutat a szokásos, Európa-politikát érintő vitákon, hiszen egyenesen arról van szó, hogy az EP a magyar politikai rendszert választási autokráciának tartja, ami „nem tudom, pontosan, hogy mit jelent, de érzem, hogy ez nem jó.”
Navracsics kritikát is megfogalmazott a kormánypárttal szemben: szerinte akkor lehetne nagyobb eséllyel remélni, hogy az EU soros elnöksége az EP-ben is segítené Magyarországot politikai tőkéje növeléséhez, és így érdekérvényesítő képességének elnökség utánra is szóló erősítéséhez, „ha a Fidesznek sikerülne olyan pártcsaládot találnia, amely nagyobb elfogadottsággal rendelkezik.”
„Az EP-ben ma az a helyzet, hogy a Fidesz nem tartozik egyik pártcsaládhoz sem, ezért az EPP-ben lévő egyetlen KDNP-s képviselőtől eltekintve senki nincs, aki a több mint 700 fő testületben bármilyen szempontból fontosnak tartaná a Fidesszel való szolidaritást.” „A két szép szemünkért” erre nem lehet számítani – mondta a miniszter. Ezért arra van szükség, „hogy a Fidesz ismét részévé váljon az európai pártcsalád rendszerének.”
Bóka három szempontot mondott a sikeres EU soros elnöki tisztséghez:
- elősegítette-e az intézményi átmenet zökkenőmentességét a magyar közreműködés,
- a feladatot tisztességes közvetítőként, a lojális együttműködés szellemében látta-e el a magyar elnökség,
- és azokon a szakpolitikai területeken, amelyek a magyar elnökség alatt prioritást élveznek, sikerül-e úgy alakítani a politikai diskurzust, hogy attól az utána következő elnökség sem térhet el.
„Ha ezt elértük, az elnökség sikeres volt”, Bóka szerint a számháborúk ezen túl lényegtelenek, bár bizonyosan lesznek ilyenek is.
Az EP-választások után zajlik majd az Európai Bizottság elnökének jelölése, a biztosok jelölése, parlamenti meghallgatásuk, majd szeptemberben a róluk való szavazás, amely után legkorábban november 1-jén állhat fel az új EB – egyelőre kérdés, hogy azt valóban Ursula von der Leyen fogja-e vezetni.
Navracsics megjegyezte, hogy ő most a csúcsjelölt, de a francia elnök már jelezte, hogy szkeptikus vele szemben, és a miniszter szerint a német támogatás sem megingathatatlan: „nem vagyok benne biztos, hogy nagyon bánnák, ha Ursula von de Leyen kudarcot vallana.” Hozzátette, hogy lehetnek olyan politikai erők az EP-ben, amelyek szeretnék, ha a magyar elnökség alatt nem állna fel az új EB.
Az elnökségi munkáról Bóka konyhai hasonlattal élt: nem magyar alapanyagból főznek magyar ételt, hanem európaiból európait, amit a tálaláskor megszórhatnak egy csipetnyi paprikával. És ha ez ízlik, akkor el lehet érni, hogy ezentúl az az az étel része legyen, „nem azért, mert a magyarok csinálták, hanem azért, mert az úgy jó.”
Az elnökségi félév középpontjában Bóka elmondása alapján
- az EU gazdasági versenyképességi kihívása,
- a kohéziós program félidei felülvizsgálata,
- a védelmi politika áll,
- emellett „a migráció elkerülhetetlenül fókuszpontban lesz”.
- Ennek része a külső határvédelem, a migráció kiváltó okainak kezelése, partnerségi megállapodás a szomszédokkal.
- És végül a Nyugat-Balkán felé tekintő bővítés, hogy az ismét „érdemalapú, objektív folyamat” legyen.
Van azonban olyan kérdés is, amellyel ha nem is szívesen, de a magyar elnökségnek foglalkoznia kell. Bóka szerint ez a jogállamiság ügye – azaz az a terület, amely miatt rossz a magyar kormány megítélése az EU-ban, és amelyre hivatkozva Magyarország EU-s forrásainak egy részéhez továbbra sem fér hozzá.
Ezt a kérdéskört „soros elnökként vinni kell tovább.” Itt jöhet azonban a csipetnyi paprika az európai ételen: a magyar elnökség ugyanis elérheti, hogy ehhez a vitához hozzátegyék azt a kérdést, hogy „a jogállamisági szempontok hogyan jelennek meg az EU intézményeinek működésében.”
És ebbe bevonhatják a tagjelölti folyamatban legelőrébb tartó Szerbiát, Montenegrót, Albániát, Észak-Macedóniát. Ezzel a kiegészítéssel már „lehet szó a kérdésről, amely egyébként nem biztos, hogy a szívünkhöz legközelebb áll.”
via Telex
