A KecsUP szerkesztősége úgy értesült, hogy a kecskeméti Mercedes-gyár július 22-től két műszakos munkarendre áll át, amely állítólag tartós lesz, akár két évig is kitolódhat. A cég az átállás tényét megerősítette. Kérdésünkre, mindez jár-e leépítéssel, azt közölték, hogy „az átállás nincs közvetlen hatással” saját munkavállalóik számára, a kölcsönzött munkaerő iránti igényük pedig „igazodik a piaci kereslethez és a termelési program tervezéséhez”.
A körülbelül 4500 saját dolgozót foglalkoztató kecskeméti Mercedes-gyár július 22-től két műszakos munkarendre áll át, és ez akár két évig is így maradhat – még múlt hét elején erről kapott információt a KecsUP szerkesztősége.
Valóban így van-e, és ha igen, mi indokolja ezt, mennyire játszik közre az elektromos autók iránti visszaeső kereslet, milyen hosszú időszakig működik majd így a gyár, hány saját munkatársától kell megválnia a cégnek, és hány kölcsönzött munkavállalót érint a leépítés, volt-e esetleg létszámstop az elmúlt hetekben, a második gyár elindulását mennyiben befolyásolják a jelenlegi világpiaci tendenciák? – többek között ezeket a kérdéseket küldtük el június 13-án a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary (MBMH) Kft.-nek.
Végül többszöri halogatás után június 22-én, szombat késő délután érkezett rövid tájékoztatás, miután a cégnek két alkalommal sem sikerült az ígért időpontra (június 20., majd június 21.) elküldenie szerkesztőségünknek a válaszokat.
A saját munkatársak állása nincsenek veszélyben – és a kölcsönzött dolgozók munkája?
„A kecskeméti gyár fontos része a Mercedes-Benz globális termelési hálózatának. Ahogy korábban bejelentettük, a Mercedes-Benz a jelenlegi beruházási terve keretében több mint egymilliárd eurót fektet a kecskeméti gyár bővítésébe. Az évtized közepén indul az új MMA-platform (Mercedes-Benz Modular Architecture) modelljeinek gyártása és nem sokkal később kiegészül az MB.EA-platform (Mercedes-Benz Electric Architecture) teljesen elektromos modelljeivel” – közölte a gyár. Hozzátették, mindezek miatt számos átalakítás és átépítés történik a gyár területén, amellyel felkészítik a telephelyet az új modellek érkezésére.
„Az építési munkálatok terv szerint haladnak. Ezzel egyidejűleg a jelenleg itt gyártott járművek fokozatosan a modellciklusuk végéhez érnek. Ebben az átmeneti szakaszban a gyár 2024 második félévétől alapvetően kétműszakos működésre áll át. Ezzel egyidejűleg a dolgozók egy része szak- és továbbképzéseken vesz részt, ezzel is felkészülve az átállásra, azaz az új, jövőbeli modellek gyártására a kecskeméti gyárban. Az átállás nincs közvetlen hatással a saját állományunkban lévő munkavállalóink álláshelyeinek a számára” – tudatta az MBMH.
Eszerint tehát a cég saját munkavállalóit nem érinti negatívan az egyik műszak eltűnése, bár az nem vált világossá, hogy mit jelent a „nincs közvetlen hatással” megfogalmazás és hogy milyen feladatok várnak a gyár dolgozóinak – logika szerint ez következik – egyharmadára, ha nem mindenki vesz részt képzéseken.
Az új modellek gyártásának konkrét időpontját ezúttal sem közölte a gyár, az évtized közepét emlegetik – ez lehet akár 2025, vagy 2026, szélsőséges esetben 2027 is.
A gyárban jelentős számú dolgozó munkaerő-kölcsönzés keretében vesz részt a termelésben. Velük kapcsolatban – számunkra legalábbis így tűnik – az MBMH elég talányosan fogalmaz:
„A munkaerő-kölcsönzés fontos rugalmassági eszköz. A kölcsönzött munkaerő iránti igényünk igazodik a piaci kereslethez és a termelési program tervezéséhez. A következő hónapokra vonatkozó tervezést figyelembe véve jelenleg még vizsgáljuk a kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó kapacitásigényeket” – tudatta a gyár.
Tehát az még nem dőlt el, hány kölcsönzött dolgozót tart meg a gyár. Persze forgathatjuk a dolgot ide-oda, de akár saját állományban lévő munkavállalóról van szó, akár kölcsönzött munkaerőről, ha nem alkalmazzák tovább, nem tartanak igényt rá, akkor az mindenképpen leépítést jelent.
Elérhetetlen beszállítók
A téma kapcsán megkerestünk közel tíz olyan céget is, amely alkatrészeket szállít a gyárnak, vagy különböző szolgáltatásokat végez az üzem területén. Szerettük volna megtudni, ők hogyan látják a közeljövőt, miként érinti őket a Mercedes-gyárbeli változás, csökken-e emiatt megrendelés-állományuk, kell-e létszámleépítést végrehajtaniuk, és ha igen, hány saját munkatárstól és hány kölcsönzött munkavállalótól kell megválniuk. Sajnos válaszokat nem kaptunk tőlük.
A munkaerő-közvetítéssel, -kölcsönzéssel foglalkozó cégek közül a Prohuman Zrt. azt írta, hogy a partnereikkel kötött szerződések értelmében nem adhatnak tájékoztatást azok tartalmáról vagy részleteiről, mert üzleti titoknak minősülnek.
A Jobtain partnercégei között minimális azon vállalatok száma, amelyek a Mercedes-gyár beszállítói, de körükben nem tapasztaltak a szokásostól eltérő létszám-változást a kölcsönzötti állományban, és a közeljövőre nézve sincs erre vonatkozó információjuk – nyilatkozta Mihályi Magdolna, a Jobtain ügyvezetője.
Érdemes több lábon (üzletágon) állni
Készséggel állt ugyanakkor rendelkezésünkre a BeeWaTec Hungária Bt. vezérigazgatója, Lázár Csaba. A jelenleg 19 fővel dolgozó fő profilja a LEAN csővázas rendszer, amelyből görgős anyagadagolókat és anyagtárolókat, egyedi munkaállomásokat, csomagoló és összeszerelő állomásokat, komissiózó kocsikat, JIT (Just-in-time) görgőspályákat, cellasorokat, gépállványokat lehet építeni – ezeket szállítják a Mercedes-gyárnak, jelenleg főleg az új beruházáshoz. A műszakok számának csökkenése legjobb tudomásuk szerint ezeket a megrendeléseiket nem befolyásolja.
„A változás jelenleg kis mértékben érinti a céget, ezért nem tervezünk létszámleépítést. Az esetleges kiesést más üzletágunk fellendülése, mint a Wheel Me bepótolja – ez az önjárós robotcsaládunk legújabb tagja, amely polcokat, kocsikat, raklapokat és egyéb eszközöket alakít át teljes értékű autonóm mobil robotokká” – mondta el Lázár Csaba.
A BeeWaTec Hungária vezérigazgatója szerint a német autóipar nehéz helyzetben van, egyrészt mert a kereslet visszaesett, másrészt hibát követtek el azzal, hogy egy trendet ráerőltettek az iparágra.
„Ezzel szemben a távolkeleti autógyártók megerősödtek és a Kínával szemben bevezetendő védővámok nem oldják meg a kontinens versenyképességi problémáit. Az év első felében válságban van az ipar. A feldolgozóipari termelés több mint negyedét (27 százalékát) kiadó autóipar termelése márciusban csaknem 12 százalékkal esett vissza Magyarországon. Az akkugyártás visszaesése ezen belül is különösen látványos, csaknem 18 százalékos volt” – hívta fel a figyelmet Lázár Csaba.
Hullámvölgy az autóiparban – következik majd a hullámhegy?
A magyar autóipar válságát a számok is mutatják: a közúti gépjárműgyártás a KSH szerint januárban 12 százalékkal, márciusban pedig 9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Hasonlóan gyengén muzsikált az autóalkatrész-gyártás, és még ezeknél is sokkal rosszabbul a gépgyártás, ez utóbbi márciusban több mint 18 százalékos mínuszt hozott össze – írta meg a minap a Telex.
Körképük szerint az ágazat válsága visszavezethető például
- a magas európai kamatszintre,
- a Kelet-Ázsiából Európába érkező szállítmányok akadozására, ellátási problémákra,
- az európai újautó-eladások visszaesésére
- és a Covid után kialakult, kínai autógyártók által generált túltermelési válságra is.
A portálnak nyilatkozott Hanula Barna, a győri Széchenyi István Egyetem járműmérnöki karának korábbi dékánja, aki szerint a német autógyártók, köztük a Magyarországon jelen lévő BMW, Audi és Mercedes mind azt a stratégiát választották, hogy prémium autókat gyártsanak. „A nagy teljesítményű, exkluzív felszereltségű, nagy és nehéz járművek átállítása elektromos hajtásra egyelőre lényegesen drágább az előzetes becsléseknél, és ezt tovább drágíthatják további biztonsági előírások és különösen a vezetéstámogató rendszerek egészen az önvezetésig” – írta a Telex.
Egyébként éppen a napokban, június 21-én, pénteken Orbán Viktor Berlinben tárgyalt Olaf Scholz német kancellárral, csütörtökön pedig a Mercedes vezérkarával találkozott a kormányfő és titoktartási nyilatkozat aláírása után megnézhette a legújabb modelleket.
Mint azt Orbán a szokásos pénteki rádióinterjújában elmondta a Kossuthon, a Mercedes olyan beruházásra készül Magyarországon, ami 3800-4200 új munkahelyet jelent Kecskeméten.
A miniszterelnök előtt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egyeztetett Stuttgartban a Mercedes vezetőivel, ezt követően arról beszélt a Facebook-oldalára feltöltött videóban, hogy az autógyártó jelenleg zajló beruházásai nyomán Magyarország legnagyobb kapacitással bíró autógyára jön létre Kecskeméten, és a fejlesztések azt fogják eredményezni, hogy a Mercedes nyolc-kilencezer főre fogja emelni a magyarországi munkavállalói számát.
