Európa déli és keleti országaiban ismét égtek az erdők, a súlyos szárazság, a száraz növényzet és talaj, a forró hőmérséklet és az erős szél terjesztette a tüzet. Az extrém száraz talajviszonyok hazánkat is, főleg az Alföld egyre nagyobb területét érintik. Az erősödő globális felmelegedésnek fokozottan kitett Kecskemét–Hortobágy–Békéscsaba–Szeged által határolt száraz övezet a legveszélyeztetettebb térség.
Magyarország jelenleg még nem tekinthető kifejezetten tűzveszélyes országnak ugyan, a tüzek csaknem 99 százalékát emberi figyelmetlenség és gyújtogatás okozza. Mégsem lehetünk teljesen nyugodtak, az extrém száraz talajú napok hossza drasztikusan emelkedik ugyanis. A rekordot 2022-ben mérték, az idei évet még nem látjuk: akkor az ország egyharmada volt extrém száraz talajú, és az érintett területen átlagban csaknem 40 napig is eltartottak a szélsőséges éghajlati viszonyok – hívták fel a figyelmet a Másfélfok elemzői egy 2023 őszén megjelent tanulmányban.
A műholdas mérésekből és a katasztrófavédelem megfigyelései alapján kimutatták, hogy nagyobb tüzek az országban 2024 előtt valójában 2012-ben fordultak elő. Az elmúlt 100 év egyik legnagyobb tüzében, Bugac pusztán 1100 hektár erdő égett le, amiért már akkor az éghajlatváltozást okolták a szakemberek. Mégsem ez volt a legnagyobb kár: 2022-ben tízszer nagyobb terület égett le, összesen 4300 hektár Natura2000-es lett az enyészeté, és július–augusztusban volt két hatalmas, 700 hektár feletti kiterjedésű tűz is. Fontos hangsúlyozni, hogy lombhullató erdő csak kisebb részben gyulladt ki, a felszínhez közeli, száraz növényzettel fedett terület vált a lángok martalékává. A katasztrófavédelem honlapján található elemzés is azt támasztja alá, hogy a vármegyék erdőtűz-veszélyeztetettségi besorolása szerint Bács-Kiskun vármegye nagymértékben veszélyeztetett.
Idén is megmutatták pusztító erejüket az erdőtüzek
A görögországi tüzekben csaknem harmincan, Hawaiin százan haltak meg, Kanadában pedig két magyarországnyi méretű erdőterület égett le, ami a legnagyobb a modern mérések kezdete óta. Az EU igyekszik kezelni a helyzetet, készen áll a reagálásra, de nem arra, hogy megakadályozza a futótüzeket. Az elmúlt hetekben Észak-Macedónia, Bulgária, Görögország és Albánia a rescEU segélyflottáján és a Polgári Védelmi Mechanizmus keretében a segélyszolgálatokon keresztül kapott segítséget – összegezte a The European Correspondent.
Az erdőtüzek megelőzése vagy megfékezése az érintett területenként eltérő, regionális és helyi szinten is változik. Az uniós jogszabályok arra törekszenek mégis, például a természet-helyreállítási törvényen keresztül, amely júniusban lépett hatályba, hogy a tagállamok 2050-ig állítsák helyre a veszélyeztetett élőhelyeik 90 százalékát, ezzel is csökkentve az extrém száraz talajú napok számát.
Emellett működik az egész Európára kiterjedő Európai erdőtűz-információs rendszer (EFFIS), amely az aszályok és tüzek korai nyomon követését segíti. Eközben az EU 12 új mentőrepülőt vásárolt, és 600 millió eurót különített el flottájának a következő néhány évben történő bővítésére.
