Thomas Waitz, osztrák EP-képviselő, az Európai Zöld Párt társelnöke tartott közös sajtótájékoztatót Kis-Szeniczey Kálmánnal, az egységes ellenzék Bács-Kiskun megye 4. számú körzet képviselőjelöltjével Kiskunfélegyházán. A téma a Homokhátságot is drasztikusan érintő klímaváltozás volt és az EU energiafüggőségének a csökkentése.
A magyar felmenőkkel is bíró Waitz, akinek Baján laknak rokonai, külön figyelemmel tekint Magyarországra és az Alföldre – kezdte a zöld politikus, aki néhány napos látogatáson van Magyarországon. Elmondta, hogy az unió helyreállítási alapnak, ami egy 750 milliárd eurós csomag, és a koronavírus utáni gazdaságélénkítésre szánják, egyik fő irányelve az éghajlatváltozás elleni küzdelem. Az uniós források 30%-át irányozzák elő erre a célra, ami az uniós költségvetésben soha nem volt ilyen magas arány. És beszélt az Európai zöld megállapodásról is, aminek egyik célkitűzése az EU gáztól és kőolajtól való függőségének a csökkentése.
Az orosz-ukrán háború és Putin autokratikus rendszere, amely magát a nyersanyagok eladásából finanszírozza, egyértelműen rávilágít arra, hogy az EU tagállamainak olyan fejlesztéseket kell végre hajtaniuk, ami ezeket a függőségi viszonyokat csökkenti. Nem kerülhetjük meg a felelősség kérdését sem – mondta Waitz, az atomenergia szintén a függőséget erősíti, ezért a megújuló energiaforrásokra kell átállniuk az európai gazdaságoknak.
Az EP képviselő, aki maga is gazdálkodik és részt vesz a közös európai agrárpolitika kialításában azt mondta, hogy az agráriumban nem lehet a 20. századi módszerekkel válaszolni a 21. századi kihívásokra. A klímaváltozás ugyanis valóság, ezért kell a Homokhátságon, itt helyben megtalálni a legjobb megoldásokat, és pedig a vízvisszatartásra és a talajvédelemre kell fókuszálni. Majd kitért arra, hogy az Orbán-kormány és oligarchái a fenntartható agrárium helyett olyan nagybirtokrendszert hoztak létre, ami ellentétes a fenntartható és az élhetőséget elősegítő vidékpolitikával. Ezért szerinte az április 3-i választás tétje az is, hogy Magyarország zölddé és fenntarthatóvá válhasson, illetve csökkenjen az Oroszországtól való energiafüggősége.
A biogazdálkodó Kis-Szeniczey elmondta, hogy az Orbán-kormány nem klímabajnok, mert akadályozza nemcsak az uniós helyreállítási alap, de a zöld megállapodás érvényesülését is. Ma Magyarországon ugyanis alig 300 ezer hektárnyi területen (6%) folyik biogazdálkodás, ami azért tragikus, mert az EU-s irány az, hogy ez 2030-ig 25% legyen. Az Orbán-kormány pedig ezt nem is tervezi teljesíteni – mint mondta a félegyházi képviselő, mert mindösszesen 17%-ot irányzott elő a kormány.
A hazai biotermékek fogyasztása terén is le van maradva Magyarország, aminek a legnagyobb gátja Kis-Szeniczey szerint, hogy nincs fizetőképes kereslet. Ma négy magyarból ugyanis három az EU szegénységi küszöbe alatt él. Polgárjogot pedig akkor fog szerezni hazánkban a biotermékek fogyasztása, ha nő a magyarok keresete – mondta az egységes ellenzék jelöltje.
