Tavaly a világsajtót is bejárta az a botrány, amely végül a Nemzeti Múzeum főigazgatóját is elsodorta. Emlékezetes tragikomédia volt, amikor 2023-ban az úgynevezett gyermekvédelmi törvényre hivatkozva a direktor, L. Simon László előbb 18+ korhatárt szabott – a többek között – egy ausztrál LMBTQ+ közösség idős tagjait is bemutató tárlat megtekintéséhez, majd – saját kormányának törvényét megsértve –, mégis beengedte a középiskolások akkorra már kígyózó sorait a világ vezető sajtófotó kiállítására. A „szappanopera” idén szeptember 20-tól folytatódik a fővárosban. A megnyitón a KecsUP külsős tudósítója is részt vett.
A tavalyi botrány egyszerre feszegette a véleményszabadság, a cenzúra és a társadalmi befogadás határait – Magyarország ismét világelső lett valamiben: a World Press Photo 1958 óta futó történetében ugyanis soha, sehol nem volt még korhatáros cenzúra, pedig a világnak tükröt tartó kiállítás Kínától, Elefántcsontparton át New York-ig azonos válogatás – és mindenütt állami közintézmények versenyeznek a közönségsikert garantáló rendezvény bemutatási jogáért. Magyarország 2024-ben ismét unortodox útra tért: az idei World Press Photo (WPP) kiállítást ugyanis a magyar állami intézményekből immár teljesen kitiltották.
Világtükör a virtuális cápa-úsztató előtt
Sem a Nemzeti Múzeum, sem a Néprajzi Múzeum nem fogadta be a kiállítást, s immár szimbolikus, egyben kissé groteszk helyen, az Állatkert és a Vidámpark között található félkész Biodóm cápa-akváriuma előtt zsúfolódott össze félezernyi meghívott diplomata, műértő, hobbista és újságíró, hogy meghallgassa a megnyitó-beszédeket és megtekintse a tárlatot. Az egyértelműen önkormányzati helyszínt, a félkészen is impozáns Biodómot a budapesti holland nagykövet és az amszterdami székhelyű World Press Photo vezetőjének megkeresése nyomán a budapesti főpolgármester személyesen bocsátotta rendelkezésre.
Az előzmények után érthető volt a tömeges média-érdeklődés és az, hogy a holland nagykövet, a főpolgármester és az eseményt személyesen megjelenő World Press Photo főigazgatója közösen fogalmazták meg a megnyitó gondolatokat a nagyérdemű felé.
Desirée Bonis nagykövet asszony, aki idén már Kecskemét és a KecsUP vendége is volt, a megnyitón a valóság és az igazság ünnepének nevezte a kiállítást, s szimbolikus győzelemnek értékelte a kiállítás budapesti visszatérését, kiemelve a szabad, független sajtó és az előítéletmentes oktatás jelentőségét a demokráciában.
A KecsUP számára adott nyilatkozatában a nagykövet megerősítette: ”a világ válságos helyzetét az embereknek látni kell – a fiataloknak különösen. Nagy öröm számáomra, hogy a főváros támogatásával visszatérhet a sajtófotó kiállítás Budapestre, s jó hallani a szabadság üzenetét Budapest szívéből. Minden jót a KecsUP-hu olvasóinak Kecskemétre.”
Karácsony Gergely a „budapestiség” lényegének tartja a befogadást, a világra nyitottságot, s azzal kezdte köszöntőjét: „a valóság tere megnyílt a Hősök tere mellett. Isten hozta Önöket a valóságban (….) a fotók a valóságról üzennek nekünk, amit nem lehet letagadni. A jövővel kapcsolatos kihívásokat meg kell ismernünk és meg kell ismertetnünk a jövő generációjával, ahhoz hogy a jövőt uralni tudjuk.” A főpolgármester kiemelte még, hogy a valóságot nemcsak nekünk kell megismernünk, azt meg kell ismertetnünk a fiatalabb állampolgárokkal is. „A legrosszabb dolog, amit tehetünk, hogy megpróbáljuk a valóságot elhajlítani, hogy könnyebb legyen túlélni a hétköznapokat. De ezáltal elveszítjük a lehetőséget, hogy a jövőt uralni tudjuk” – figyelmeztetett.
A kiállított képek kapcsán Karácsony Gergely Robert Capát idézte – „ha nem jók a képeid, akkor nem voltál elég közel” –, és hozzátette, hogy a kiállításon látható fotók alkotói kellőképpen közel voltak.
Az idei kísérőtárlaton a 15 éves On the Spot magyar dokumentumfilm-sorozat alkotói, Cseke Eszter és S. Takács András által készített képek és videók láthatók.
Az idei fődíjat egy, a halott unokahúga testét ölelő palesztin nő képe nyerte
A nyertes fotón a 36 éves Inász Abu Maamár egy izraeli rakétacsapást követően öleli magához 5 éves unokahúga, Szalih holttestét a Gázai övezetben.
A kép október 17-én, mindössze 10 nappal a háború kirobbanását követően készült, és Mohamed Szálem, a Reuters palesztin fotósa készítette.
Zarándy Zoltán írása