Megjelent a Transparency International (TI) Magyarország friss tanulmánya, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a magántőkealapok nemcsak a vagyonelrejtés, hanem a közpénzek kiszivattyúzásának eszközévé váltak Magyarországon. 2016-ban még csak öt alap működött, a számuk 2023-ban már meghaladta a 160-at.
Zeisler Judit, a TI szakpolitikai vezetője szerint ezek a kormányközeli üzleti körökben egyre népszerűbb tőkealapok nagy mértékben férnek hozzá közpénzekhez úgy, hogy működésük, tulajdonosi struktúrájuk és az állami tőkebefektetések nem átláthatóak. Az alapokban lévő vagyon egy meredek emelkedés után mára elérte a 2400 milliárd forintot, ami a hazai GDP 3 százalékának felel meg.
A magántőkealapok fő ismérve, hogy nem lehet tudni, ki, vagy kik állnak mögöttük, még a felügyelő jegybank sem fedheti fel a tőkealapok befektetőinek személyét, hiába áll rendelkezésére az adat. A TI tanulmánya azt a kérdést vetette fel, hogyan válhatott a magántőkealap a gyakorlatban a legalizált vagyonelrejtés formájává.
A Direkt36 hosszú cikkben boncolgatta több magántőkealap és alapkezelő tulajdonosainak kilétét, ezután a kormány 2023-ban eltávolította a magántőkealapokra vonatkozó adatokat, amire az EU is felfigyelt. A TI megkereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot, ahol megerősítették, jelenleg sem szerepelnek az adóhatóság tényleges tulajdonosokról vezetett nyilvántartásában a magántőkealapok. Vagyis nemhogy a nyilvánosság, de még a hatóságok sem láthatják a tulajdonosokat, ez pedig ellentmond az uniós szabályozásnak.
Magyarországon is pontos és teljes körű nyilvántartást kellene vezetni a magántőkealapok tényleges tulajdonosairól – tette nyilvánvalóvá az Európai Bizottság, a TI bejelentésére pedig 2024 júliusában megindult a kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben.
A magántőkealapok esetében azért nehezen azonosíthatóak az érintett magánszemélyek végső tulajdonosaként, mert elkülönül a döntéshozó, vagyis az alapkezelő vezetősége, valamint a magántőkealap befektetője, azaz a befektetési jegyeit birtokló magánszemély. Ebben egy idén elfogadott uniós pénzmosás elleni szabályozás változást hozhat, de a nemzeti jogrendbe átültetésig még várni kell 2026-ig.
Addig maradnak az újságírók kitartó nyomozásai, például a Válasz Online a NER négy nagy oligarcha-csoportját vizsgálta, és úgy számoltak, mintegy 1452 milliárd forint vagyont tartanak magántőkealapokban:
- a Mészáros Lőrinchez köthető alapkezelők és fontosabb alapok 770 milliárd forintnyi;
- a Tiborcz István köreihez tartozó alapkezelők 487 milliárd forintnyi;
- a Matolcsy Ádám köreihez tartozó Quartz Befektetési Alapkezelő és a hozzá tartozó fontosabb alapok 116 milliárd forintnyi;
- Szijj László alapkezelő cége és az ahhoz tartozó alap pedig 79 milliárd forintnyi vagyont kezel.
Zsembery Levente, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense szerint a magántőkealapok magyarországi használata „már hungarikum”, ahogy az is, „hogy mekkora érték van ezekben.”
„A magyar gazdaság kimutatható százaléka egy olyan tulajdonos kezében van, aki elvileg 5–10 év múlva ezt el akarja adni. A magántőkealapok olyan méretűek lettek, ami már nemzetgazdasági szinten is zavart okozhat” – mondta Zsembery Levente.
A magántőkealapok tulajdonosainak elrejtése pénzmosási kockázatokat vet fel, amire az EB is felhívta a figyelmet. A Bizottság 2023. júliusi jogállamisági jelentésében ajánlotta a magyarországi magántőkealapok átláthatóságának növelését, mivel ezek az alapok „szerepet játszanak a korrupcióból származó, jogtalanul szerzett nyereség elrejtésében.”
via Telex
