A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzéséből kiderül, hogy 2023-ban elhúzódó recessziós állapotba került a magyar gazdaság, emellett azonban lecsökkent az infláció és nagyon kedvező fordulat történt a külső egyensúlyban.
A kormány új gazdaságpolitikai stratégia hiányában az elhibázott újra iparosítási programra helyezi a hangsúlyt. A GKI negyedéves prognózisa szerint a kormány a gyakorlatban visszatér egy moderált inflációs gazdaságpolitikához, miután erősen beszűkült a mozgástere.
2024-re 2-2,5%-os növekedést vár a gazdaságkutató, inflációs előrejelzését pedig 5,5%-ra csökkentette.
A prognózis szerint:
- Erre az évre 2 százalékos bővülést vár a fogyasztásban azzal, hogy a keresetek 11 százalékos és az infláció 5,5 százalékos emelkedése mellett a reálkeresetek 2024-ben bő 5 százalékkal emelkedhetnek.
- A nyugdíjak reálértéke 0,5 százalékkal emelkedhet.
- A vállalkozói jövedelmek és szociális juttatások reálértéke inkább csökkenni fog, ezzel a reáljövedelem mintegy 3 százalékkal, a vásárolt fogyasztás ennél kissé kevésbé (2,5 százalék körül) bővül.
A kormány bejelentette az állami beruházások visszafogását, így ebben a szegmensben 2 százalékos csökkenés lehet. A GKI szerint az EU-ból jövő pénzek sem segíthetnek, hiszen nem, vagy alig haladják meg a tavalyi 2 milliárd eurót. A kormány pörgetné a vállalkozásokat, de ezt a költségvetés forráshiánya, az erőltetett kamatcsökkentés káros következményei és a beruházási döntések kockázatai egyaránt behatárolják.
2023-ban a mezőgazdaság mentette meg a még sokkal nagyobb visszaeséstől a magyar gazdaságot, és 2024-ben egyelőre nem látszik igazi húzóerő. Január végén az ipar és az építőipar rendelésállománya 15-16 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál.
A GKI jóslata szerint a vásárlóerő növekedésével a kiskereskedelmi forgalom 3 százalékkal bővül, a foglalkoztatás 0,2 százalékkal emelkedik, éves átlagban pedig a munkanélküliség 4,2 százalék körülire nő.
Fel fog erősödni a választások után a megszorítási politika, ráadásul idén elindul a túlzottdeficit-eljárás, igaz, még szankciók nélkül. A deficit 6,5 százalékról 4,5 százalékra csökkentése mellett a kamatkiadások GDP arányában mintegy 0,5 százalékpontos emelkedését is ki kell gazdálkodni. Ez az elsődleges egyenleg legalább 2,5 százalékpontos csökkentését, vagyis megszorító lépéseket igényel – áll a GKI elemzésében.
via HVG
