Bács-Kiskun megyéből is jónéhány bíró és igazságügyi alkalmazott közzétette – névvel és beosztással – tiltakozó nyilatkozatát a Magyar Bírói Egyesület honlapján azután, hogy a bíróságok szakmai felügyeletét végző Országos Bírói Tanács nemrég elfogadta az Igazságügyi Minisztérium nagy ellenkezést kiváltó javaslatát. Ez több mint 130 milliárd forintot biztosítana a bírók és az igazságügyi alkalmazottak béremelésére – feltéve, ha a bírói vezetők cserébe belemennek szervezeti átalakításokba.
Mint a Hvg.hu megírta, a bírák és igazságügyi alkalmazottak illetményalapja három éve változatlan, és a kormány az idei költségvetés tervezetében annak ellenére sem emelt rajta, hogy ezt a törvény szerint meg kellett volna tennie.
A tiltakozó hullámot az váltotta ki, hogy a bírói önigazgatás csúcsszerve, az Országos Bírói Tanács (OBT) november 20-án elfogadta az Igazságügyi Minisztérium javaslatát – ez a bírók és az igazságügyi alkalmazottak béremelését ahhoz kötötte, hogy a bírói vezetők cserébe aláírásukkal biztosítják, miszerint egyetértenek bizonyos szervezeti átalakításokkal, például a bírói korhatár módosításával, a külsős pályázók előnyben részesítésével, a „mozgóbírók” alkalmazásával és a hatáskörök átalakításával.
A Magyar Bírói Egyesület honlapján azóta már több mint ezer bíró és igazságügyi alkalmazott tette közzé – névvel és beosztással – a tiltakozó nyilatkozatát, többségük az igennel szavazókat okolja a kialakult helyzetért, és a függetlenség és a bírói eskü megcsúfolásával vádolja őket. Véleményük szerint a bírói fizetéseket semmilyen alku tárgyává nem lehet tenni.
Utánanéztünk, Bács-Kiskun bíróságain milyen visszhangja volt az ügynek.
Tiltakoznak a „bírói függetlenséget veszélyeztető visszaélés ellen”
Dr. Fodor Endre, a Kiskunfélegyházi Járásbíróság és dr. Salamon Enikő, a Kecskeméti Járásbíróság bírája közös levelükben kijelentették: tiltakoznak „a bírói képviselettel való, a bírói függetlenséget veszélyeztető visszaélés ellen”.
„Megítélésünk szerint súlyos hiba az érdekeltekkel történő valós egyeztetés – kellő tájékoztatásuk és véleményük megismerése – nélkül az igazságszolgáltatást alapvetően és hosszú távra befolyásoló egyeztetésre szóló kezdeményezést elfogadni, azt a kezdeményező által diktált menetrend szerint napirendre tűzni és tárgyalni; súlyos hiba mindezt olyan módon megtenni, ami az érdekeltek tájékozódását, a folyamat transzparenciáját korlátozza.
Súlyos hiba annak elfogadása, hogy a méltó illetményrendezés ügye – ami az igazságszolgáltatási rendszer működéséért politikai felelősséget viselő kormányzat kötelező feladata – összeköthető a támogató határozatban felsorolt egyéb ügyekkel, ’az igazságszolgáltatás hatékonyságának javítása’ cím alatt vázlatosan – helyenként szakszerűtlenül és homályosan – megfogalmazott, és ezért valódi tartalmukat illetően ismeretlen elképzelésekkel” – írták levelükben.
Fodor Endre és Salamon Enikő azt is hangsúlyozta, súlyos hibának tartják az OBT kifogásolt eljárását azért is, mert határozata azt sugallja, hogy a közös alapértékek – a bírói függetlenség, az igazságszolgáltatás pártatlansága és befolyástól mentessége – alku tárgyát képezhetik.
Az általuk leírtakhoz csatlakozott dr. Szörényi Mariann, a Kecskeméti Törvényszék tanácselnöke is azzal, hogy kollégái nyilatkozatával messzemenően egyetért.
A Bajai Járásbíróság elnöke szerint nem támogathatóak a tervezett változtatások és a bérrendezés nem lehet alku tárgya
„Egyetértek azzal, hogy a bírókat és az igazságügyi alkalmazottakat megillető, az
igazságszolgáltatás függetlenségét is biztosító jövedelem halaszthatatlan rendezésének
kérdése nem képezheti megállapodás, alku tárgyát. A bírói hatalmi ág függetlensége és a bíróságok költségvetésének előterjesztésével kapcsolatos szabályozás kizárja az olyan megállapodás megkötését, amely az illetmény rendezését – akár látszólagosan is – más kérdéssel, jelen esetben a bírósági szervezetrendszert érintő jelentős és érdemi módosítások támogatásával kapcsolja össze” – ezt már dr. Szántó Anita, a Bajai Járásbíróság elnöke írta tiltakozó levelében.
Mint leszögezte,
- nem tartja támogathatónak a bíróvá válás korhatárának 35 évre történő felemelését, különösen nem a megállapodásban írt indokok alapján,
- a bírói pályázatoknál pedig nem tartja célravezetőnek a más jogi területen szerzett több éves gyakorlattal kapcsolatos elvárást sem. Utóbbit azért nem, mert az a bíróságon szocializálódott fogalmazókkal és titkárokkal szemben szakmai szempontból indokolatlan előnyt eredményezhet, noha álláspontja szerint „a bíróvá váláshoz szükséges szakmai tudás, elhivatottság megszerzéséhez a fogalmazói-titkári életpálya bejárása alapvető jelentőséggel bír”.
„Nem marad más, mint egyenként kiállni saját magunkért és munkatársainkért”
„Ha egy önállónak és függetlennek mondott hatalmi ág és annak minden dolgozója olyannyira alulfinanszírozott, hogy az már a működésképességét veszélyezteti, dolgozói számára pedig méltatlan élethelyzetet teremt, majd ennek egyetlen megoldásaként piaci alkudozásba kényszerül, akkor az a hatalmi ág – főként ha hagyja magát – se nem önálló, se nem független. Úgy tűnik, nem marad más, mint egyenként kiállni saját magunkért és munkatársainkért, hogy láttassuk: ez az eljárás mind jogállami, mind szakmai, mind erkölcsi szempontból elfogadhatatlan” – szerepel dr. Barna Krisztina, a Bajai Járásbíróság elnökhelyettese és bírája levelében.
A Bajai Járásbíróság egységesen megmozdult, az elnök és az elnökhelyettes nyilatkozatához csatlakozott a járásbíróság 23 dolgozója is – titkárok, tisztviselők, ügyintézők, fizikai alkalmazottak.
„A zsarolásnak semmilyen körülmények között nem lehet engedni”
Határozott kiállást fogalmazott meg dr. Borsi Barbara bíró is a Kiskőrösi Járásbíróságról.
„A bíróság független, önálló hatalmi ág, ennek minden jogosultságával és kötelezettségével. A zsarolásnak semmilyen körülmények között nem lehet engedni. Ez elvi kérdés. Ellenkező esetben a legközelebbi paktum témája az lehet, hogy a bírók meghatározott anyagi ellentételezésért milyen ítéleteket kötelesek meghozni. Az igazságszolgáltatás függetlenségének elvesztése hosszútávon azzal a következménnyel fenyeget, hogy a bírói pályára nem mennek, vagy nem azok mennek, akik hisznek az igazságszolgáltatás szó egyszerű jelentésében és azért készek áldozatos hivatásgyakorlásra. Ez pedig minden jogkereső, jogbiztonságban hinni akaró polgár alapvető jogát sérti” – írta Borsi Barbara. „A becsület nem eladó!” – zárta levelét, és ugyancsak ezt az alapvetést választotta zárszónak dr. Vercz Éva, a Kiskőrösi Járásbíróság titkára is.
Nyilvános közösségi kiállást szervez a bíróságokért a Res Iudicata – Bírák a Társadalmi Tudatosságért Egyesület szerda délelőtt – írta meg a Hvg.hu. Céljuk, hogy átadják az igazságszolgáltatást érintő négyoldalú megállapodás elleni tiltakozó nyilatkozatokat és aláírásokat az OBT ülése előtt a megállapodást aláírók jelenlévő képviselői részére.
