Nyolc kecskeméti, budapesti, valamint Heves és Békés megyei férfi ellen emeltek vádat a napokban. A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség szerint a főként Lengyelországból behozott tömbsajtokat az áfa fizetés elkerülése érdekében fiktív cégláncolatokon futtatták keresztül, így nemcsak a sajton lett lyuk, hanem a költségvetésben is szép nagy: több mint 1 milliárd forintos. A társaságnak többek között üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt kell majd a Kecskeméti Törvényszék elé állnia.
A törvényszékre benyújtott vádirat szerint az ügy három vádlottja további bűntársaik közreműködésével 2015 elejétől sajttermékek – jellemzően tömbös kiszerelésű sajtok – nagykereskedelmével kezdett foglalkozni. Az Európai Unió területéről – főként Lengyelországból – úgynevezett „eltűnő cégek” nevében behozott sajtot magyarországi cégekből álló fiktív cégláncolat beiktatásával értékesítették, hogy így elkerüljék a belföldi áfa fizetési kötelezettséget. A végső vevők döntően nagykereskedő cégek voltak.
„A belföldi kereskedéshez egyikük már működő, rendezett adóhatósági előélettel rendelkező, ’tiszta’ cégét használták fel. A tényleges értékesítést végző céget biztosító üzlettárs havonta rendszeres díjazásban részesült azért, mert társainak hozzáférést adott a cég bankszámlájához, továbbá felhatalmazta őket számlák és szállítólevelek kiállítására. A bűnös szövetség harmadik tagja a közreműködéséért szintén jutalékot kapott minden leszállított kamionnyi áru után” – részletezte a vádiratot dr. Négyessyné dr. Bodó Marianna csoportvezető ügyész, a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség sajtószóvivője.
Mint hozzátette, az egyik vádlott a vevőkkel tartotta a kapcsolatot és koordinálta a szállításokat, emellett a banki pénzügyi műveleteket és a megrendelést is kézben tartotta.
Miután a NAV valamelyik közbeiktatott cég adószámát törölte, a vádlottak azonnal egy másik céget kezdtek el felhasználni a fiktív számlázásra. Előfordult, hogy a láncban lévő cég bejegyzett tulajdonosa és képviselője nemlétező személy volt, akinek a nevére hamis okmányok felhasználásával került az üzletrész.
A feladatmegosztást és az ilyen „adócsalásban utazó” csoportok jól megtervezett és koordinált működését mutatja, hogy a további vádlottaknak még milyen teendői voltak: például az importtevékenység érdekében uniós adószám igénylése, EKÁER bejelentések intézése, bankszámlák nyitása, a számlaláncban szereplő cégek közötti színlelt ügyletek pénzügyi rendezése és ennek érdekében az elektronikus banki tranzakciók elvégzése, továbbá a külföldi partnerek kifizetése – tudtuk meg dr. Négyessyné dr. Bodó Mariannától.
Kérdésünkre azt is elmondta, hogy a vádlottak egyike kecskeméti férfi, míg a többiek fővárosi, hevesi és Békés vármegyei lakosok. Külföldi állampolgár nincs közöttük.
„A vádlottak által közel négy éven át működtetett céghálózat összesen több mint 1 milliárd forinttal károsította meg a magyar költségvetést” – hangsúlyozta a főügyészség szóvivője.
Az ügyészség a három férfit különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja. Társaiknak a közreműködésük folytán okozott vagyoni hátrány mértékének megfelelően minősülő költségvetési csalás bűntette, hamis magánokirat felhasználásának vétsége és közokirat-hamisítás bűntette miatt kell felelniük. Bűnösségükről a Kecskeméti Törvényszék fog dönteni.
