Már 191 milliárd forintnál jár a menekültügyi szabályok megsértése miatt a büntetés, amelyet Magyarország kapott, mert az Orbán-kormány nem hajlandó végrehajtani az Európai Unió Bírósága (EUB) ítéletét. Az uniós testület azért hozta meg ezt a döntést, mert Magyarország nem hajtotta végre a 2020-as ítéletet, amely megállapította, hogy a kormány jogellenesen korlátozta a menedékkérők jogait és akadályozta a menekültügyi eljárásokat.
Mivel a magyar kormány nem fizette ki a bírságot, az Európai Bizottság részben a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklusban Magyarországnak járó kohéziós támogatások terhére vonta le az összeget. Azonban ez az átalányösszeg nem az egyetlen pénzügyi szankció: a bíróság napi egymillió eurós (kb. 385 millió forintos) kényszerítő bírságot is megállapított, amely mindaddig növekszik, amíg a magyar kormány nem hajtja végre az ítéletet. Március közepéig ennek a teljes összege elérte a 477 millió eurót (kb. 191 milliárd forintot), amelyből eddig 357 millió eurót (kb. 143 milliárd forintot) már levontak a Magyarországnak járó uniós támogatásokból – írja a legfrissebb bizottsági adatok alapján a Népszava.
Magyarország az alábbi uniós jogszabályokat nem tartotta tiszteletben:
- a nemzetközi védelem iránti eljáráshoz való hozzáférés korlátozására,
- az e védelmet kérelmező személyek tranzitzónákban való jogellenes őrizetére,
- az ilyen személyek ahhoz való jogának a megsértésére, hogy a kérelmük elutasításával szembeni jogorvoslati kérelem jogerős elbírálásáig Magyarország területén maradjanak,
- valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolására vonatkozott.
Orbán Viktor miniszterelnök már többször is azt mondta, hogy a magyar kormány nem hajlandó a migrációs vitában semmilyen engedményt tenni az Európai Bizottságnak. Ha ezt az elköteleződését fenntartja a kabinet, akkor tovább nő a büntetés összege.
A büntetés pont azokat a fejlesztési forrásokat érinti, amelyek nagyon kellenének a városoknak – Kecskemétnek is
Ez a lépés tovább szűkíti az ország számára elérhető uniós fejlesztési forrásokat, amelyek kulcsszerepet játszanak a regionális, gazdasági és társadalmi különbségek csökkentésében. A kohéziós politika célja eredetileg az, hogy a kevésbé fejlett régiók felzárkózását segítse, ám a bírság miatt ezeknek az összegeknek egy része nem Magyarország fejlesztési projektjeit szolgálja, hanem az uniós jogszabályok megsértéséből fakadó büntetés fedezésére megy el.
A pályázat.gov.hu hivatalos kormányzati oldal adatai szerint a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklusban már eleve jelentősen csökkent a Magyarország számára elérhető források nagysága, mivel több támogatás is be van fagyasztva különböző uniós jogállamisági aggályok miatt. A mostani levonás tovább rontja az ország mozgásterét, hiszen az uniós pénzek egyre kisebb hányada áll rendelkezésre gazdaságfejlesztési, infrastruktúra-fejlesztési vagy társadalmi programok megvalósítására.
Példaként írjuk: Márciusban több jelentős fejlesztési tervet hagyott jóvá a kecskeméti közgyűlés legutóbbi, februári ülésén, ezek célja a város infrastruktúrájának, szociális ellátásának és turisztikai vonzerejének növelése. Sikeres elbírálás esetén a fejlesztésekhez szükséges vissza nem térítendő, mintegy 4,2 milliárd forintot az Európai Unió biztosítja az Európai Regionális Fejlesztési Alapból a 2021-2027-es programozási időszakban.
A bírság kapcsán a helyzet különösen azért problémás, mert Magyarország számára a kohéziós források az egyik legfontosabb külső finanszírozási eszközt jelentik. A most levont összegek olyan beruházásoktól vonhatják el a forrást, amelyek a gazdasági növekedést ösztönözhetnék, illetve segíthetnék a regionális fejlettségi különbségek mérséklését. Ezzel a döntéssel tehát nemcsak egy jelentős pénzügyi veszteség érte az országot, hanem a magyar kormány mozgástere is tovább csökkent az uniós fejlesztéspolitikában.
