Kecskemét fejlődéséhez nemcsak új utakra és gyárakra van szükség, hanem arra is, hogy az itt élő emberek életkörülményei javuljanak. Ehhez pedig elengedhetetlenek az uniós támogatások, hiszen a humán területek – az oktatás, a szociális ellátás vagy éppen a gyermekvédelem – a gazdasági és infrastrukturális beruházások mögött mindig háttérbe szorulnak –; szóban lehet, hogy nem, de financiálisan mindenképpen. Ez nem speciálisan kecskeméti jelenség, ez így van általában máshol is, amit lehet ugyan normalizálni, de nem vezet eredményre. Ha szemügyre vesszük Kecskemét társadalma előtt álló kihívásokat, akkor a sorban ezeket biztosan megtaláljuk: kettészakadó társadalom, súlyosbodó lakhatási problémák, és az, hogy egyre inkább az határozza meg egy gyermek jövőjét, hogy milyen családi körülmények közé születik.
Ezért is fontos megvizsgálni, hogy a helyi, országos és uniós források közül mennyi áll rendelkezésre a sokféleképpen értelmezhető humánerőforrás-fejlesztés támogatására. Kecskemét az elmúlt szűk 10 évben több mint 20 milliárd forint uniós támogatást használt fel az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretében. A forrásokat olyan területekre fordították, mint a köznevelés, a társadalmi felzárkóztatás, a szociális és gyermekvédelem, valamint a család- és ifjúságügy. A fejlesztések célja egy nyitottabb, szociálisan érzékenyebb városi közösség megteremtése volt. (Ez önmagában is megérne egy külön elemzést – nemcsak azért, mert szubjektív megítélésű, hanem mert érdemes lenne közelebbről is megnézni, hogyan tükröződik mindez közintézményeink működésében.)
Bár az EFOP jelentős forrásokat biztosított Kecskemét számára, ez csupán egy szelete a Magyarország számára elérhető uniós támogatásoknak. A hazai uniós költségvetés 2021–2027 között például 10+1 operatív programból áll, olyanokból, mint a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP PLUSZ), amely Kecskemét infrastruktúráját is érinti, vagy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP PLUSZ), amely főként a kis- és középvállalkozások támogatását célozza. A támogatási programokban folytonosság figyelhető meg, hiszen az előző ciklusban is hasonló célok mentén osztották el a forrásokat.
Mire költötték az uniós EFOP-támogatást?
Kecskeméten a támogatások széles skálájú programokat finanszíroztak, melyek az oktatástól a szociális ellátáson át az egészségügyi fejlesztésekig terjedtek. Néhány kiemelt projekt:
- Társadalmi felzárkózás és hajléktalanellátás: az ELSŐ LÉPÉS és az INDÍT-LAK programok az utcán élők lakhatásának és munkaerőpiaci helyzetének javítását célozták.
- Családtámogatás és közösségépítés: a Védőháló a Kecskemét és kistérsége családjaiért és a Család = otthon, biztonság, jövő kezdeményezések a családok megerősítésére és a generációk közötti együttműködés elősegítésére összpontosítottak.
- Esélyegyenlőség és nők munkaerőpiaci helyzete: a „Nők a családban és a munkahelyen” projekt a munka és magánélet összeegyeztetését támogatta, míg az „Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével” program a közösségi szerepvállalás fontosságára hívta fel a figyelmet.
- Egészségügyi fejlesztések: A Bács-Kiskun Megyei Kórház több projektje – például a Betegbiztonság növelését célzó fejlesztések, az Infekciókontroll fejlesztése, valamint az egynapos sebészeti ellátás bővítése – az egészségügyi ellátás minőségének javítását célozta.
- Egészséges életmód és közétkeztetés: a „Menő menza” programok az iskolai étkeztetés korszerűsítésére és az egészséges táplálkozás népszerűsítésére koncentráltak.
- Oktatás és digitális fejlesztések: a kecskeméti egyetem, a Kecskeméti Tankerületi Központ és a Katona József Könyvtár egyaránt részesült uniós forrásokból, amelyek az oktatás és a tanulási lehetőségek fejlesztését szolgálták.
Uniós támogatásban részesült továbbá még például a Gyermekkert Kecskeméti Waldorf Egyesület, a Mozgáskorlátozottak Bács-Kiskun Megyei Egyesülete, a RÉV Szenvedélybeteg-segítő szolgálat, a Szentcsalád Plébánia, és több kecskeméti iskola alapítványa.
Az uniós támogatások jelentősége és kritikái
Az EU-s források felhasználásának értékelésekor érdemes visszatekinteni Magyarország és Kecskemét uniós helyzetére. Az ország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, egy évtizedes tárgyalási folyamat után, és azóta is aktívan részesül a kohéziós politikák nyújtotta lehetőségekből. Az EU szerepét illetően azonban megoszlanak a vélemények:
- Központosítás versus tagállami szuverenitás: Egyesek szerint az EU túlzottan beavatkozik a tagállamok szakpolitikáiba, míg mások úgy vélik, a támogatási rendszer még mindig túl bürokratikus és átláthatatlan.
- A fejlesztési források elosztása: Bár Kecskemét jelentős támogatásokat kapott, sokan úgy érzik, hogy az uniós pénzek nem minden területen hozzák meg a várt eredményeket, például a bérek felzárkóztatása terén.
A következő, 2021–2027-es költségvetési ciklusban a legnagyobb magyar operatív program, a GINOP PLUSZ, közel 5 milliárd eurót tartalmaz, míg a legkisebb, a MAHOP PLUSZ, mindössze 37 millió eurót. Az EFOP PLUSZ az oktatás és a szociális ellátás fejlesztését célozza, többek között a romák társadalmi felzárkóztatásával, a gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzetének javításával és a pedagógusbérek emelésével.
A cikkben feltüntetett adatok nem teljes körűek, a legkésőbb 2023-ig összesített információkat tartalmazzák. Az adatokat a Budapest Intézet szolgáltatta az uniós kohéziós alapok felhasználásáról készített kimutatás alapján.
