Az Európai Bizottsághoz fordult panasszal a Magyar Hang egy másik hazai médiavállalkozással együtt, és az uniós jogra hivatkozva tiltott állami támogatással, így piactorzító magatartással vádolták meg a magyar kormányt.
Még 2020 őszén „Minden élet számít” szlogennel egy társadalmi célú hirdetés kampányát indította el a magyar kormány – emlékezhetünk, épp ekkor zajlott a covid-pandémia második hulláma. Ekkoriban a nyomtatott hetilapok piacán tíz szereplőt számolhattunk össze: három Kesma-tulajdonú lapot (Szabad Föld, Mandiner, Figyelő), a kormánypárti – ugyanakkor Kesma alá nem bevitt – Magyar Demokratát, és öt kritikus-független orgánumot (Magyar Narancs, Élet és Irodalom, Hvg, Magyar Hang, Jelen), illetve az éppen ez idő tájt kormányközelivé tett 168 Órát.
Az eladott újságok összpéldányszáma az auditált adatok szerint ekkoriban heti 58 ezer körül alakult a kormányt támogató lapok esetében, míg a kritikus sajtótermékek együttesen 64 ezer körüli heti eladott példányszámot tudtak felmutatni.
Nem volt tehát komoly különbség közöttük, szinte fele-fele arányban oszlottak meg a példányszámok, így az állami költéseknek is ezt kellett volna lekövetnie. Ám miután a Magyar Hang újságírója két évvel ezelőtt hosszú órákat fektetett abba, hogy végiglapozza az ebben az időszakban megjelent lapszámokat a fenti újságokból, kiderült, hogy a négy kormánypárti újságban 2020-ban 300 oldal közvetlen kormányzati, valamint további 213 oldal állami cég által feladott hirdetés jelenhetett meg (listaáron, felárak és kedvezmények nélkül 1,04 milliárd forint értékben), és ezzel szemben
a hat kormányfüggetlen lapban nem volt egyetlen oldal kormányhirdetés sem!
Mint találóan meg is jegyzi a Magyar Hang cikke, így a „Minden élet számít” szlogen nem volt teljesen igaz, és a kormányfüggetlen hetilapok olvasóinak élete mégsem számított annyira, hogy őket is figyelmeztessék a veszélyekre.
Ezek után a Magyar Hang a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) bejelentést tett gazdasági erőfölénnyel visszaélés kapcsán, de talán nem jelent túl nagy meglepetést a hazai közviszonyokat jól ismerőknek, hogy a GVH mintegy féléves gondolkodás után úgy döntött, nem indít versenyfelügyeleti eljárást.
Ilyen előzmények után került sor tehát a mostani panaszbenyújtásra, az ügy nemzetközi színtérre vitelére. A lap összesítése szerint egyébként a kormányközeli médiumokat 2015 óta több mint 1,1 milliárd euróval támogatták. Megjegyzi, hogy az egyenlő versenyfeltételeket úgy elferdítették, hogy a piac már nem tud megfelelően működni. A kormányhoz kötődő, veszteséges cégeket mesterségesen támogatják a nyereséges, kormányfüggetlen cégek kárára. A folyamatban pedig nemcsak a médiapiac sérült, hanem az állampolgárok tájékoztatása is.
További háttérinformációkért olvassa el a Magyar Hang ma megjelent írását!
