A „Kiskőrösi út – Könyves Kálmán körút” csomópont fejlesztésére készül a kecskeméti önkormányzat. Ehhez uniós forrást használna fel a TOP Plusz program keretében. Fontos, hogy még nincs a város zsebében a pénz a beruházásra, ahhoz egy támogatási kérelmet kell benyújtania, és a döntőbizottság pozitív elbírálása esetén valósulhat meg a fejlesztés.
Az áprilisi közgyűlés hetedik napirendi pontja szerint „Fenntartható városfejlesztésként” tekintenek a döntéshozók a túlnyomórészt az autós közlekedés helyzetén segítő elképzelésre. Az persze tagadhatatlan, hogy az egész városrész közlekedési infrastruktúrája komplex kezelésre szorul, főleg a Mercedes-gyár ideérkezése óta, mintegy másfél évtizede különösen szembetűnő ennek elmaradása. Az 52. számú és az 541. számú országos főutak, illetve a Déli iparterület felé a városon belül ez a legfontosabb kapcsolat.
Miután a Kiskőrösi út 2019. évi felújítása, illetve az új helvéciai összeköttetés miatt még sűrűbb lett az addig is igen leterhelt kereszteződés forgalma, az önkormányzat a csomópontban ideiglenes jelzőlámpás forgalmi rend bevezetésével,valamint a Kiskőrösi úton ideiglenesen felfestett jobbra kanyarodó sávok kialakításával igyekezett növelni az áteresztő képességet. Ám a lakossági panaszok továbbra sem szűntek, így mi is megnéztük alaposabban a helyszínt, sőt egy ebben az időben készült olvasói szavazás azt is megmutatta, hogy sokan a körforgalmat tartanák itt jó megoldásnak.
A tervek szerint ugyanakkor nem körforgalom épülne végül. A Könyves Kálmán körúton burkolatszélesítéssel mindkét irányból balra kanyarodó sáv, valamint – a Kiskőrösi úti jobbra kanyarodó sávjának folytatásaként – besorolósáv létesülne a csomóponttól az 5. számú főút felé vezető ágon. A Kiskőrösi úton az 52. számú főút irányába balra kanyarodó sáv útszélesítéssel jöhetne létre, a másik ágon a városközpont felől jövők számára pedig jobbra kanyarodó sáv építése tervezett – továbbá a meglévő buszmegállókhoz buszöblöket alakítanának ki.
A Kiskőrösi út nyitott kerékpársávjának csomóponti bekötése száz méternyi kerékpárút létesítésével történhetne meg, ezen kívül ugyanennyi folyóméternyi járdát is építenének.
A beruházás várható költségét csaknem 117 millió forintra becsülik, amiből 100 milliót várnak az EU Kohéziós Alap támogatásából, az önerőként hozzá teendő összegből pedig az átalakításhoz szükséges területszerzést finanszíroznák. Az uniós Alap hozzájárulást nyújt a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos területekhez, köztük a tiszta városi közlekedéshez és a tömegközlekedéshez.
Szerkesztő, rovatvezető: Falusi Norbert
